Az Európai Bizottság 19 tagállam kérését semmibe véve tagadta meg, hogy rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetésére tegyen javaslatot a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar sertéstartók csak a kormányra számíthatnak - idézte Nagy Istvánt az Agrárminisztérium sajtóközleménye.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén újabb tagállamok csatlakoztak a korábbiakhoz, így már Belgium, Németország, Franciaország, Lengyelország, Írország, Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország, Észtország, Horvátország, Luxemburg, Görögország, Finnország, Ciprus, Ausztria és Magyarország is rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetését kérte az Európai Bizottságtól a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére.A Bizottság elutasította a tagállamok kérését és jelezte, hogy a már eddig is alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére.
A biztos álláspontja szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását egy későbbi időpontra, ezért óva intett attól, hogy hamis várakozásokat ébresszünk a sertéstartókban.
Nem lesznek rendkívüli piaci intézkedések a sertéspiacon
Nagy István az ülés után tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet és értetlenségét fejezte ki a Bizottság hozzáállása miatt, hiszen a Közös Agrárpolitika szabályrendszere lehetőséget biztosít rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére, ahogyan az az orosz embargó vagy a 2015-ös tejválság esetében is történt.
A Bizottság szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását – Fotó: Envato
A mostani válsághelyzet a sertéságazatban elsősorban a COVID járvány hatásai, az afrikai sertéspestis miatt beszűkült exportlehetőségek, valamint a magas takarmány és műtrágya árak miatt megemelkedett termelési költségek miatt alakult ki. Fontos tisztázni, hogy a rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére kizárólag a Bizottság jogosult, a tagállamok többsége nem kényszerítheti erre - tette hozzá a tárcavezető.
Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban minden rendelkezésre álló lehetséges eszközzel támogatta az állattartókat és azon belül a sertéstartókat is.
- Az idei állatjóléti támogatások kerete 4 milliárd forinttal kerül megemelésre.
- Támogatott hitelt nyújtanak a sertéstartóknak.
- Az Európában elsőként elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer is elérhető már a sertéstartók számára is.
- Emellett szigorított ellenőrzésnek vetik alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot, a minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése, javítása érdekében.
Sok munkával sokat bukni
Néhány nappal ezelőtt ezzel a néhány szóval kezdte sajtóközleményét a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. Minden egyes felnevelt sertésen 5-10 000 forintot veszítenek a termelők. A takarmányárak mellett az energia, a gyógyszerek és egyéb input anyagok árai, valamint a munkabér költsége is soha nem látott magasságba emelkedtek. Mindeközben a felvásárlási árak fél év alatt 20%-ot zuhantak.
Sajnos minden összeállt a sertéstenyésztés mélyrepüléséhez – Fotó: Envato
Az Agrárminisztérium álláspontja szerint a nehézségek orvoslása európai szintű megoldásokat kíván, ezért Mezőgazdasági és Halászati Tanács tegnapi ülésén terjesztették elő, hogy szigorú piaci intézkedések bevezetésére lenne szükség, a legfrissebb tájékoztatás szerint, sikertelenül.
Mi vezetett a katasztrofális helyzethez?
Mint ahogyan az Agrárminisztérium is közölte, az okok többek között: a koronavírus-járvány hatásai, az afrikai sertéspestis exportlehetőségeket befolyásoló hatása, a megemelkedett termelési költségek.
Szakértőket meghallgatva azonban az is nyilvánvaló, hogy a nem eléggé hatékonyan működő üzemek kiszolgáltatottsága a legnagyobb. Az alacsony hatékonyságú üzemekben a legnagyobb az egy kiló húsra eső takarmányfelhasználás. Minél drágább a takarmány, annál inkább kibukik a technológiai lemaradás hatása, és most nincs miből kiegyenlíteni a különbséget, hiszen nagyon alacsony áron lehet eladni a sertést.
A sertéságazat mélyrepülését nehéz megállítani a jelenlegi felvásárlási árak mellett, de az erősebb érdekképviselet sokat jelenthetne az ágazat életben tartása érdekében. A magyar sertéstenyésztés alacsony fokú szervezettsége sajnos rontja a helyzetet, a közös fellépés esélye minimális: Magyarországon az évente levágott sertésnek csak nagyjából a felét állítják elő integrációban résztvevő termelők, erről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.
Ugyan nem vigasztaló a tény, hogy más európai országok is nehéz helyzetben vannak, mindenesetre figyelemre méltó, hogy 19 EU tagállam szorgalmazna valamilyen piaci helyzetet befolyásoló intézkedést, köztük a németek is, ahol a gazdák jelentős része már inkább megszabadulna az állománytól.
_fill_540x300_0.jpg)
