Éves összefoglaló cikkünket a szarvasmarhával kezdjük, hiszen ez az ország talán legsikeresebb állattenyészési ágazata.
2016 megpróbáltatásokkal indult, hiszen éppen hogy csak lecsendesedett a kéknyelv betegség, amely korlátozott export- lehetőségekkel és nyomottabb árakkal is borzolta a gazdálkodók idegeit. 
Szürkemarha magyar földön – fotó: Shutterstock
A sertéságazat újdonságokkal szembesült 2016 elején, mégpedig olyan formában, hogy kötelezővé vált az állatok jelölése, az alábbi kritériumok betartása mellett:
• Kötelező a jelölés legkésőbb a születési tenyészet elhagyásakor
• importált állat esetében a karanténból történő kiszállítást megelőzően
• amennyiben állategészségügyi okból ez szükséges
• tenyészkocasüldő és tenyészkan esetében az első vemhesítést, illetve az első fedeztetést vagy mesterséges termékenyítést követő hét napon belül, az 1. mellékletben meghatározott módon füljelzővel, vagy az 5. §-ban meghatározott esetben jelölőkalapáccsal.
"Megfelelő eredményt hozott a sertés tőkehús általános forgalmi adójának (áfa) év elejei 5 százalékra csökkentése, nőtt a forgalom, az ágazat azonban így is nehezen tud versenyezni az orosz embargó miatt olcsó nyugat-európai importtal a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint." – írtuk januári cikkünkben. 
fotó: Shutterstock
A baromfiágazat történései közül több büszkeségről is beszámolhattunk 2016 januárjában.
Soha ennyi kiemelkedő eredmény nem született még Magyarországon, mint az idei évben. Az Agrifirm egy ünnepi vacsora keretében emlékplakett átadásával köszönte meg termelő partnerei egyedülálló munkáját.
A libamáj melletti kiállásunkkal egy magyar nemzeti értéket, a mögötte álló egyedülálló kultúrát és jórészt hátrányos helyzetű vidéki térségekben élő magyar gazdákat védünk meg az indokolatlan támadásokkal szemben – emelte ki kedden Erdős Norbert európai parlamenti képviselő az Európai Libamáj Szövetség „A libamáj barátai” elnevezésű találkozóján, Brüsszelben.
A nemzeti értéken túl a libamáj fontos exportcikkünk. Exportunk értéke évente mintegy 40 millió euró, azaz 10-11 milliárd forint értékben viszünk ki libatermékeket, túlnyomó részben májat – emelte ki Erdős Norbert.
Magyarországon a libatenyésztés mintegy 20 ezer embernek ad munkát – fotó: Shutterstock
Csaknem egy éves előkészítést követően, február elején megkezdődhet a magyar tenyész- és versenylovak szállítása Kínába. A kínai élőállat-export a hazai lóágazat kiemelkedő sikere, amely egyben a magas színvonalú magyar lótenyésztés és az állategészségügyi szolgálat elismerése is. Az élőállat-export megvalósítása érdekében 2015 januárjában látogattak először Magyarországra a kínai hatóság szakemberei. A sikeres auditot a protokoll-előírások és a kísérő dokumentumok elfogadása követte, majd tavaly novemberben már a lóexporttal kapcsolatos ellenőrzések elvégzésére érkezett hazánkba egy kínai hatósági állatorvos.
A Magyar Állattenyésztők Szövetségét a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége (MLOSZ), a Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége (MSSZ), a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége (MSZSZ) és a Magyar Juh-, és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ) alapította, tagja továbbá a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete, a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete, valamint a Csincsillatenyésztők Országos Szövetsége.
Az ernyőszervezet rendes tagja több mint húsz tenyésztői szervezet, pártoló tagja csaknem tíz, állattenyésztéshez szorosan kapcsolódó vállalat, felsőoktatási intézmény, kutató- és pénzintézet.
A szervezet feladatának tekinti a magyar állattenyésztés társadalmi és gazdasági elismertségének fokozását, értékeinek ápolását. Részt vesz egyebek között az ágazati jövőképek felvázolásában, javaslatok kidolgozásában, segítséget ad az állattenyésztők számára hozzáférhető uniós és nemzeti támogatási lehetőségek kihasználásához, iránymutatásokat nyújt alkalmazott kutatásokhoz, fejlesztésekhez.
2016 március elejére elkészült a Méhészeti Nemzeti Program is.
A földművelésügyi miniszter által felkért és kinevezett szakértőkből, továbbá a program végrehajtásában résztvevő szervezetek képviselőiből álló bizottság a közvetlen termelői jelzések, valamint a szakmai szervezet javaslatainak figyelembevételével összeállította az új méhészeti nemzeti programot.
fotó: Shutterstock
Március végére elfogyott a tejtermelők türelme, több demostrációról is beszámoltunk.
Elevenítsük fel, honnan indult ki a probléma:
Legnagyobb veszteséget az árbevétel hiánya okozza – mondta Bakos Gábor, a Bos-Frucht Agrárszövetkezet állattenyésztési igazgatója az M1 Magyar Gazda című műsorában. Hozzátette, az elmúlt két évben közel 40 forinttal esett a felvásárlási ár. Megjegyezte, hogy az önköltségi ár jelenleg 95-100 forint között mozog, míg a felvásárlási ár csupán 60-65 forint a piacon.
A gazdák attól tartanak, hogy ha nem sikerül megoldást találni a helyzetre, fel kell számolniuk az állatállományaikat.
Van, hogy egészséges állatot kell leselejtezni, mert nem képesek a gazdák a megfelelő takarmányt biztosítani számukra – fűzte hozzá. Embereket bocsátanak el, akik nem vagy csak nagyon nehezen tudnak majd új munkahelyet találni."
Rendkívül súlyos helyzet alakult ki az európai tej- és sertéspiacon az alacsony felvásárlási árak, továbbá az ukrán és az orosz embargó miatt...
A miniszter elmondta: a magyar álláspont szerint a jelenlegi kritikus helyzetért nem a gazdák felelősek, azonban ők fizetik meg például az ukrán és az orosz válság árát. A gazdák veszteségét pedig a multik nyereségként könyvelik el, ezért az uniónak sürgősen be kell avatkoznia - jelentette ki.
Az elmúlt négy évben folyamatosan fejlődött a hazai juhállomány. A 2012-ben meghirdetett szerkezetátalakítási program, majd az azt követően bevezetett európai uniós anyaállat-támogatás eredményeképpen évről évre, 45-60 ezer anyajuhval nőtt a létszám, és a juhtartók száma pedig 6800-6900-ról 8800-8900-ra emelkedett.
"Hátba szúrták a juhágazatot"
A fejlődés azonban megtorpanhat, ugyanis a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség információi szerint az agrár-környezetgazdálkodási program következő ötéves ciklusában az állattal rendelkező pályázók 75 százalékát elutasították. Ez nagy valószínűséggel negatív hatással lesz az ágazatra, amit a szövetség a szakminisztérium és a Miniszterelnökség felé is jelzett már.
Az Agroinform.hu videós összeállítással mutatta be a 23. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok legjobb pillanatait.
fotó: Agroinform.hu
Októberre létrejött a létrejön a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság.
Az Országgyűlés az idén nyáron fogadott el törvényt arról, hogy Mezőhegyesen az állami ménes fejlesztésével, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. földjeit is felhasználva, az állam mintagazdaságot hoz létre. A kormány indoklása szerint a törvény célja Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területének megóvása és fejlesztése, a hagyományokra épülő, de korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítésével. A kabinet jelentős ménesállományt hozna létre a Magyarországon honos lófajtákból, továbbá a térség oktatásának és turisztikájának fellendítését is célul tűzte ki, a tangazdaság agrárképzési gyakorlati hely lesz.
Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez kapcsolódóan kiemelt támogatást vehetnek igénybe a tejhasznú tehén, illetve sertéstartással foglalkozó kis-és középvállalkozások.
Az FM által biztosított támogatás mértéke
100 százalékos kamat- és kezességi díjtámogatás,
valamint a regisztrációs díj, a fedezetek egy alkalommal történő értékbecslésének költsége, az egyszeri közjegyzői díj, a hitel teljes futamidejére megfizetett bírálati díj, továbbá a kezelési költség együttes összegének 100 százalékára vonatkozó költségtámogatás.
fotó: Shutterstock
November elejére a nehéz helyzetben lévő állattenyésztési ágazatok termelői is megkapták a támogatások előlegét, a tej ára is – még ha lassan is, – de elkezdett végre felfelé kúszni... Mégsem örülhettünk felhőtlenül!
Október végére felütötte a fejét hazánkban a rettegett madárinfluenza, amely terjedésének megelőzésére novemberben már három megyében is elrendelték az állatok zárlatát.
Az Agroinform.hu megírta a saját tanácsait, figyelmeztetéseit a gazdálkodók számára, hogy segíteni tudjunk a vírus terjedésének megállításában...
A baromfi-állományokra komoly veszélyt jelent a vírus, ezért az állattartóknak mindent meg kell tenni a megelőzés érdekében."-írtuk.
A madárinfluenza leginkább a víziszárnyasokat fenyegeti – fotó: Shutterstock
A madárinfluenzát az év végéig sem sikerült sajnos megfékezni, mégis vidámabb témával – és egy kis nemzetközi kitekintéssel zárjuk az összefoglalónkat.
A kiállítás díjazott innovációi közül válogattunk olyan hasznos eszközöket, amelyek segítségükre lehetnek az állattartó gazdáknak.
Piggy "optikai" mérleg – fotó: https://www.eurotier.com
A Piggy mérőrendszer híre aratta a legnagyobb sikert állattartó olvasóink körében.
Az új terméket a Meier-Brake Mountain cég fejlesztette ki, – és egy mesterséges intelligencia alapú szoftverből áll, amely lehetővé teszi, hogy egy 3D-s kamera segítségével a gazda érintés nélkül tudja meghatározni a hízósertések testsúlyát – akár az istállóban is, az állatok megzavarása nélkül.
A rendszer nagyban megkönnyíti a sertéstartó gazdálkodók munkáját falkásítás, vagy válogatás során – és a vágások vagy a szállítások előkészítése előtt.
A szoftver a kereskedelmi forgalomban kapható okostelefonok vagy tabletek segítségével használható, a speciális 3D kamera csatlakoztatásával.
Minden gazdálkodó, állattartó olvasónknak egészségben, erőben, javakban gazdag, békés, boldog, káreseményektől és betegségektől mentes új évet kívánunk!
A baromfiágazat dolgozóinak még több kitartást kívánunk, – bízunk a madárinfluenza mihamarabbi leküzdésében és az új, alacsonyabb áfakulcsok kedvező hatásaiban, amelyek mind az ágazat sikeresebb működését jelenthetik.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
