Az óraátállítás időpontja minden évben más dátumra esik, de egy mindig adott, szombatról vasárnapra virradó éjjel veszítünk, vagy nyerünk egy órát. Míg a nyári időszámítás kezdete mindig március utolsó vasárnapja, a vége, vagyis a téli időszámítás kezdete, október utolsó vasárnapja. Idén október 27-én, vasárnap kell az órát visszaállítani egy órával, hajnali 3 órakor 2 órára.
Az Európai Parlament támogatta az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó bizottsági javaslatot, így lehetséges, hogy hamarosan nem kell már átállnunk sem a nyári, sem a téli időszámításra. Azonban idén még biztosan szükség lesz rá. Így hát nem árt tisztában lenni vele, mivel is jár ez. Mint ahogyan azzal sem árt tisztában lenni, hogy milyen problémákat okozhat ez számunkra. Vagy az állataink számára. Mert egyáltalán nem biztos, hogy ezzel az egy órával valóban nyerünk valamit.
A nyári időszámítás története
A nyári időszámítás Benjamin Franklin nevéhez köthető. Párizsi nagykövetként 1784-ben levelet írt a Journal of Parisnak arról, hogy a Nap amint felkel, rögtön fényt ad, és szerinte igazán költségkímélő lenne, ha mindenki a Nappal együtt élné az életét. Végül a németek vezették be 1916-ban, az I. világháború közepén, hogy energiát takaríthassanak meg, majd egy hónappal később Nagy Britannia is követte a példájukat.
Idén október 30-án lesz az óraátállítás. Fotó: Shutterstock
1918-ban Amerika is csatlakozott, és ők a háború után is szerették volna megtartani a nyári időszámítást. Azonban a farmerokból álló amerikai lakosság gyűlölte az időváltozást, mert a munkájuk a nap állásától függött. A II. világháború idején újra előkerült, így ismét bevezették, majd eltörölték, de néhány amerikai város megtartotta, így teljes zűrzavar kezdett eluralkodni, mert nem lehetett tudni, hol mennyi az idő. Így 1966-ban a Kongresszus bevezette a Uniform Time Act-et, amelyben meghatározták, mikor kell előre, illetve hátra állítani az órát, hogy végre újra egységes legyen az időszámítás.
Magyarországon 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de több év is volt, amikor elmaradt az óraátállítás. Hazánkban 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.
Mit tesz velünk az óraátállítás?
Minden embernek, állatnak és növénynek megvan a maga saját, belső órája. Ezt követve éljük a mindennapjainkat. Azonban egy évben kétszer, a nyári és a téli időszámítás alkalmával belepiszkálnak a belső rendszerünkbe, amely komoly zavarokat okozhat.
Ez a belső óra szabályozza a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak. Ez alapján változik nap közben a hormonszintünk, a vérnyomásunk, a pulzusszámunk és a testhőmérsékletünk. Erre a belső órára természetesen nagy hatással van az éjszaka és a nappal változása. Az, hogy egy órával előbb, vagy később kel fel a Nap, teljesen felboríthatja az alvás és ébrenlét ritmusát. Ez nem csupán az embereknél, az állatoknál is így van. Állattartóként tisztában vagyunk vele, hogy milyen jelentősége van a pontos napirendnek. Az állataink szinte percre pontosan tudják, mikor jön el az etetés, az itatás, a fejés ideje. Ezek a változások pedig őket is ugyanúgy megzavarják, mint minket.
Az, hogy kinek mennyi időbe telik, amíg újra elkapja a fonalat, és felveszi az új ritmust, teljesen egyénfüggő. Van, aki szinte észre sem veszi, és van, akinek hetek kellenek, hogy újra a régi legyen. Bár nem bizonyított, hogy az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása lenne, rövidtávon okozhat kellemetlenségeket. Leginkább azonban a nyári időszámítás hat ránk károsan.
Az óra átállítása az állatokat is megzavarhatja. Fotó: Shutterstock
Tavasszal az időt egy órával előre állítjuk, így egy órával korábban kelünk, mint korábban. A melatonintermelés ilyenkor még nem áll át, és a vércukorszint is még az alvási időnek megfelelő. Vagyis a kimaradt egy óra alvás miatt fáradnak és levernek érezhetjük magunkat. Ellenben este nem leszünk még fáradtak, hiszen az egy óra miatt még nem kívánja a szervezetünk az alvást, így borítékolni lehet, hogy reggel nem a legüdébben fogunk kikelni az ágyból.
Az őszi átállás miatt sokan kelnek fel korábban reggel. Különösen a csecsemőket, az időseket és a betegeket viseli meg. Aki pedig alvászavarokkal küzd, annak igazán kellemetlen mindkét óraátállítás. Sajnos gyakran fordulhat elő az alvászavar mellett depresszió, étvágytalanság és a koncentrálóképesség csökkenése.
Mit tehetünk, hogy könnyebben viseljük az óraátállítást?
Semmi esetre se folyamodjunk altatókhoz, inkább kortyoljunk el egy gyógyteát lefekvés előtt. Természetesen koffein menteset. Este ne együnk nehéz ételeket, és a mennyiségekre is ügyeljünk. Próbáljunk meg relaxálni, és nem babrálni a telefonunkat, hanem inkább olvassunk el pár oldalt egy könyvből, vagy beszélgessünk családtagjainkkal. Hangolódjunk rá a nyugodt, pihentető alvásra, így az ébredés is jóval könnyebb lesz.
Ha tudjuk, hogy megvisel minket az óraátállítás, legyünk nagyon körültekintők az azt követő két hétben. Iktassunk be több pihenőt, és ha lehet, ne vezessünk se túl korán, se túl késő este.
Állatainknál ne rögtön egy órával változtassunk meg az etetések és egyéb programok időpontját, hanem próbáljuk fokozatosan, 10 percenként behozni az egy órát. Így körülbelül egy hét alatt tudnak teljesen átállni a téli időszámításra, ezzel a módszerrel tehát sokkal könnyebben fogják tudni megszokni azt.
