„Próbálunk a tejelő teheneknek olyan kényelmes környezetet teremteni, ahol a genetikai képességeiket maximálisan ki tudjuk használni (…) vannak tehenek, amelyek akár napi 70-80 liter tejet termelnek. Egyértelmű, hogy ezeknek az állatoknak már teljesen más a bioritmusuk, mint a harminc-negyven évvel ezelőtt élt, feleennyi tejet termelő teheneknek. Ezzel pedig az alkalmazott technológiának is lépést kell tartania” – tájékoztat a szakértő.
A precíziós tejtermelő laboratóriumban az állatok stresszmentesen, saját bioritmusoknak megfelelően elégíthetik ki biológiai igényeiket – fotó: SZIE
Az elmúlt években hatalmas innováció valósult meg az agráriumban, amely az állattenyésztést is érintette. Oktatási intézményként felelősségük van abban, hogy a leendő mérnököket megtanítsák a legkorszerűbb technológiák használatára, ehhez pedig tan- és kísérleti üzemre van szükség – tájékoztat dr. Húth Balázs. A szakértő elmondása szerint a fejlesztések a robotika irányába mozdultak el, így jelenleg egy teljes mértékben robotizált tejtermelő laboratórium építése zajlik a Kaposvári Campuson.
„Az automatizált klímatechnológiával ellátott helyiség 64 férőhellyel rendelkezik majd, ahol a legkorszerűbb tartástechnológiai megoldások szolgálják a tehenek kényelmét. A már jelenleg is működő teljesítményvizsgáló objektumokban egyedi takarmányfogyasztást, takarmányhasznosítást, valamint teljesítményre vonatkozó méréseket is tudnak végezni a szakemberek” – mondja a kutató.
A hagyományos tartási rendszerekkel ellentétben a precíziós tejtermelő laboratóriumban az állatok – minimalizált humán befolyás mellett – stresszmentesen, kötött „munkarend” nélkül, saját bioritmusoknak megfelelően elégíthetik ki biológiai igényeiket, genetikai képességük maximális kihasználtsága mellett. Az állatok önállóan mennek a fejőrobotokhoz, és veszik igénybe a robot szolgáltatásait, amikor úgy érzik, hogy szükségük van rá.
Egy fejőrobot 60-80 tehenet képes ellátni – fotó: SZIE
„A fejőrobot a munka minden fázisát elvégzi, a tőgy előkészítését, a fejést, a fertőtlenítést – emberi beavatkozás nélkül. Egy robot 60-80 tehenet képes ellátni. A fejési intervallum a tehén saját biológiai ritmusához igazodik, így nem okoz stresszt az állatnak, aki jól érzi magát a fejőállásban” – számol be a különleges innovációról a SZIE munkatársa.
„A projekt megvalósításának élelmiszerbiztonsági szempontból is kulcsszerepe van. Célunk, hogy a lakosságot, illetve az emberiséget minél jobb minőségű élelmiszerrel lássuk el. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy a sokszor hibafaktornak számító humán befolyást a minimálisra csökkentjük, és az egyes munkafolyamatokat automatizáljuk” – tájékoztat a Kaposvári Campus tanszékvezetője, hozzátéve:
„Ezáltal precíziós jelleggel be tudunk avatkozni egy-egy termelési folyamatba, melynek segítségével elkerülhető a gyógyszeres kezelés vagy éppen az elhullásból származó veszteség. Ha kevesebb gyógyszert, antibiotikumot alkalmazunk a termelés során, a fogyasztók egészségesebb termékekhez juthatnak, így ezek a precíziós technológiák élelmiszerbiztonsági szempontokat is szolgálnak”.
Az egyes munkafolyamatok automatizálásával kiküszöbölhetőek az emberi mulasztások – fotó: SZIE
A Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kollégái a Fino-food Kft. munkatársaival karöltve olyan egyedülálló, a piacon jelenleg nem forgalmazott tejtermékeket fejlesztenek, mely élelmiszerek bevezetése hozzájárul az egyes táplálkozással összefüggő civilizációs megbetegedések megelőzéséhez.
A fejlesztés a „Robottechnikára alapozott, precíziós elven vezérelt élelmiszer alapanyag előállításra épülő, igazoltan egészségvédő hatású tejtermék variánsok kifejlesztése egyedi hatóanyag kombinációk és innovatív technológiák alkalmazásával” című, GINOP-2.2.1-18-2018-00003 azonosító számú projekt keretein belül valósul meg.
_fill_540x300_0.jpg)
