Nincs is annál jobb, mint amikor csak ki kell nyújtani a kezünket, és a legfontosabb fűszernövények máris ott vannak. Ráadásul így tökéletes frissességükben és aromájukban tudjuk felhasználni őket az ételeinkhez. És a hab a tortán, hogy az áruk is jóval kedvezőbb, mintha folyton megvásárolnánk őket, amikor szükség van rájuk. Ezeket a növényeket ráadásul akár cserépben, akár balkonládában is nevelhetjük.
A gondozásuk pedig igazán kis időt igényel csak, a legtöbbjük pedig nem csupán megfűszerezi az ételeinket, de még az egészségünkre is nagyon jó hatással van. Ha pedig van gyermek is a családban, legyen neki is saját fűszernövénye, vagy egy kis fűszerkertje, és vezessük be őt így a kertészkedés izgalmas és gyönyörű világába! Vágjunk hát bele az otthoni fűszernövény termesztésbe!
1. A kapor
Ha nyár, akkor kovászos uborka. Márpedig nincs kovászos uborka kapor nélkül. Pedig sajnos sokszor előfordul, hogy amikor tökéletes kovászolni való uborkát találunk a piacon, akkor sehol sem lelünk hozzá friss kaprot, és fordítva. De ez nem fordulhat elő, ha otthon termesztünk uborkát, és természetesen kaprot!
A kapor közepesen melegigényes, kezdetben inkább az alacsonyabb hőmérsékletet kedveli, míg bimbós állapotában melegebbre van szüksége. Ha a kertünkben van sárgarépa, hagyma vagy bab, akkor ültessük a kaprot ezek közé, hiszen így el tudja űzni azok kártevőit. Azonban az édeskömény mellett semmiképp ne adjunk neki helyet, hiszen beporozzák egymást, és mindkettő elveszíti csodás, egyedi ízét.
Nincs kovászos uborka kapor nélkül. Fotó: Pixabay
A magot legfeljebb 3 cm mélyre vessük, 20-30 centiméter sortávolságra. A vetést követően a 14-21 napon kelnek ki a kis növények. Ne adjunk trágyát a földhöz, mert akkor nagyon hamar megnőnek, és így jóval alacsonyabb lesz az illóolaj-tartalmuk. Ha nincs kertünk, akkor sem kell lemondani a kaporról, hiszen cserépben és virágládában is kitűnően megél.
Egyszerre célszerű kisebb mennyiséget vetni, és folyamatosan újra elvetni, hogy egész nyáron friss kapor álljon a rendelkezésünkre. Azonban nagyon oda kell rá figyelni, hogy kellő mennyiségű vizet kapjon, nehogy elszáradjon, de a pangó víz szintén nem tesz jót neki.
Kezdetben félárnyékban is jól fejlődik, azonban a virágzás idején már jóval több fényre van szüksége. Az ernyők megjelenéséig nincs szüksége öntözésre, azonban ekkor már sok vizet kell biztosítani a számára. A talaj iránt kevésbé érzékeny, így a homok kivételével szinte bárhol megterem. Mivel nagyon rövid, alig 3-4 hónapos a tenyészideje, akár elő- és utónövényként is termeszthető.
Másodnövényként július-augusztusban vethetjük. Ügyeljünk rá, hogy az ágyása legyen gyommentes. Akkor szüretelhetjük le, amikor eléri a 30–35 cm-es magasságot. A hajtásokat szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk.
A gombás betegségek közül a leggyakrabban a fuzikládiumos varasodás támadja meg. Ez ellen a fertőzött növények eltávolításával és megsemmisítésével védekezhetünk. Emellett számítani lehet a levéltetvek támadására is.
A kapor levele, fiatal virága és beérett termése is alkalmas fűszerezésre. Ezeket frissen, vagy szárítva tudjuk felhasználni. Hazánkban is nagyon kedvelt, hiszen nélkülözhetetlen a kovászos uborka elkészítéséhez, de népszerű még a túrós lepényben, a tökfőzelékben és a kapros-túrós palacsintában is. Készíthető belőle leves, főzelék, vagy saláta, és ízesíthetünk vele mártásokat, halételeket is.
Ráadásul erős illata távol tudja tartani a rovarokat. A friss kapor íze és illóolajtartalma sokkal jobb, mint a szárított változaté. Sajnos a szedés után hamar elfonnyad, ezért is jó, ha a kertünkben tartunk belőle, és nem kell megvásárolni. A frissen szedett kaprot mindig tegyük be a hűtőszekrénybe, vagy állítsuk vízbe. Ha a friss szárat és leveleket ollóval felvágjuk és lefagyasztjuk, azok szinte teljesen megőrzik a friss kapor illatát és aromáját.
A kapor a népi gyógyászat egyik kedvenc gyógynövénye. A belőle készült tea kiváló vízhajtó, de sokat segít felfúvódás, emésztési zavarok, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság vagy étvágytalanság ellen is. Antimikrobiális hatása miatt kiváló sebgyógyító, de serkenti a tejképződést, és tumor megelőző hatása is van.
A kapor A-, B- és E-vitaminokban gazdag, ezen kívül nagyon sok ásványi anyag található meg benne, mint például a kalcium, vas, réz, magnézium, cink, foszfor és a folsav. A kapor fogyasztása tehát nem csak ízletes, hanem az egészségünkre nézve is nagyon sok jótékony hatással jár.
2. A metélőhagyma
A metélőhagyma, vagy snidling, a körözött nélkülözhetetlen fűszere, de számtalan ételt varázsol finomabbá, és a nyári grillezésekhez készített mártogatósok egyik sztárja. Szaporítása történhet magvetéssel, de úgy is, ha a fejlett töveket három-négy részre szedjük, és kiültethetjük a szabadba vagy téli hajtatásra, műanyag pohárba.
A metélőhagyma nem csak finom, szép is. Fotó: Pixabay
A metélőhagyma kis fényigényű növény, amelyik a szárazságot is jól viseli, de ha gondoskodunk a kellő folyadékellátásáról, azzal felgyorsítjuk növekedését. Kora tavasztól szedhető leveleit mindig tőben vágjuk le, mert ha félbevágjuk, a sérült levél nem nő tovább, és elszárad. Enyhén hagymaillatú és -ízű levele kiváló ételeink ízesítésére és díszítésére. Ráadásul nem csak finom, szép is. Május vége felé láthatjuk meg csodás, lila színű, gömb alakú virágait, melyek a kert díszei lehetnek.
Évelő növény, melynek magassága akár a 70 cm-t is elérheti. Akár szárított formában is ízesíthetjük vele az ételeinket, mert gyorsan képes felvenni az étel nedvességtartalmát, és teljes aromájában visszaköszönni abban. Sok C- és A-vitamin van benne, de kálium és oxalátsav is. Ez utóbbi miatt a vesekő képződésre hajlamosak számára nem ajánlott a fogyasztása.
Főzni nem szabad, hanem tálalás előtt érdemes az ételhez adni. Magjai június végére érnek be annyira, hogy össze lehessen gyűjteni őket. Hidegtűrő növény. A tápanyagban gazdag talajban gyorsan növekedésnek indul. A nitrogénműtrágyát nagyon kedveli, hiszen ettől lesz nagy a levélhozama. Gondozott, mélyen felásott talajba kell vetni, mert a gyökerei mélyen helyezkednek el. Az apró, fekete magjából egy négyzetméternyi területhez körülbelül 2-3 grammra van szükség.
A fokhagymához és a vöröshagymához hasonlóan véralvadásgátló. De antibakteriális és antivirális tulajdonságokkal is rendelkezik. Védettséget ad a gyomor- és nyelőcsőrák, és a prosztatarák kialakulása ellen, de még a magas vérnyomás csökkentésére is használják. Antioxidáns-tartalma a levelekben a legmagasabb, és flavonoidokat is tartalmaz. A népi gyógyászatban féregűzésre használták.
3. A levélpetrezselyem
A levélpetrezselyem vagy metélőpetrezselyem nélkül nem az igazi a nagyi tepsis krumplija és paradicsomsalátája, de nehéz olyan ételt felsorolni, amelyhez ne adna hozzá csodálatos ízével. Gyökérzete kezdetben vékony, később elérheti a ceruzavastagságot. Akár cserépben is termeszthetjük.
A petrezselyem a paradicsomsalátát is finomabbá varázsolja. Fotó: Pixabay
A fodros metélőpetrezselyem egyidejűleg díszít és csodás ízével kiválóan fűszerez is. A sima levelű metélőpetrezselyem sötétebb, sima levelei vannak, és erősebb aromával rendelkezik. Már az ókori népek is fogyasztották. A gyökérpetrezselyemmel ellentétben a gyökerek fő funkciója nem a raktározás, hanem a rögzítés.
A levélpetrezselyem a sárgarépához hasonlóan hidegtűrő. Vethető tél alá, de ha nyár végén vetjük, akkor a fagyokig egészen biztosan megerősödik. A levélpetrezselyem jól tűri az árnyékot, de félárnyékban is jól érzi magát. Fontos, hogy rendszeresen öntözzük, különösen, ha cserépben, vagy balkonládában neveljük.
Minden talajon jól termeszthető, közepesen tápanyagigényes növény. Kelés után nem kell egyelni, hiszen a zöldje miatt termesztjük. A leveleket a levélnyéllel együtt tépjük ki, de egy tőről csak a lomb harmadát szedjük le, hogy a növény szépen fejlődhessen.
A levelek illóolajában flavonoidok és C-vitamin is van. Főleg frissen érdemes felhasználni, de szárítva is remekül meg tudja őrizni aromáját.
