Kevesen vannak, akik olyan szerencsések, hogy még nem szúrta meg őket darázs. A darázs és a méh ugyanis nem csíp, hiába szoktuk ezt mondani. Szúrásuk pedig nem csak fájdalmas, de akár még orvosi beavatkozásra is szükség lehet miatta. De vajon hogy tudjuk távol tartani magunktól a darazsakat? És mit tegyünk, ha megszúrtak?
Így védekezz a darazsakkal szemben
A darazsak szívesen lakmároznak az élelmiszereinkből, de a szőlő és a gyümölcsök sincsenek biztonságban tőlük a kertünkben. A kertben éppen ezért nagyon jelentős kárt tudnak okozni. Kiszívják a sérült gyümölcsök levét, átrágják a szőlő bogyójának a héját és elfogyasztják annak cukros levét.
A kertben a darazsak ellen leginkább csapdák kihelyezésével tudunk védekezni. A szőlőfürtök bezacskózásával megvédhetjük a termést, de rovarölőszerrel ne védekezzünk, mert akkor a gyümölcs fogyasztásra alkalmatlanná válik.
A csapdákba cukros, ecetes oldatot, illetve higított sört szoktak önteni, amelyik odacsalogatja a darazsakat. Habár a darazsak szeretik a sört, egy valódi sörrajongó borzongva hallaná, hogy vízzel hígítva a kedvencük. Nézzük el nekik ezt a bődületes ízléstelenséget, és próbáljuk meg rajongásuk pozitív oldalát látni, hiszen így csak a fele mennyiségű sört kell felkínálni számukra, ráadásul egyáltalán nem ragaszkodnak a behűtött söröskorsóhoz sem.
A gyümölcsdarazsak ugyan nagyon aprók, de a kár, amit okoznak, testtömegindexükkel fordítottan arányos. A lárváik járatokat rágnak a gyümölcsben, kiodvasítják a magházat, és a helyére ürüléket tesznek. Mivel egészen aprók, lehet, hogy csak azt fogjuk észlelni, hogy valamiért jobban hullik a gyümölcs. A megoldás ellenük a fehér színű gyümölcsdarázs színcsapda. Nagyüzemi gyümölcstermesztés esetén azonban az egyetlen fegyver a kezünkben ellenük a sziromhullást követő közvetlen permetezés.
Vannak olyan illóolajok, amelyeket a darazsak nem szívesen lélegeznek be. A szegfűszeg-muskátli-citromfű kombinációt fűszerezzük meg némi vízzel és szappannal, és fújjuk bátran a potenciálisan fészeképítésre veszélyes helyekre. Ne maradjanak ki a falak repedései, az ereszek, a párkányok, és a tető alatti területek sem. De az is megoldás, ha azokra a helyekre, ahol a darazsak gyakran feltűnnek, egy lapos edényben vizet helyezünk ki, hiszen ezzel mérsékelni tudjuk a gyümölcseinket ért támadásaik mennyiségét.
Nem szabad hozzányúlni a darázsfészekhez! Bízzuk ezt szakemberre! Fotó: Shutterstock
Azonban arra nagyon ügyeljünk, hogy ha darázsfészket találunk, azt semmi esetre se bántsuk. Általában gerendákra, ajtó- és ablaktokokra építik fészküket, azonban, ha támadást észlelnek, óriási veszélynek tesszük ki magunkat. Télen csak a megtermékenyített anya tartózkodik a fészekben, így ekkor könnyedén el tudjuk távolítani azt. Máskor ne nyúljunk a fészkükhöz, mivel a darazsak nem olyanok, mint a méhek, akik a királynőjüket védik, hanem ők kifejezetten a fészküket fogják megvédeni, bármilyen támadással szemben! Ráadásul családjuk akár 1000 tagból is állhat. Éppen ezért ilyenkor már csak szakértői segítséggel távolíthatók el a darázsfészkek.
Amikor pedig darázs kering körülöttünk, ne kezdjünk el a kezünkkel hadonászni, hiszen azt is támadásnak fogja venni, és meg fog minket szúrni. Sokak számára a darázscsípés csupán kisebb fájdalmat okoz azonban akár halálos veszélyt is jelenthet, ha valaki allergiás a darázs mérgére. A darazsak ráadásul a méhektől eltérően nem csak egyszer tudják használni a fullánkjukat, hanem többször is. Eközben egyfajta feromont bocsátanak ki, amellyel azt üzenik a többi darázsnak, hogy sürgős segítségre van szükségük, ezért sem szabad velük közelharcba keveredni.
Készíts házi darázscsapdát
A csapdához csupán egy műanyag flakonra lesz szükségünk. Vágjuk le a flakon felső részét ott, ahol kezd kiszélesedni, majd a levágott felső részt megfordítva illesszük bele az alsó részbe. Öntsünk a flakonba néhány centiméternyi cukros vizet, így a rovar bele fog repülni a flakonba az édes illat miatt, de a szűk nyíláson nem fog tudni kirepülni. De ahhoz, hogy a csapda a méheket ne vonzza, tegyünk a vízbe egy teáskanál ecetet. Ha teszünk bele pár csepp mosogatószert, a darázs nem fog annyit szenvedni, hiszen hamarabb véget ér a folyamat.
Szüretelés közben sajnos gyakran találkozhatunk darazsakkal, így fontos, hogy védjük magunkat, már a ruházatunkkal is. A legjobb, ha sűrű szövésű, zárt ruhát és kerti kesztyűt viselünk, a nadrágunk szárát pedig betűrjük a zokninkba, így minél kisebb esély van rá, hogy a csupasz bőrünkön szúrjanak meg bennünket a darazsak.
Ha a darázspopuláció száma túlságosan nagy, mindenképp hívjunk szakembert. Azért azonban sokat tehetünk, hogy minél kevesebb darázs legyen a kertünkben. Soha ne hagyjuk a földön a lehullott gyümölcsöket, és ne hagyjuk a fán a sérülteket sem. De a piretroidtartalmú spray-k is segítenek távol tartani a darazsakat, azonban a hasznos atkákat is elpusztítják, így azok már nem tudják elpusztítani a káros atkákat, így azok száma növekedni fog.
Éppen ezért a darazsakkal szemben inkább a szerves foszfátot tartalmazó, széles spektrumú inszekticidek használata javasolt. A darazsak az esti órákban inaktívak, így ilyenkor érdemes lefújnunk a fészket. Ekkor inkább vörös fényű zseblámpát használjunk, mert a darazsak nem látják a vörös színt. A fészek lefújása után hagyjuk el a helyszínt. Azonban a legbiztonságosabb megoldás, ha szakértőt hívunk a fészek megsemmisítéséhez.
Nem csak a méh hasznos
A darazsakat mindig veszélyes és haszontalan állatoknak könyvelték el, de ez azért nem teljesen így van. Habár, már Arisztotelész is lejegyezte, hogy a darazsak szúrása fájdalmasabb a méhekénél, és ebben teljesen igaza is volt, hiszen az amerikai rovarász, Justin Schmidt 2016-ban számszerűsítette is ezt a tényt. Kiderült, hogy a méhek szúrásának erőssége a Schmidt-fájdalomskálán 0,5 és 2,5 között van, amíg a darazsaké 0,5 és 4 közötti.
Amíg a méhek megítélése határozottan pozitív, hiszen a méz, a virágpor, a beporzás és nem utolsósorban a szorgalom társul hozzá, addig a darazsak mellé csupa negatív jelzőt szoktunk tásítani, mint amilyen a veszély, vagy a fájdalom. Magyarországon a rovarok közül a lódarázsnak van a legfájdalmasabb csípése. Azonban, mivel a darazsakkal igazán kevés tudományos munka foglalkozik, nem is tudunk róluk túl sokat.
A rovarok olyan alapvető ökológiai feladatokat látnak el, mint az ízeltlábúak populációjának mérséklése, a szerves anyagok lebontása és a beporzás, és annak ellenére, hogy legtöbbször ezt a méheknek tulajdonítjuk, ebben a bogarak, a pillangók, a legyek és a darazsak is részt vesznek.
A darazsak utódaikat elsősorban magas fehérjetartalmú, állati eredetű szövetekkel táplálják, tehát a méhekkel ellentétben ragadozók. Mivel a darazsak ragadozók, a biológiai szabályozásban is részt vesznek, hiszen rengeteg gyorsan szaporodó ízeltlábút pusztítanak el.
Habár a darazsak agresszívabban viselkednek, mint a méhek, ez leginkább csak akkor nyilvánul meg, ha prédára vadásznak, vagy ha fenyegetik őket. A méhek és a darazsak fullánkja is csak önvédelemre szolgál. Ez a tojócsövük módosulata, ezért csak a nőstények képesek „csípésre", azonban amíg a méhek fullánkja szúrás után beakad a bőrbe, ezért kiszakad az állat hasfala és emésztőrendszere, majd az állat a szúrás után hamarosan elpusztul, addig a darazsak több szúrásra is képesek, mert fullánkjukat gond nélkül ki tudják húzni és újra beszúrni.
A darazsak mérgének nagy részét acetilkolin alkotja. Ez ingerületátvivő anyagként működik az idegrendszerben, és stimulálja a fájdalomreceptorokat. Ezért érzünk égő, viszkető érzést. A duzzanat azért alakul ki, mert a méreggel hisztamin jut a szervezetbe, amely mozgósítja az immunrendszert, mely gyulladással próbálja meg leküzdeni az idegen anyagokat.
A méhek mérge a darazsakéval ellentétben savas kémhatású, rokonságot mutat a kígyóméreggel, és olyan peptideket tartalmaz, amelyek az áldozatnak fájdalmat, gyulladást okozzanak, emellett véralvadásgátló és pulzusemelő hatásuk is van.
Ha megszúrt a darázs, ez segít
Ha megtörtént a baj, és megszúrt minket egy darázs, akkor mielőbb kezdjük el kezelni a szúrás helyét. Lúgos méreg ellen a savas anyagok hasznosak. A 10 százalékos háztartási ecet régi praktika a darázscsípés kezelésére. Ráadásul nem kell sokáig várni, hiszen azonnal enyhülést hoz.
A darázs védi a fészkét, ezért ha tudunk, ne menjünk darázsfészek közelébe. Fotó: Shutterstock
De az alma-, a balzsam- vagy borecet is kiváló a darázs csípésére. Ha félbe vágunk egy vöröshagymát, és ezzel dörzsöljük át a szúrás helyét, nem csak a fájdalom múlik el hamar, de a gyulladás is csökken. A lándzsás útifűnek antibakteriális és fájdalomcsillapító hatása van, azonban a bazsalikom is kiváló a darázs szúrásának enyhítésére.
Méhcsípés esetén a fullánkkal az állat méregzsákja is kiszakad a potrohból, ezért ügyeljünk rá, hogy amikor eltávolítjuk a bőrünkből, ne nyomjuk össze, mert még több méreg ürül a testünkbe. A csipesz a legjobb megoldás. Mivel a méhek csípése savas kémhatású, lúgos szerekkel próbálhatjuk semlegesíteni. A szódabikarbóna kiváló rá, vízzel hígítva. A masszát negyedóráig hagyjuk a sérülésen úgy, hogy az száradjon rá. Pár óra múlva ismételjük meg. Enyhíti a feszítő fájdalmat és a duzzanatot is csökkenti. A hideg vizes borogatás segít lelohasztani a duzzanatot, és csökkenti a gyulladást. De a mentolos fogkrém is kiváló.
A csípés helye minden esetben bedagad, de a gyerekek esetében ez akár nagyobb is lehet és kiterjedhet az egész végtagra. Éppen ezért nagyon veszélyes, ha a szájüregben történik a csípés. Ekkor rögtön mentőt kell hívni, akkor is, ha valaki nem allergiás a csípésre, hiszen a duzzadás miatt fulladás következhet be.
A gyerekek 0,4-0,8 százaléka és a felnőttek 3 százaléka érintett valamilyen fokú méh- vagy darázsméreg-allergiában, ezért tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat a hatására, így azonnali sürgősségi ellátást igényel!
Így különböztesd meg a méhet a darázstól
Egy német mondás szerint Isten teremtette a méheket, az ördög pedig a darazsakat. De vajon hogy tudjuk megkülönböztetni őket?
A darazsak 15-20 mm hosszú, fekete és sárga rajzolatú, enyhén szőrös, hártyás szárnyú rovarok. Rendszerint nagyon harciasak. Ennek az az oka, hogy az idejük legnagyobb részét a fészkük közelében töltik, és ha bárki is megközelíti azt, akkor egészen biztosan meg fogják támadni. Az embereket maguktól nem támadják meg, de elég, ha véletlenül rájuk lépünk, vagy megbolygatjuk a fészküket, és máris megismerhetjük a szúrós oldalukat.
A darazsakkal szemben a méhek jóval békésebb természetűek, de természetesen őket is ki lehet hozni a sodrukból. Általában kolóniában élnek, ahol pontos munkamegosztás van. A családjukban helyet kap a királynő, aki 22 mm nagyságú, a herék, akik átlagosan 20 mm-esek, és a dolgozók, akik mindössze 16 mm hosszúak. Színük az aranybarnától a sötétbarnáig igen változó, és potrohukat csíkok díszítik. Amikor a család elér egy bizonyos méretet, megtörténhet a kirajzás. Erre általában májusban, vagy júniusban kerülhet sor.
A darázsszúrás helye megduzzad és erős fájdalommal jár. Mivel a darázs döggel is táplálkozik, a szúrás helye el tud fertőződni. Akár szövetelhalással is járhat a szúrása.
A méhszúrás is duzzanatot és néhány perces fájdalmat okoz. Azonban, ha túl sok csípés ér valakit, illetve ha allergiás a méreganyagra, akár az élete is veszélybe kerülhet. A legalapvetőbb az eddig leírtakon felül, hogy míg a darázs alig szőrös, addig a méhecske bizony sok időt töltene a kozmetikusi székben, mire mindenhol szőrtelenítenék. A darazsak lába citromsárga, és nem véletlenül beszélünk darázsderékról, hiszen a darázsnak valóban nagyon vékony dereka van.
A méhek a rajzáskor egyszerre jelennek meg tömegesen. Ezzel szemben a darazsak szép lassan gyűlnek össze, például a házak eldugott részeiben. A darazsak a földben lévő lyukakban is képesek letelepedni.
Természetesen attól, hogy a méheket hasznosnak tartjuk, még ne bántsuk a darazsakat sem. Ha nem fenyegetjük őket, nem fognak velünk foglalkozni.
