Mint az a Magyar Állattenyésztők Lapjában olvasható, az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészérték-becslési feladatok elvégzéséhez 1,3 milliárd forintot tud biztosítani 2024-ben. Ez azonban mindössze kétharmada annak, amivel a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) tagszervezetei az idei évre kalkuláltak.
Mint az az erről szóló cikkben olvasható: az elmúlt években a tárca rendre kiegészítette az éves keretet, de idén az ehhez szükséges többletforrás egyelőre nem áll rendelkezésre. Annak érdekében, hogy év közben ne merüljön ki a keret, a tárca olyan javaslatot tett le a MÁSZ és tagszervezetei elé, amely prioritásként kezelné a törzskönyvezési támogatások kifizetését, ugyanakkor a teljesítményvizsgálatok és tenyészérték-becslések esetén a maradvány és a visszaosztás elvét alkalmazná. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések a MÁSZ és az AM között még tartanak, olvasható a lapban.
Az állattenyésztők önerőből nem képesek finanszírozni
A cikkben tenyésztőszervezetek véleménye is olvasható, melyek sorában a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója, Bognár László azt mondta: a törzskönyvezés a tenyésztésszervezési munka alapja, ez a nyilvántartás a nemesítői tevékenység kiindulási pontja, ami azonban önmagában még messze nem elég ahhoz, hogy hatékony legyen a tenyésztési munka. Kell hozzá a teljesítményvizsgálat és a tenyészérték-becslés is, amely a tenyésztők és a termelők részéről komoly anyagi áldozatvállalást és sok élőmunkát követel. Annyira költséges, hogy azt az állattenyésztők önerőből nem képesek finanszírozni – mutatott rá.
A törzskönyvezés a tenyésztésszervezési munka alapja, ám önmagában még messze nem elég ahhoz, hogy hatékony legyen a nemesítési tevékenység – forrás: Pixabay
Ezen feladatok ellátásához minden ország jelentős támogatást nyújt a nemzeti tenyésztőszervezeteinek.
Az uniós tagság (2004) előtt a tenyésztőegyesületek működését önfenntartó rendszer biztosította. Az állattenyésztési alap bevételét nagyobb részben a termelők (tej, élő állat, tojás, méz) értékesítése után befizetett hozzájárulás tette ki, amit szükség szerint a szak-minisztérium kiegészített. A szakemberek szerint ez a rendszer nem volt annyira kiszol-gáltatva a politikának, mint a most tisztán kormányzati finanszírozással működő tenyésztésszervezési támogatás.
Évről évre újra napirendre kerül
Tény, hogy manapság sok jogcímen juthatnak a gazdák támogatáshoz, és hogy a magyar kormányok már régóta kiemelt ágazatként tekintenek az állattenyésztésre. Ennek ellenére is évről évre napirendre kerül újra a tenyésztésszervezés fenntartható finanszírozásának kérdése. Az éves tervekben 2016 óta erre a tevékenységre rendre 1,3 milliárd forint szerepel, miközben a valós igény ennél jóval nagyobb, az elmúlt években már megközelítette a 2 milliárd forintot.
Ahhoz, hogy a magyar húsmarhatenyésztés versenyben maradjon, az egyetlen lehetőség a tenyésztői munka folyamatos fejlesztése, a legújabb módszerek alkalmazása – forrás: Pixabay
Mihalecz András, a Brit Húsmarhafajtákat Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az export piacokon elvárás a genom vizsgálatra épülő tenyészérték-becslés (GEBV), az öröklődő betegségek kiszűrése és a származás igazolás. Ahhoz, hogy a magyar húsmarhatenyésztés versenyben maradjon, az egyetlen lehetőség a tenyésztői munka folyamatos fejlesztése, a legújabb módszerek alkalmazása. Ehhez szükség van a tenyésztési támogatásokra, aminek segítségével a régió országai közül hazánkban a legjobban szervezett a tenyészállat-előállítás.
"A szarvasmarha-tenyésztőket büntetné egy olyan támogatási rendszer, amelyben a teljesítményvizsgálatokra és tenyészérték-becslésre alig jutna támogatás" – hívta fel a figyelmet Kovács-Mesterházy Zoltán, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója, aki szerint pont azokat hozná hátrányos helyzetbe egy ilyen rendszer, akik több tenyészállattal rendelkeznek és akik részt vesznek sajátteljesítmény-, ivadékteljesítmény-vizsgálatokban, tenyészérték-becslésben, nem is beszélve a genomvizsgálatokról, ami a versenyképességük záloga. A tenyésztésszervezési támogatásokra igényelt 2 milliárd forint elenyésző ahhoz képest, amennyi támogatást évente az állattartóknak a nemzeti költségvetésből kifizetnek – vélekedett a szakember, aki hozzátette: már egy ideje úgy gazdálkodnak, hogy csak a legfontosabb fejlesztéseket hajtják végre, annyira feszített a költségvetésük.
Nem biztos, hogy elfogadják a gazdák
Dr. Török Márton, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője egyenesen úgy fogalmazott: ha érvénybe lépne a tervezett rendszer, az egyenesen a működésüket sodorná veszélybe. Az idei évet megpróbálják átcsoportosításokkal, díjemelésekkel átvészelni, de ha ez a helyzet tartós lesz és a tavalyinál alacsonyabb összegekre számíthatnak, akkor vagy drasztikus emelések, vagy a munka teljes átstrukturálása következik. Előbbit nem biztos, hogy elfogadják a gazdák, utóbbi pedig rengeteg lemondással jár.
Óriási a konkurenciaharc a külföldi hibridekkel – forrás: Pixabay
Dr. Szűcs Márton, a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója tájékoztatása szerint náluk a támogatások csökkenése a francia mintára működtetett technikusi hálózat felszámolását jelentené, vagyis a modern, biztonságos adat-gyűjtés megszűnne, és visszatérnének a 10 évvel ezelőtti önbevallásos módszerhez, ami nehezen ellenőrizhető.
Fejlődni kell, növelni a teljesítmény-paramétereket
Eicher József, a Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója közölte: létkérdés számukra a tenyésztésszervezési támogatás, ezen belül a teljesítmény-vizsgálatokra és tenyészérték-becslésre adott támogatás, mert nélkülözhetetlen szakmai feladatokra fordítják. "Óriási a konkurenciaharc a külföldi hibridekkel. Ahhoz, hogy mi is lépést tudjunk tartani velük és az elvárásokkal, folyamatosan fejlődnünk kell, növelnünk kell a teljesítmény-paramétereket." – jelezte.
A Méhtenyésztők Országos Egyesülete (MMOE) bevétele a tagdíjakból (50%) és a támogatásból (50%) adódik össze, így a likviditást nagymértékben befolyásolná, ha a támogatási összegeket csökkentenék, vagy jelentős késéssel fizetnék csak ki. "Nagyon bízunk abban, hogy a minisztériummal közösen a MÁSZ megtalálja a mindenki számára megfelelő megoldást" – mondta Schrek Ottó, az egyesület elnöke.
