Ez legújabb, A jövő növénye? Szója webinárium című szerdai online konferenciánkon hangzott el.
Mátyás-Horváth Janka műsorvezető köszöntője után Bányai Tibor, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnökhelyettese nyitotta meg a webináriumot, aki miután bemutatta a szakmai szervezet munkáját, a szójatermesztésről adott aktuális helyzetképet. Mint elmondta: idén rekordot döntött a hazai szójatermesztés, hiszen több mint 111 ezer hektáron vetették a gazdák ezt a fontos fehérjenövényt. Ez nemcsak magunkhoz, de a többi uniós tagállamhoz képest is kiugró növekedést jelent.
Bányai Tibor, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnökhelyettese – forrás: Agroinform
A szója szerepét és értékét itthon kijelöli, hogy jelentős a szemesfehérje-növény termelés támogatottsága, e célra a gazdák 120 ezer hektárra igényeltek és kaptak támogatást. Ebből 111 ezer hektáron termeltek szóját, a fennmaradó részen pedig a takarmányborsó és más szemesfehérje-növények osztoztak. A termeléshez kötött támogatás hektáronként 63-64 ezer forint körül alakul majd.
A webinárium következő előadója Bene Zoltán, a Karintia Kft. ügyvezetője volt, aki szintén azt emelte ki, hogy idén történelmi növekedés következett be a szója vetésterületében. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az előző évek 60 ezer hektár körüli értékéről az előbb említett 111 ezer hektárra növekedett a termőterület, a szójatermelő gazdák száma pedig 3200 főről 6100-ra. A szakember szerint ez részben annak tudható be, hogy a klímaváltozás és a piaci környezet átalakulása miatt erős az alkalmazkodási kényszer.
Bene Zoltán, a Karintia Kft. ügyvezetője – forrás: Agroinform
A gazdák a szárazságot a kukoricánál jobban tűrő, a piacon könnyebben és jobb áron értékesíthető, jövedelmezőbb növényt keresnek – és a szója ilyen, hiszen egyelőre úgy tűnik, sem Magyarország-, sem Európa-, de még globális szinten sem bírunk annyit termelni belőle, hogy teljes mértékben kielégítsük az állattenyésztés és az élelmiszeripar részéről felmerülő igényt. Ezért is örvendetes, hogy egyre nő a szóját termelők száma – azonban még bőséges potenciál van ebben a szántóföldi növénykultúrában.
Következő előadónk Fülöp Péter, az UBM Feed Zrt. kereskedelmi igazgatója volt, aki a szójabab piaci helyzetéről és takarmányozási célú felhasználásának hazai és régiós lehetőségeiről beszélt. Mint rámutatott: globálisan növekszik a szója termőterülete, idén 394,7 millió tonnányi termett a világban ebből a pillangósból, ennek ellenére jelentősen nem csökkent a piaci ára, ami mindenképpen pozitív a termelők szempontjából. A további növekedési potenciál benne van az ágazatban, a problémát most már az okozza, hogy ehhez újabb területeket kellene termelésbe vonni, azonban ez egyelőre nehézségekbe ütközik. Ennek következtében a felvásárlási árak emelkedése várható a jövőben.
Fülöp Péter, az UBM Feed Zrt. kereskedelmi igazgatója – forrás: Agroinform
A magyarországi felhasználhatóságot messze a jelenlegi szint felett látják, ezért meggyőződésük, hogy kevés olyan termék van, aminek az árstabilitásában és minőségi termék előállításából fakadó kereskedelmi lehetőségeiben annyira hinnének és bíznának, mint a szója.
Hozzátette azt is: a hazai szójababból előállított, GMO-mentes termékre várhatóan nagy igény lesz a jövőben, továbbá világszerte jelentős a humán célú, élelmiszeripari felhasználás is. Magyarországon ez utóbbit tekintve is még óriási a potenciál. Az állattenyésztést tekintve pedig a baromfi-, illetve sertéságazatban számolnak növekvő kereslettel.
Horváth Zoltán, a CHH Műszaki KFT. ügyvezetője röviden ismertette a cég tevékenységét, majd arról beszélt, hogy milyen teendők vannak a szójával a betakarítás után. Elöljáróban leszögezte: a növénytermesztésben a fémzárolt vetőmag fél siker és ez különösen igaz a szójatermelésre. Ezt mindenképpen megfontolásra ajánlja a mostani és a leendő termelőknek.
Megtudhattuk tőle: a szója optimális szemnedvesség-tartalma betakarításkor 14-16 százalék között mozog, hosszútávú tárolás azonban 10-13 százaléknál lehetséges. Idén a csapadékos őszi időjárás miatt a 20 százalék körüli nedvességtartalom volt jellemző. Hozzátette, a kukoricától az is megkülönbözteti, hogy annál alacsonyabb, 50-55 Celsius fokon szárítható, ha egyáltalán szükség van erre a műveletre. A következő lépés a tisztítás, ami a tengerihez viszonyítva jóval precízebb műveletet jelent, attól függően, milyen piacra szánjuk. Nyilván, a humán célú felhasználás és a vetőmag-előállítás esetében van szükség alaposabb munkavégzésre, különféle, optikai eljárásokon alapuló berendezések segítik a tisztítás után az osztályozást.
Horváth Zoltán, a CHH Műszaki KFT. ügyvezetője – forrás: Agroinform
A szakember a vetőmag-előállítás kapcsán hangsúlyozta: a csávázást az utóbbi időszakban méltatlanul háttérbe szorították a szigorodó szabályozások és a növényvédő szer hatóanyag-kivonások.
Az előadások lezárultával kerekasztal-beszélgetésre került sor Mátyás-Horváth Janka moderálásával. A szakmai fórumon Bene Zoltán és Fülöp Péter mellett két termelő-integrátor szakember is részt vett: Veréb Szabolcs, a Dankó-Agro Kft. ügyvezetője és Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója. Utóbbiak elmondták: az átlagtermés a gazdaságukban 2,8 tonna volt hektáronként, s mindkét esetben a táblaátlag nagy szórást mutatott, 1,3 és 3,8 tonna között. Ennek pontos okát egyelőre nem tudják, Bóna Szabolcs szerint ebben szerepet játszhat az is, hogy ők még "tanulják" a szójatermesztést. Néhány éve döntöttek úgy, hogy tejelő szarvasmarha-állományuk, hízó- és tenyészsertéseik fehérjeszükségletét megpróbálják minél nagyobb arányban maguk fedezni. Ezer hektárnyi szántójukból ezért ma már 400 hektáron termelnek takarmányborsót és szóját repce, illetve napraforgó helyett. Előbbivel azért hagytak fel, mert a termelés elveszítette a jövedelmezőségét, utóbbival pedig mert óriási károkat okozott benne a mezei nyúl. A szójával viszont jók a tapasztalataik minden tekintetben – és a nyúl se kedveli olyan nagyon...
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Bene Zoltán, Veréb Szabolcs, Mátyás-Horváth Janka, Fülöp Péter és Bóna Szabolcs – forrás: Agroinform
Veréb Szabolcs egyebek közt arról beszélt, hogy a szójatermelés sikerességét alapvetően határozzák meg a talajadottságok, az elővetemény, a fajta, így ebben a sorrendben. Ezeken kívül nagyon fontos az állomány gyommentesen tartása, egészen a betakarításig. Hangsúlyozta, miután kapásnövényről van szó, érdemes ennek megfelelően 45-50-76 centiméteres sortávolságra vetni.
Bóna Szabolcs szerint nagyon fontos tényező a vetési idő, nem mindegy, milyen a növények kezdeti fejlődése. A szója érzékeny a talajhőmérsékletre, a gazdák a légköri aszályos időszak kikerülésében igyekeznek minél korábban elvetni a szóját, de ezzel vigyázni kell, nem mindegy, mennyi ideig fekszik el a mag a földben. Egy vontatott kelés ugyanis rányomja a bélyegét a teljes tenyészidőszakra. Érdemes megvárni az optimális, 12 Celsius fokos talajhőmérsékletet.
A Szója Agroinform webinárium itt teljes hosszában visszanézhető:
_fill_540x300_0.jpg)
