A mezőgazdaságban tartott állatok okozta üvegházhatású gázok kibocsátásának megadóztatásáról nyújtott be törvényjavaslatot az új-zélandi kormány. Ha elfogadják, ez lesz a világon az első ilyen jellegű adónem – írja a portfolio.hu.
Az új adónem a gazdálkodókat 2025-től terhelné és az állatok böfögésből, szellentésből, vizeletből származó üvegházhatást okozó gázok után kellene megfizetni. Az adó mértékéről és számítási módját még nem állapították meg, de az állattartók már tiltakoznak a javaslat ellen.
Új-Zélandon körülbelül 10 millió tejhasznú szarvasmarhát tartanak – Fotó: Shutterstock
Ugyanis Új-Zélandon körülbelül 10 millió tejhasznú szarvasmarhát és 26 millió birkát tartanak, miközben lakossága nagyjából 5 millió. Valamint tény, hogy az ország üvegházhatást okozó gázkibocsátásának több mint fele a mezőgazdaságból származik.
A tiltakozó gazdák azzal érvelnek, hogy az új adó "kibelezné a kisvárosi Új-Zélandot" és a tulajdonosok gazdaságaik eladására kényszerülnének. Valamint az is felmerül az ellenérvek között, hogy a nagyobb adóterhek hatására a gazdaságok a szomszédos országokba települnének és ott nagyobb környezeti terheléssel tudnának csak működni.
Új-Zéland 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet, ehhez viszont jelentősen csökkenteni kellene a mezőgazdaságban tartott állatok metánkibocsátását.
A zöld célok megvalósítása nem csak az új-zélandi állattartókat sújtja. Becslések szerint 1,3 millió szarvasmarhát kellene levágni Írországban ahhoz, hogy elérjék az uniós éghajlati célokat, a holland pénzügyminisztérium az agrárminisztériummal közösen pedig arra terjesztett javaslatot a kormány elé, hogy a szarvasmarha állomány 30 százalékkal kellene csökkenteni.
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
