Április 21-én a Smart Farm Tangazdaság átadóünnepségén Dr. Tóth Tamás előadásában azt mondta, hogy fenntartható precíziós mezőgazdaságot szeretnénk kialakítani automatizált adatalapú termelésirányítással. 2030-ig négy lépésben fejlesztenék tovább a Smart Farmot.
A rendezvényen arra kértük a kutatóprofesszort, hogy mondja el, mekkora gazdaságról van szó, milyen eredményeket értek el a precíziós gazdálkodás és állattenyésztés területén, és hogy milyennek tartja az együttműködést Széchenyi István Egyetem győri központjával.
Dr. Tóth Tamás a Smart Farm Tangazdaság átadóján tartott előadást – Fotó: Széchenyi István Egyetem
Jelentős gépfejlesztés történt most a tangazdaságban. Mekkora gazdaságról van szó egyébként a gyakorlatban?
Ez egy 510 hektáros középgazdaság, hatékonyan és jövedelmezően működtethető méret, éves szinten akár 150-180 millió forint nyereséget tudunk elérni. A Smart Farm teljes termelési vertikuma integrált a hazai élelmiszerláncba. Mindemellett 3000 kisparcellával is rendelkezünk az oktatási, kutatási feladatok elvégzése érdekében.
A tangazdaságunk 1948 óta foglalkozik a sárga magyar tyúk fajta fenntartásával, emellett azt is fontos kiemelni, hogy korszerű modellvizsgálati feltételek mellett tudunk baromfi- és szarvasmarha vizsgálatokat végezni, mivel egyedi takarmány- és ivóvízfelvételt mérő rendszerrel is rendelkezünk.
Itt most minden adott ahhoz, hogy gyakorlatban alkalmazható tudást szerezzenek a hallgatók.
Ez a mostani fejlesztés, a gépes háttér megteremtése is nagyon fontos lépcső, de valójában, ami itt az elmúlt években folyt, amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hiszen
a saját drón fejlesztése, az adatértékelés, a robotizáció, a szenzoros mérések területén hatalmas előrelépések történtek.
Az önjáró mintagyűjtő robotokkal kapcsolatban pedig hamarosan megtörténnek a szabadalmi bejelentések is.
A Széchenyi István Egyetemmel való integráció sikeres volt?
Abszolút sikeres. Az Agrár- és Élelmiszeripari Kutató Központ (AÉKK), a Digitális Fejlesztési Központ (DCC) és a Járműipari Kutatóközpont (JKK) a Széchenyi István Egyetemen az utóbbi 3-4 évben nagyon komoly együttműködést alakított ki. Az is igazolja, hogy jó úton járunk, hogy 600-zal többen jelentkeztek 2023-ban az óvári karra, mint 2022-ben, sőt ebből 300-an első helyen jelölték meg valamelyik óvári képzést.
Minden évben 50-60 ember jelentkezik a precíziós szakmérnök képzésünkre, ami azt jelenti, hogy ez egy jól eltalált képzés, és mostmár nem csak cégekhez kihelyezve tudnak gyakorlati tudásra szert tenni a hallgatóink, hanem a gépfejlesztéseknek köszönhetően itt a Tangazdaságban is.
A Harper Adams, angliai egyetemet is említette a Smart Farm Tangazdaság átadásakor az előadásában. Mennyire szoros velük a kapcsolat, a hallgatók látogatást tehetnek esetleg ezen a farmon?
Kollégáink nagyon jó együttműködést alakítottak ki az angliai egyetemmel és a tangazdaság vezetőségével, ami azért fontos számunkra, mert bár ott hozzánk képest erősebb az állattenyésztés fókusz, de hasonló méretű gazdaságról van szó, és rengeteget tudunk tanulni az ott alkalmazott technológiákból, robotizációról, autonóm rendszerekről..
|
Aki hozzánk jelentkezik, annak jó esélye van arra, hogy személyesen megismerje ezt az angliai példát is.
Az AXIÁL Kft.-vel való együttműködéstől milyen eredményeket vár az egyetem?
Most írtunk alá egy együttműködési megállapodást a vállalattal, közös képzések, tanfolyamok megvalósítását tervezzük. Azon túl, hogy a hallgatók még közelebb kerülnek a gyakorlathoz, amellett azt is felvállaljuk, hogy az egyetem keretein belül nem feltétlenül hallgatóknak, hanem szakembereknek tartunk képzéseket. Azt látjuk, hogy szükség van arra, hogy egy adott gép kezelője rendelkezhessen egy egyetem által kiadott oklevéllel arra vonatkozóan, hogy megfelelő tudással és képesítéssel rendelkezik a legmodernebb mezőgazdasági gépek, precíziós rendszerek használatához.
Az állattenyésztéssel kapcsolatban meglehetősen vitatott téma az állatjólét. Mit mutatnak a kutatási eredmények, milyen hatással van az állatjólétre a precíziós technológiák alkalmazása?
A szarvasmarha-istállónkban már van 4, olyan bendőkanüllel ellátott tejelőtehén, amelynek köszönhetően a legmodernebb takarmány- és ivóvízfelvevő rendszer mellett végezzük el azokat a tudományos kutatásokat, amelyeket most egy pályázati téma keretében fogunk zárni május végén.
A precíziós megoldások hozzájárulnak az állatok stressz-szintjének csökkentéséhez – Fotó: Széchenyi István Egyetem
Ezek a kutatások pontosan az állatjólétről, a stresszcsökkentésről, a negatív hatások visszaszorításának lehetőségeiről szólnak. Nagyon fontos számszerűsíteni azt, hogy milyen eredményeket lehet elérni a precíziós technológiákkal a termelés és az állatjólét területén, és azt gondolom, hogy ezt pozitív üzenetként el kellene juttatni a fogyasztókhoz is. Látjuk, hogy működőképes ez a biotermékeknél is, hiszen a biogazdák el tudják mondani, hogy egy bizonyos termék azért kiemelkedően értékes, mert nem tartalmaz vegyszermaradványokat, stb. Ezt a tej-, hús-, és a tojás esetében is meg lehetne tenni az állatjóléttel összefüggésben, hiszen a kutatások azt mutatják, hogy
a precíziós megoldások, a szenzoros mérések, az automatizált vagy autonóm rendszerek nagy mértékben hozzájárulnak például az állatok stressz-szintjének csökkentéséhez, a környezeti feltételek optimalizálásához.
Ezek az állatok már hosszabb ideig vannak a termelésben, de aki látott már robotfejést, az pontosan tudja, hogy mennyivel jobb körülményeket teremt az állatoknak, mint egy hagyományos, elavult technológiával rendelkező fejőház felszereltsége.
Azt is fontos tudniuk a fogyasztóknak, hogy rendkívül szigorú rendszeren kell nekünk kutatóknak végigmennünk ahhoz, hogy az állatkísérletek elvégzésénél akár egyetlen tűszúrásig eljuthassunk. Ez akár féléves procedúra is lehet, azaz az állatjólét jelentősége 2023-ban már összehasonlíthatatlan azzal, ami évtizedekkel ezelőtt jellemezte az állattenyésztést és a kutatást.