John Wood botanikus rendszeresen küldözgetett haza különleges növényeket; 1884-ben a Távol-Keletről küldte el brit kollégáinak az újonnan felfedezett növény részeit, ugyanis úgy vélte, az nagyon jól mutatna bármelyik európai kertben kellemes vörös hajtásaival, szív alakú lombozatával és kecsesen ívelő száraival. A másik fontos szempont az volt, hogy a növény nagyon strapabíró, nemcsak az utazást éli túl, de az ültetésnél is szépen megered, és néhány éven belül szép bozótot hoz létre. Csakhogy akkor még nem sejtette senki, hogy az ártéri japánkeserűfű egyszerűen kiirthatatlan.
Elnyomja a többi növényt, egész vasútvonalakat takar be, elmocsarasítja a csatornákat, és indáival bekúszik mindenhova. Ha nem küzdenének ellene, az Egyesült Királyság nagy részén semmi más nem nőne, csak ártéri japánkeserűfű. Kezdetben az egzotikus növényt még pénzért árulták, ma már azért fizetnek komoly összegeket, hogy valahogy megszabaduljanak tőle.
Az ártéri japánkeserűfű jellemzői
A növény vastag, bambuszszerű szára ideális körülmények között naponta akár 10 centimétert is nőhet, és végül elérheti a 3 méter körüli magasságot. Mivel nem őshonos, hatalmas károkat okoz. Kezdetben úgy tűnt, hogy a növény hasznos lesz a homokdűnék stabilizálása, a szarvasmarhák takarmányozása és a talaj szél elleni védelme szempontjából, még gyufát is készítettek belőle. Eredeti élőhelyén, Ázsiában nagyra becsülik a hagyományos orvoslásban vírusölő, gyulladácsökkentő hatása miatt, valamint zöldségként is fogyasztják zsenge fiatal hajtásait. Itt, Európában azonban nincs helye, ugyanis mindent elural, elveszi az őshonos növények életterét.
Miért kiirthatatlan?
A növény elpusztítására akkor van esély, ha alatta minimum három méterig teljesen eltávolítják a talajt, majd elpusztítanak benne minden életet. Egyetlen apró hiba esetén a japánkeserűfű újra azonnal utat tör magának a felszín felé, és lehet kezdeni mindent elölről. Az is előfordulhat, hogy úgy tűnik, sikerült kiirtani a növényt, majd évek múlva egyszer csak erőre kap, és újra előbújik a talajból – az erős gyomirtó szerek ellenére is! A jelenleg használható módszerek egyikével sem lehet eltüntetni a föld színéről. Pedig nagyon fontos lenne.
Ugyanis például az Egyesült Királyságban egyetlen tő jelenléte 5-15%-kal csökkentheti egy ház értékét, és sok bank még a jelzálogot is megtagadja az ilyen ingatlanra! A növény, mivel nem lehet tőle megszabadulni, szinte értéktelenné teszi a földet, amin nő.
Az Egyesült Királyságban egyetlen tő jelenléte 5-15%-kal csökkentheti egy ház értékét – fotó: Shutterstock
Az ember felelőssége
Az ártéri japánkeserűfű az embernek "köszönhetően" került Európába. Az 1492-től 2019-ig tartó időszak botanikai elemzése szerint a kertészek a hazájukon kívül honos idegen fajok 94%-át szándékosan termesztették saját kertjeikben, éppen azok egzotikussága miatt. Kifejezetten azokat keresték, amelyek könnyen termeszthetők más éghajlaton, és nem túl kényesek. Az ártéri japánkeserűfű is ilyen, a vulkánkitörések után az egyik első növény, mely megtelepszik az épphogy kihűlt kőzeten, és képes túlélni a következő kitörést akkor is, ha minden föld feletti része hamuvá égett.
Ami annak idején előnyt jelentett, az most hatalmas hátrány, és a küzdelemben a növény áll nyerésre.
Ráadásul ivartalanul szaporodik, azaz jelenleg Európában az összes egyed valójában egyetlen ősi nőstény egyed klónja. Időnként hibridizálódik rokon fajtákkal, így kialakul az F. x bohemica, amely szakértők szerint bármelyik elődjénél invazívabb.
Forrás: divany.hu
