Drasztikus tojásáremelésre lenne szükség, ha nem akarunk búcsút venni a magyar tojástól

A Tojásszövetség nemrégen kiadott közleménye szerint katasztrofális körülményekkel kell megküzdeniük a tojástermelőknek. Mint írták, "a magyar tojástermelő és tojáscsomagoló vállalkozások kérik a hazai piacon érdekelt forgalmazókat és kereskedőket, hogy vállaljanak szerepet a magyar tojástermelés fenntartásában. Az állattartóknak az M-es méretű dobozolt étkezési tojásokért ma legalább 40 forint körüli darabonkénti árat kellene kapniuk ahhoz, hogy jelentősen megnövekedett költségeik megtérüljenek és termelési tevékenységeik ne legyenek veszteségesek."

Dr. Kertész Tamást, a Farm Tojás Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük, hogy mit tapasztal a tojástermelésben, milyen kilátásai vannak az ágazatnak, és mire készülhetnek fel a fogyasztók.

"Nagyon komoly tojásáremelésre lenne szükség. A felvásárlói szerződésekben egy-két hónapra rögzített árak vannak, viszont az infláció miatt a költségek heti szinten emelkednek. Vis maior helyzet van a tojáspiacon" – mondta Kertész Tamás.

Mint mondta, a szabad piacokon már emelkednek az árak, a tálcás tojást 40 forint körül viszik külföldre, de a termelői árak nem tartanak itt.

40 forint felett lenne az ideális. Hol tartanak most a termelői árak?

"A termelői árnak mostmár 40 forint felett kellene lennie a tojás esetében, de ettől sajnos nagyon messze vagyunk, jelen pillanatban a 30 forintot sem éri el a darabonkénti tojásár. Sokkal gyorsabban nőnek a költségek, mint amilyen gyorsan nőnek az árak, nyílik az olló, alapvetően egy gyorsított áremelésre lenne szükség ahhoz, hogy valamelyest tartani tudjuk a lépést a költségekkel" – mondta a szakember.

A termelői árak olyan alacsonyak, hogy a heti szinten emelkedő termelési költségeket nem fedezik – Fotó: Envato

Kertész Tamás szerint azonban még az is kevés lenne, ha tartani tudnák a lépést, ugyanis jelen pillanatban az egész ágazat veszteséges. A termelőknél mostmár komoly finanszírozási gondok merülnek fel, nem tudják lassan kifizetni a takarmányszámlákat, a csomagolóanyagokat. Vannak, akik nem tudják letelepíteni a következő állományt, mert nem tudják kifizetni a jércét vagy a napos állományt. Napos állomány esetében azt a fél éves időszakot is finanszírozni kell, amikor még nem termelnek az állatok.

Mi az akadálya az áremelkedésnek?

A legnagyobb probléma az, hogy a vevők próbálják az áremeléseket csökkenteni, elhúzni vagy elhalasztani. A vásárlónak természetesen mindig az a célja, hogy olcsóbban jusson hozzá a termékhez, a termelő pedig árat szeretne emelni. Mindenki a saját érdekeit szeretné érvényesíteni, viszont közismert, hogy nem a termelők vannak nyerő helyzetben, a vásárlók sokkal nagyobb erőpozíciót tudhatnak magukénak. A termelő általában nem tudja elérni azt az árszintet, amit indokolttá tennének a költségei.

Felkészülhetünk a tojáshiányra?

Nehéz jósolni, de nem túl jók a kilátások:

Veszteségesen senki nem tud működni hosszú távon, most egy kis rugalmasság kellene az áruházláncok részéről, hogy lehessen árat emelni, így magukhoz térhetnének a termelők. Előbb-utóbb eljutnak odáig, hogy nincs a számlán pénz, nem tudnak fizetni, le kell csökkenteniük a termelést. Akinek több tartaléka van, tovább bírja természetesen, de a vésztartalékok nem ilyen helyzetekre lettek félretéve, hanem arra, hogyha például a termelési eszközökben bekövetkezik valami nem várt esemény, cserélni kell gépeket, arra legyen fedezet.

Jön a tavasz, a madárinfluenza a vándormadarak mozgásával megint okozhat problémákat.

Nem tudnak tankolni a tojásszállító kamionok az üzemanyagárstop miatt. "Van saját benzinkutunk, de nem jutunk hozzá nagykereskedelmi szinten az üzemanyaghoz, a benzinkúton pedig nem adnak gázolajat, mert nincs. Hogyan jut el így a tojás az üzletekbe?" – teszi fel a súlyos kérdést Kertész Tamás.

A ketreces tartást leváltását szolgáló beruházásokhoz szükséges pénztartalékok képzése jelen pillanatban elképzelhetetlen – Fotó: Envato

Nem feltétlenül rövid távon megoldandó feladat, de a ketreces tartást leváltását szolgáló beruházásokhoz szükséges pénztartalékok képzése jelen pillanatban elképzelhetetlen. "Néhány éven belül le kell váltani a ketreces tartást alternatív tartásmódokra, aminek óriási lesz a beruházásigénye. Igaz, hogy vannak pályázati források, de azokhoz óriási önerő szükséges, amelyek csak az egyre magasabb kamattal igénybe vehető hitelkonstrukciókkal lesz megvalósíthatóak. Ezek megint csak növelik a termelési költségeket", folytatja.

Összességben teljes a bizonytalanság, a termelési költségek már a háborús konfliktus előtt is horribilis mértékben megemelkedtek, Kertész Tamás szerint az élelmezésbiztonság fenntartása a továbbiakban komoly akadályokba fog ütközni.

Ha a tojás eljut az üzletekig, akkor pedig a vásárlók magasabb árakkal találkozhatnak majd, bár reményei szerint a forgalmazók is részt vállalnak az emelkedő költségek miatti többletterhek viselésében.