Van veteményesed? Akkor biztosan nagyon várod már a tavaszt, hogy újra kint dolgozhass a kertben! Vagy még nincs, de mindig is játszottál a gondolattal, hogy egyszer legyen? Akkor reméljük most igazán kedvet kapsz hozzá. Egy vérbeli kertészt, hőmérséklettől függetlenül, nagyon is kihúz a szíve a kertbe. Azonban el kell fogadnunk, hogy ezek a hónapok nem a vetésről szólnak. Legalábbis nem a hagyományos értelemben. Ugyanis most, amikor kevesebb a kerti munka, jut időd rá, hogy megtervezd, mit fogsz majd termelni tavasztól.
Így talán az idő is gyorsabban telik, ha legalábbis fejben, már el tudod kezdeni a tavaszi előkészületeket. Ezekben az időszakokban, amikor amúgy is hamarabb sötétedik, hosszabbnak tűnnek a délutánok és az esték, nyugodtan le tudsz ülni, és utánaolvasva, átgondolva, ki tudod találni, melyik területre milyen növényt szeretnéd majd ültetni. Akár a vetőmagokat is meg tudod vásárolni, így tavasszal, amikor rengeteg feladatot lesz, ezekkel legalább már nem kell foglalkoznod.
Ráadásul így tavasszal már nem megy el feleslegesen az idő. Rögtön, amint az idő engedi, irány a kert, és indulhat a veteményezés!
Így készíts vetési tervet
A mai, elektronikus világban, ebben az esetben jobban jársz, ha nem egy táblázatkezelőben, hanem hagyományosan, egy kockás füzetben tervezed meg, milyen finomságokkal látod el magad és a családod jövőre. Természetesen, akinek jobban esik, az nyugodtan készítheti a vetési tervet a számítógépén, telefonján is.
A hosszú, téli esték ideálisak a vetési terv elkészítéséhez. Fotó: Shutterstock
1. Elsőként rajzold le méretarányosan a kerted, és jelöld be rajta, hogy mely területek állnak rendelkezésedre, hova vethetsz. Külön jelöld meg, hogy hová szeretnél dísznövényeket ültetni, hol futnak majd fel növények a kerítésre, hol alakítanál ki fűszerkertet. Papíron sokkal jobban át fogod látni a lehetőségeidet, így lehet, hogy olyan területek is fel fognak tűnni, amelyeket eddig nem használtál ki kellő mértékben.
Készíts kis cetliket a növények nevével, amelyeket termelni szeretnél, és ezeket helyezd el a termelési területen. A cetliket nyugodtan tologathatod, hogy a tervezés végére megtaláld mind számára az ideális helyet, és a tökéletes szomszédokat. Arra is ügyelj, hogy a másodvetésben termeszthető zöldségek is kerüljenek fel a cetlikre, az alá a zöldségféle alá, amit elsőként fogsz vetni. Így tökéletes terved lehet az egész jövő évre vonatkozóan.
2. A vegyeskultúra azért hasznos, mert ha egy ágyásban csak egyféle zöldséget termesztesz, akkor az azt károsító kártevők nagyobb eséllyel fognak megjelenni, mintha vegyesen ültetsz az adott helyre. Ráadásul vannak olyan növények, amelyek elűzik a szomszédos növény ellenségeit.
3. A növénytársítás nem csupán a biokertészetek szuperfegyvere. Használd ki a természet erejét és párosítsd úgy a növényeidet, hogy a lehető legkevesebb kártevő jelenhessen meg a kertedben. Ha alaposan körbejárod a témát, a jó társítás segítségével a növények el tudják riasztani a másik kártevőit, odavonzzák a beporzó rovarokat és feltöltik a talajt olyan tápanyaggal, amelyikre a másiknak szüksége van a növekedéshez. Azonban legyél nagyon óvatos, mert létezik rossz társítás is. Ebben az esetben a növények versengeni fognak a tápanyagért, meggátolva egymást a fejlődésben.
4. A vetésforgó kialakításával sokat tehetsz azért, hogy a télen áttelelt kórokozók hiába várják, hogy ugyanazt a növényt fogják tudni károsítani, mint tavaly. A vetésforgónak az az alapszabálya, hogy az adott területre legalább 4 évig ne ültessünk ugyanolyan növénycsaládba tartozó növényt. Ez leginkább a zöldségeknél fontos. Ezt a legkönnyebben úgy lehet megvalósítani, ha a kertet felosztjuk 5 parcellára és kijelöljük, hogy az első évben melyik területen melyik növényt termesztjük, majd a következő évben oda másik családba tartozó növényt vetünk.
Ha az adott területen egyik évben paprika, következő évben paradicsom, utána pedig burgonya kerül, az nem jó választás, mert ezek egy családba tartozó növények, így hasonló a tápanyagigényük. Így, mivel a növények egyoldalúan veszik ki a tápanyagot a talajból, az talajuntsághoz vezethet.
Az előveteményesek esetében jó választások lehetnek a hüvelyesek, mint például a borsó, hiszen minden növénynek kiváló előveteményese. A burgonya viszont egyáltalán nem alkalmas erre a célra.
Fásszárú dísznövényeknél és gyümölcsöknél a vetésforgóval nem igazán kell foglalkozni. Ezeknek a növényeknek a kiültetéskor vagy szerves trágyát, vagy pedig műtrágyát kell tenni az ültető gödörbe, és azt kell bekeverni a földbe, hogy kellő mennyiségű tápanyaghoz juthassanak.
A lágyszárú egyéves dísznövényekre szintén érvényes a vetésforgó szabálya. és a gyógy- és fűszernövények esetén is ugyanezt kell alkalmazni.
5. A kerted naposabb részére terezd azokat a növényeket, amelyeknek sok napsütésre van szüksége. Ilyen például a paradicsom, a padlizsán vagy a paprika.
6. Válaszd külön a nagy helyigényű növényeket, mint amilyenek a tökfélék. Nekik olyan hely kell, ahol kényelmesen elférnek és nem zavarják a mellettük növekedőket. Ültesd őket például a magaságyás szélére.
7. Alakíts ki magaságyást. Ahhoz, hogy tavasszal tökéletes körülmények legyenek a növényeid számára a magaságyásban, már ősszel ki kell azokat alakítanod. A magaságyáshoz szükséged lesz szerves anyagokra. A nehezen bomló anyagok kerülnek alulra, és ahogy haladunk egyre feljebb, úgy kerülnek rá az egyre gyorsabban bomló rétegek.
Az alsó réteg körülbelül 20 cm vastagságú kell, hogy legyen. Ide kerülnek a leghosszabb idő alatt elbomló, leginkább cellulózban gazdag anyagok. Tedd ide a fák metszéséből megmaradt gallyakat, melyeket apríts fel 5-10 cm-es darabokra. Ezáltal válik a réteg könnyebben tömöríthetővé.
A második réteg is 20 cm vastagságú kell, hogy legyen. Ide kerülnek a lassan bomló anyagok. Ezek a korhadás közben felmelegednek és hőt juttatnak a felettük lévő talajrétegbe. Ide kerülhetnek a nyári szerves hulladékok, a növények szárai, szalma és széna. Ezt a réteget is tömöríteni kell, és ha túl száraz, érdemes alaposan meglocsolni.
A harmadik réteg már vastagabb, 25-30 cm magasságú. Ide a részben már elbomlott anyagok kerülnek. Ha teheted, akkor ide gyeptéglákat tegyél, fejjel lefelé. Emellé kerülhet még lekaszált fű, lehullott lomb is ebbe a rétegbe. Nagyon jó megoldás lehet ide még a fenyőkéreg is, mert semleges kémhatású talaj lesz belőle.
Télen is beszerezheted a vetőmagokat, ha már tudod, mit szeretnél vetni tavasszal. Fotó: Shutterstock
A negyedik réteg is 20 cm vastag. Ez már olyan szerves anyagokból áll, amelyekbe a mélyebben gyökerező növények gyökerei is képesek behatolni és táplálékot nyerni belőlük. Kitűnő választás erre az istállótrágya, de az érett komposzt is tökéletes. A komposztba csak elbomlásra képes, szerves anyagok kerüljenek. Teljesen megfelel komposztba a bab szára, a borsó és a burgonya szára, a lekaszált fű, vagy akár a fatüzelésű kályhák hamuja is.
Beteg növényeket ne tegyél a komposztba, mert ezek megfertőzhetik a termőföldet. A diófa és a vadgesztenye fa levele se kerüljön bele, mert ezekből olyan anyagok kerülnek a talajba, amelyek gátolják a talajban élő élőlények tevékenységeit.
Az ötödik réteg a magaságyás legfelső rétege. Ez a 20 cm vastagságú termőréteg, amelybe belenő a termesztett zöldségek gyökérzetének a nagy része. Ennek a rétegnek tehát minden szempontból tökéletesnek kell lennie. Akkor megfelelő, ha apró morzsákból áll, és így a vizet jól tárolja, de könnyen átereszti a fölösleges vízmennyiséget. Legyen benne megfelelő mennyiségű oxigén és tápanyag. Nagyon fontos a talaj kémhatása. A magaságyásban termelendő növények nagy részének a semleges kémhatású talaj a legjobb. Ha sok a földigiliszta a magaságyásban, akkor megnyugodhatsz, hogy a talaj minősége megfelelő a növényeid számára.
8. Tervezd meg, hogy hová kerülnek a felfelé futó növények, mint amilyen a bab, a borsó, vagy az uborka. Mindig a magas növények kerüljenek hátra, hogy ne vegyék el a napfényt a többiektől. Azonban bevetheted őket akkor is, ha valamelyik növényednek árnyékra van szüksége, így nyugodtan ültetheted őket a saláta fölé. A futónövényeket nem muszáj oszlopra futtatnod. Ha kukoricát is vetettél, annak szárára fel fognak tudni futni.
9. Érdemes vízigény szerint is hasonló növényeket ültetni egymás mellé. Így sokkal egyszerűbben meg tudod majd oldani a locsolást is. Így kerülhet egymás mellé a cukkini és a paprika, de a saláta és a retek is remek társai lehetnek egymásnak.
10. Vond be a tervezésbe a családtagokat is. Kérd ki a véleményüket, milyen zöldségeket, gyümölcsöket ennének szívesen, és milyen dísznövényeket látnának a kertben.Tervezz egy kis ágyást a gyermekeid, unokáid számára is, hogy megismerjék és megszeressék a kertészkedést, és sok közös órát töltsetek együtt.
Jó készülődést és jövőre bőséges termést kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
