A tehén vécé első változatát évekkel ezelőtt a dummerstorfi kutatóintézet alakította ki, és azóta bizonyos mértékben módosították. Lényeges eleme az istállótól elválasztott térben elhelyezett gyűjtőmedence, amely egy áteresztő, zöld réteggel van lefedve – írja az agrarheute.com.
A szarvasmarhák alapvetően nem szobatiszták, ezért a szoktatást öt hónapos borjakkal, kis csoportokban kell kezdeni. A kísérlet egyik lényeges eleme, hogy a nem megfelelő helyre ürítő állatokat egy rövid hideg zuhannyal büntetik, a vécére belépő borjak pedig valamilyen jutalmat kapnak.
A szoktatásnak a sikere nagy mértékben hozzájárulhat az ammónia-kibocsátás csökkentéséhez, amelyet Németország 2030-ig 29 százalékkal szeretne mérsékelni. Egy fejőstehén ugyanis napi átlagban 20-30 liter vizeletet és 30-40 kg trágyát termel.
Ezzel a megoldással az istálló takarítása is jóval kevesebb ráfordítást igényel, és az alom tisztán tartása az állatjóléthez is hozzájárul, mivel a köröm- és tőgybetegségeket megelőzheti. A legeltetéses és az istállózott tartás évszakonkénti váltakozása azonban jelentősen ronthatja a szoktatás sikerét.