Az elmúlt hetek időjárása nagyon megviseli az emberi szervezetet, még az egészséges emberek számára is kihívás megküzdeni az extrém hőséggel. A 40 fok már kimondottan veszélyes, akár halálos is lehet. Ebben a hőmérsékletben már nem tudja magát hűteni az emberi test.
2023: a kontinens eddigi legmelegebb éve
A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat és a Meteorológiai Világszervezet közzétette az európai éghajlat 2023-as állapotáról szóló jelentést, amelyből kiderül, hogy 2023 volt a kontinens eddigi legmelegebb éve: a tengerfelszín átlagos hőmérséklete a legmagasabb volt, és a szélsőséges időjárási, valamint éghajlati eseményekhez kapcsolódó egészségkárosító hatások is növekednek. Ráadásul Európa a leggyorsabban melegedő kontinens.
A 2023. júliusi hőhullám Dél-Európa 41 százalékát erős, nagyon erős vagy szélsőséges hőstresszbe taszította – ez nagyobb terület, mint amit korábban valaha Európában mértek. A szélsőséges hőség különösen a szabadban dolgozókat, az időseket és a betegeket veszélyezteti.
Olaszország egyes részein a szokásosnál 7 százalékkal több halálesetet regisztráltak.
Mikortól veszélyes a hőség?
A hőstressz a környezetnek a szervezetre gyakorolt hatását méri, amelyet olyan tényezők kombinálásával számítanak ki, mint a hőmérséklet, a páratartalom és a szervezet reakciója. 2023-ban rekordszámú napot regisztráltak extrém hőstresszel, és a legalább erős hőstresszel jellemezhető napok száma is növekvő tendenciát mutat.
A hőség okozta halálesetek száma az elmúlt 20 évben 30 százalékkal nőtt. Az emberi túlélési határérték elméletben a 35 Celsius-fokos, nedves hőmérséklet, vagyis 35 Celsius-fok 100 százalékos páratartalom mellett, vagy 46 Celsius-fok 50 százalékos páratartalom mellett. A határérték tesztelésére az egyesült államokbeli Pennsylvania Állami Egyetem kutatói fiatal, egészséges emberek testének maghőmérsékletét mérték egy hőkamrában. Azt találták, hogy a résztvevők azt a hőmérsékletet, amikor a szervezetük már nem tudta megállítani a maghőmérsékletük további emelkedését, 30,6 Celsius-fokos nedves hőmérsékletnél érték el, ami jóval kevesebb az elméletileg feltételezett 35 Celsius-foknál.
2023-ban rekordszámú napot regisztráltak extrém hőstresszel – fotó: Pixabay
Kik a legveszélyeztetettebbek?
A kisgyerekek kevésbé tudják szabályozni a testhőmérsékletüket, így nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az idősebbek szintén, akiknek kevesebb verejtékmirigyük van. Tavaly nyáron Európában a hőség okozta halálesetek közel 90 százaléka 65 év felettiek körében történt. Azok az emberek is nagyobb veszélyben vannak, akiknek a szabadban kell dolgozniuk magas hőmérsékleten.
Az is fontos tényező, hogy az emberek időnként le tudják-e hűteni a testüket, például légkondicionált helyiségekben. Emellett fontos az is, hogy a WC-hez nem jutó emberek gyakran kevesebb vizet isznak, ami kiszáradáshoz vezethet.
A meleg éghajlaton élő emberek hajlamosak alkalmazkodni a szélsőségekhez, hiszen a meleg hatására nem emelkedik meg nagymértékben a testhőmérsékletük és ezzel együtt az anyagcseréjük. A hűvös hőmérsékleten élő embereknél nagyobb lehet a hőhatásra adott válaszreakció, mert ők nem akklimatizálódtak annyira a meleghez.
Mi történik, ha túl magas a hőmérséklet?
A túl magas hőmérsékleten még mindig izzadhat az emberi test, de nem tudja magát lehűteni arra a hőmérsékletre, amelyre a fiziológiás működéséhez szüksége van. 40 Celsius-fok fölött a test hipertermiássá válik, aminek a tünetei lehetnek a gyors pulzus, a mentális állapot megváltozása, az izzadás hiánya, az ájulás és a kóma. Körülbelül 3 óra kell ahhoz, hogy ez a hőség túlélhetetlen legyen.
Forrás: divany.hu
