A hatósági ár kivezetése, a háború okozta piaci mozgások és a takarmányköltségek emelkedése együttesen hatott a hazai tojáspiacra. Nagyrészt önellátók vagyunk tojásból, de nagyjából húsz százaléknyi árut importból fedezzük. Az import tojással akadnak gondok, például az is, hogy gyakran apró méretű, olcsónak tűnő termékkel próbálja elárasztani a piacot – írja a novenyvedoszer.hu
Csorbai Attila szerint, ha egy ország valamilyen alapélelmiszerből nem önellátó, akkor importra szorul – fotó: pixabay.com
Hamarosan megnyugszik a magyar tojáspiac
Szakértők szerint – hasonlóan a baromfi termékek piacához – a magyar tojáspiac hamarosan megnyugszik és beállnak az árak, ezzel párhuzamosan pedig van remény arra, hogy a fogyasztás is újra emelkedni fog.
A hazai fogyasztási szükségletünk mintegy nyolcvan százalékát termeljük meg tojásból, az étkezési tojás mennyisége évente 1,3 milliárd darab. A KSH statisztikája szerint évente, fejenként kétszáz darab étkezési tojást fogyasztunk el, ami növekvő tendenciát jelent.
A héjas tojás felhasználásánál azonban lényegesen nagyobb mennyiség fogy el, hiszen sokféle sütőipari termékben, süteményekben, panírozott termékekben is van tojás, amelynek a számát ezek a statisztikák nem adják vissza.
.jpg)
Az a fogyasztásban végbemenő csökkenés, amit a háború okozta válság hozott magával az állati eredetű termékeknél, megáll – fotó: pixabay.com
Van, amikor az ország importra szorul
A Baromfi Terméktanács elnöke, Csorbai Attila szerint, ha egy ország valamilyen alapélelmiszerből nem önellátó, akkor importra szorul. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy ennek mi a helyes aránya.
Azokban az időszakokban, amikor az étkezési tojás fogyasztása növekszik elkerülhetetlen az import behozatala, ugyanakkor ezen időszakokat kivéve az ország képes lenne nem csak az önellátásra, hanem az árletörésre is a kis méretű és a fogyasztó számára olcsóbbnak tűnő termékekkel. A hatósági árbevezetésnek a célja elsősorban az volt, hogy rögzítse egyes termékeknek a fogyasztói árát. Néhány hónapig ez jól működő struktúra volt, ami megfékezte bizonyos termékeknek a rendkívül hullámzó, de drasztikus áremelkedését. Ezt követően az áruházláncok arra törekedtek, hogy a saját veszteségeiket minimalizálják és az ezzel kapcsolatos járulékos veszteségeiket másra hárítsák
– összegezte Csorbai Attila az elmúlt időszak eseményeit, majd hozzátette, hogy innentől kezdve bizonyos termékeknél megjelent az import és annak a mennyisége növekedett a hatósági áras termékek esetében.
A KSH statisztikája szerint évente, fejenként kétszáz darab étkezési tojást fogyasztunk el, ami növekvő tendenciát jelent – fotó: pixabay.com
Újra igény lesz a jó minőségű baromfitermékekre
A különböző cégek, vállalkozások – annak érdekében, hogy bennmaradhassanak egy-egy áruházlánc polcain – eddig kényszerűségből megpróbálták az áraikat csökkenteni.
Mostantól viszont változik ez a helyzet, nem csak az árstop megszűnése miatt, hanem az alapanyagárak – elsősorban a takarmány – csökkenése miatt is. Ennek hamarosan érezhetően kedvező hatása lesz az állati termékek árára is.
Az a fogyasztásban végbemenő csökkenés, amit a háború okozta válság hozott magával az állati eredetű termékeknél, először megáll, de utána növekedésnek indul: újra lesz igény a jó minőségű baromfitermékekre, így az étkezési tojásra is.
_fill_540x300_0.jpg)
