Erről sajtóközleményben számolt be az Európai Parlament. Mint írták: az Európai Bizottság 2023. április 21-én tett javaslatot a reggelire vonatkozó egyes irányelvek uniós forgalmazási előírásainak felülvizsgálatára a jelenlegi, több mint 20 éves előírások naprakésszé tétele érdekében. (Habár a közlemény egy szóval sem említi, de azért ne feledkezzünk el arról, hogy az egész ügy magyar kezdeményezés volt, erről itt írtunk részletesen.)
A közleményben az olvasható: a nem uniós országokból importált méz nagy részéről feltételezhető, hogy cukorral hamisított. Az ilyen jellegű csalások elleni küzdelem és a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében a tárgyaló felek megállapodtak abban: kötelezővé teszik, hogy a termék nevével azonos látómezőben egyértelműen fel kell tüntetni azokat az országokat, ahonnan a méz származik, ahelyett, hogy csak azt tennék közzé, hogy az EU-ból származik-e vagy sem, ami jelenleg a mézkeverékek esetében történik. Fel kell tüntetni a legalább a négy legfontosabb származási országból származó méz százalékos arányát is. Ha ez nem haladja meg az összes méz felét, a százalékokat minden országra vonatkozóan fel kell szerepeltetni.
Lassú az uniós döntéshozás, de valami elindult a mézhamisítás elleni küzdelem ügyében – forrás: Pixabay
A megvalósíthatósági tanulmányokat követően és a csalás további korlátozása érdekében a Bizottság egyedi azonosító kódra vagy hasonló technikára tesz javaslatot, amely lehetővé teszi a méz méhészekig történő nyomon követését. Megállapodás született arról is, hogy létre kell hozni egy uniós szakértői platformot, amely adatokat gyűjt az ellenőrzések javítása, a mézhamisítás felderítése, valamint ajánlások megfogalmazása érdekében egy olyan uniós nyomon követési rendszerre vonatkozóan, amely lehetővé teszi a méz nyomon követését a termelőig vagy az importőrig.
A gyümölcslevek, dzsemek és marmeládok esetében a Bizottság ezen irányelv hatálybalépésétől számított 36 hónapon belül jelentést készít a felhasznált gyümölcs származási országának kötelező feltüntetéséről, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében. A dzsemek és lekvárok esetében az általános szabály az, hogy legalább 450 gramm gyümölcsöt kell felhasználni 1 kg lekvár és lekvár előállításához (500 gramm kiváló minőségű "extra lekvár" esetében).
A megállapodást a Parlamentnek és a Tanácsnak még el kell fogadnia, majd az új jogszabályt kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában, és 20 nappal később hatályba lép. Az uniós országok két évvel a hatálybalépést követően alkalmazzák majd az új szabályokat.
A megállapodás létrejöttére a Copa Cogeca, a gazdálkodók és a mezőgazdasági szövetkezetek európai érdekképviseleti szerve úgy reagált: azt örömmel fogadják, hiszen évek óta az egyik legfontosabb követelésük volt. Azt azonban sajnálattal veszik tudomásul, hogy a nyomon követhetőségi és összetételi kritériumokra vonatkozó megállapodás szerinti intézkedéseket öt éven belül, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni. Ahogy fogalmaztak: "Ez az intézményi lassúság ellentétben áll a méhészek helyzetével, mely gyors és hathatós intézkedéseket követel."
