Dömötörfi József, egy somogysárdi családi méhészet tulajdonosa arról számolt be Facebook oldalán és később újságírói megkeresésre, hogy a napraforgóra kijáró méheinek közel 80 százalékát holtan találta a kaptárak előtt júliusban. Úgy fogalmazott, hogy „a gyűjtő méhek ezrei görcsbe rándulva, kinyújtott szipókával pusztultak el." A méhész szerint ez a környéken nem volt egyedi jelenség, elmondása szerint több méhész is jelezte már neki, hogy a kijáró méheik nagy része elpusztult.

méh

A méhész napraforgóra kijáró méheinek nagyrésze elpusztult – fotó: Dömötörfi József

A Qubit számolt be róla, hogy a méhész most kézhez kapta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (ÁDI) szakvéleményét, amely az összegyűjtött méhhullák és a kaptárbeli lép laboratóriumi vizsgálata után született.

Eszerint a méhek pusztulását egyértelműen neonikotinoid típusú, klotianidin / tiametoxám hatóanyagok okozták.

Ugyanakkor a vizsgálat azt is megállapította, hogy a mintázott napraforgó és kukorica kultúrák növényvédelmi kezelése nem hozható kapcsolatba a méhmérgezéssel.

Tehát Nébih vizsgálati eredményei alapján kijelenthető, hogy neonikotinoid tartalmú szerek felelősek a méhek pusztulásáért, azt azonban nem tudni, honnan származik a hatóanyag és a méhek hogyan érintkeztek vele. Az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság szakvéleményében úgy fogalmazott, hogy a neonikotinoid hatóanyag eredetét a vizsgálat nem tisztázza, az származhatott akár egy szabálytalan növényvédelmi kezelésből, szennyezett víz fogyasztásából, de a szándékosság sem zárható ki. A szándékossággal kapcsolatban azonban a méhész azt nyilatkozta, hogy ezt nem tartja valószínűnek.

A neonikotinoidok teljes szabadföldi használatát tavaly tiltotta be az Európai Unió. A vizsgálatban kimutatott klotianidin és tiametoxám hatóanyagok részleges tilalmát azonban már 2013-ban bevezette az EU a méhek által leginkább látogatott növények esetében (repce, kukorica, napraforgó). Azonban számos esetben adott ki az Agrárminisztérium (akkor még Földművelésügyi Minisztérium) döntése alapján a Nébih eseti engedélyeket, amely bizonyos esetekben lehetővé tette a hatóanyagok használatát.

Az elmúlt években közölt vizsgálati eredmények rámutattak, hogy a főleg vetőmagok csávázására használt hatóanyagok kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak, és bár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, termékenységük csökkenését, valamint tájékozódási zavarokat okoznak. Ezt bizonyította az a nemzetközi szabadföldi kísérlet is, aminek eredményét két éve publikálták. Ezek alapján a somogy megyei esetnél az átlagosnál nagyobb dózissal kellett, hogy találkozzanak a méhek. A legvalószínűbb forgatókönyv tehát valamelyik nem mintázott terület szabálytalan permetezése, bár ez csak találgatás, mivel a vizsgálat nem tudta bizonyítani.

méh

Rengeteg méh pusztult el tavaly az országban és ma sem világos a jelenség oka – fotó: Shutterstock

2018 tavaszán-nyarán több száz méhész jelentett méhpusztulást az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek (OMME). Ahogy korábban megírtuk, Boross Péter, az OMME elnöke azt nyilatkozta, hogy a napraforgó virágzása idején a magyar méhcsaládok fele odaveszett. Bár a neonikotinoidok mellett a glifozát és más növényvédő szerek bűnössége is felmerült, máig nem derült ki, hogy az országos szinten jelentkező méhpusztulásnak mi volt az oka, így azt sem lehet tudni, hogy Dömötörfi József és a többi méhész története között van-e összefüggés.