A sonkakülönlegesség őshazája Spanyolország legszegényebb régiója. Emiatt a helyi gazdaság életben maradásához rendkívül fontos lenne, ha nem tűnne el a sonka a polcokról - írja a vg.hu
A híres jamón ibérico bellota olyan ételkülönlegesség, aminek kilója meghaladja a 100 eurót is (nagyjából 40 ezer forint) – fotó: pixabay.com
Kevés csapadék, emelkedő hőmérséklet
Egyre több dolog kerül fel arra a képzeletbeli listára, amin a klímaváltozás által okozott problémák szerepelnek: szélsőséges időjárás, enyhe tél, aszály, rossz levegőminőség. Most pedig felkerülhet rá a sonka is, mint eltűnő termék.
Veszélybe került ugyanis Spanyolország híres és ikonikus sertéssonkája, a jamón ibérico bellota, mert a kevés csapadék és az emelkedő hőmérséklet miatt a spanyol sertések étrendjének lényeges összetevője, a makk termése is komoly károkat szenved – írta meg a The Guardian.
Egyre több dolog kerül fel arra a képzeletbeli listára, amin a klímaváltozás által okozott problémák szerepelnek – fotó: pixabay.com
Kevesebb a makk, kevesebb a sonka
A híres jamón ibérico bellota olyan ételkülönlegesség, aminek kilója meghaladja a 100 eurót is (nagyjából 40 ezer forint). Specialitását az adja, hogy kizárólag csak a Spanyolország nyugati és észak-nyugati részeiben található dehesa tölgyerdőkben makkon nevelkedő fekete lábú sertésekből készítik. Lényegében itt kezdődik a probléma, mert a szokatlanul meleg és száraz nyár miatt a tölgyek egyre kevesebb makkot teremnek.
Tavaly emiatt már 20 százalékkal mérséklődött a jamón ibérico termelése Extremadurában, amely annak a négy kis régiónak egyike, amely a sonkaféle legmagasabb minősítésével, a denominación de origen-nel rendelkezik.
Tavaly 20 százalékkal mérséklődött a jamón ibérico termelése Extremadurában – fotó: pixabay.com
Az elmúlt 50 évben a csapadékmennyiség csaknem 35 százalékkal esett vissza Extremadura régióban
Spanyolországban 2022 volt a valaha volt legmelegebb év, és a harmadik legszárazabb is.
A dehesa kocsányos tölgyekből áll, amelyek a nedves éghajlaton őshonosak, így abból az időből maradtak fent, amikor az éghajlat itt még más volt, mint napjainkban
– mondta Francisco Espárrago, a Señorio de Montanera elnöke. Hozzátette, hogy az erdő fái nehezen élik túl az egyre gyakoribb hosszú, forró és száraz nyarakat.
Abban bíznak, hogy az idei nyár nem is lesz olyan szélsőséges, mint 2022-ben, de Espárrago annak ellenére sem optimista, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a sonkakészítők máshonnan is importálhatnak makkot. A tenyésztők többsége azonban nem lelkesedik ezért az ötletért.
A fő forrás Marokkó és Algéria, ahol természetesen nem tenyésztenek sertéseket, de aggódom, hogy a makk importja új betegségeket hozhat be, ahogyan az korábban történt, amikor Egyiptomból importáltunk pálmafákat
– utalt Espárrago arra az 1993-as esetre, amikor a vörös pálmafarovar több tízezer pálmát pusztított el.
A legfinomabb jamónt Spanyolország legszegényebb régióiban készítik, így a helyi gazdaság létfontosságú elemeként több ezer munkahelyet biztosít az ott élők számára.
