Habár a felgyorsult világunkban szinte napról napra változnak a dolgok, nem árt, ha ismerjük elődeink szokásait, hiszen sok közülük a hasznunkra lehet. Főleg, ha igazán egyszerű és olcsó megoldást kínálnak egy igazán kellemetlen problémára. Sokszor ugyanis a gazdák olyan eszközökkel oldották meg a fellépő problémákat, amelyek amúgy is rendelkezésükre álltak otthon. A bevált technikák pedig szülőről gyermekre szálltak, ezek a jobbnál jobb módszerek pedig ma is élnek még a köztudatban, és sokan használják is őket.
Fogd meg könnyen a kártevőket
A hernyófogó övvel, a nevével ellentétben, nem csupán a hernyókat lehet megfogni. Számtalan kártevőtől mentesíthetjük általa a gyümölcsfáinkat. Az enyvvel bekent papírcsíkokat szaküzletekben is be tudjuk szerezni, azonban pillanatok alatt elő tudjuk állítani házilag is. Ilyenkor ősszel pedig életmentő ez a gyümölcsfák számára, hiszen a talajban bábozódott és kikelt rovarok ekkor igyekeznek felmászni a fa törzsén, hogy a fa koronájában, a kéregpikkelyek alatt és az ágvillákban, repedésekben kényelmes téli szállásra leljenek.
A hernyófogó övnek két típusa létezik, a ragacsos és a száraz. A ragacsos övnek köszönhetően tavasszal meg tudjuk akadályozni például a fára mászó hangyákat abban, hogy gondozzák a levéltetveket. Az övbe ugyanis a hangyák bele fognak ragadni, így sem ők, sem a tetvek nem tudnak kárt tenni a fában és egyéb növényekben.
A gyümölcsfák védelmét szolgálja az ősszel rájuk helyezett ragacsos öv. Fotó: Shutterstock
De a ragacsos öv mellett a száraz öv is nagyon hasznos, hiszen amikor a kártevők bábozódáshoz, peterakáshoz készülnek, ezekben az övekben meg tudnak bújni. Tökéletes száraz öv lehet az újságpapír vagy a zsákvászon. Fontos, hogy az öveket pár naponta ellenőrizzük és cseréljük le.
Az övet a fák törzsére, a talajtól 70 cm - 1 méter magasságba helyezzük el. Mivel a fa kérge rücskös, maradnak hézagok, de ha sárral kenjük be, rögtön könnyebb tökéletesen felhelyezni az övet. Az enyves öveket körülbelül 10 naponta kell cserélni.
Házilag is készíthetünk öveket, melyek készülhetnek zsákvászonból, kartonból, hullámpapírból, de régi újságokat is felhasználhatunk hozzá. Vágjunk 20 cm széles csíkot, és spatulával hordjuk fel rá az enyvet, majd rögzítsük a fa törzsén, és 10 naponta cseréljük. A kétoldalas ragasztószalag is segíthet, ha legalább 3 sorban ragasztjuk fel a fa törzsére.
Nem csak a ragasztó, a mész is védi a fákat
Egyéb, régóta használt módszerek is állnak a rendelkezésünkre, a fáink védelmének érdekében. Ilyen például a fák törzsének meszelése is. Ez azonban nagyon megosztó tevékenység. Van, aki jónak tartja és használja, míg mások ellene vannak. Azoknál a gyümölcsfáknál azonban nagyon hasznos, amelyek már kora tavasszal kihajtanak, mint amilyen például a kajszi.
Ha ezeknek a fáknak a törzsét bekenjük mésztejjel, akkor a napsütés nem indítja be túl korán a tavaszi fejlődést, így a tavaszi fagyok nem károsítják az érzékeny virágokat. A meszezés egyetlen hátránya, hogy munkával jár, és ha nem jön korán a tavaszi felmelegedés, akkor feleslegesen fáradtunk vele. De mivel ezt nem tudhatjuk előre, érdemes mérlegelni, hiszen a károk nagyobbak lehetnek, mint az esetleg feleslegesen elvégzett munka.
A fák meszezéséhez először is mésztejet kell keverni. Azonban mielőtt belevágunk, védjük meg magunkat, hiszen amennyiben a mész a szemünkbe, vagy a bőrünkre kerül, komoly sérüléseket tud okozni. Éppen ezért soha ne meszeljünk védőszemüveg, gumikesztyű és gumicsizma nélkül. A ruházatunk is legyen a teljes bőrfelületet elfedő, és olyan, amelyet nem sajnálunk, ugyanis a mésztől fehér foltok lesznek rajta.
A vízzel való hígítás mértéke dönti el, hogy mi lesz a mészből. Lehet oltott mész, mésztej vagy meszes víz. Az oltott mész egy színtelen, kristályos anyag, ami a boltokban fehér porként kerül értékesítésre, és amelyből víz hozzáadásával egy masszát kapunk. Ha több vízzel hígítjuk, akkor tejszerű folyadék lesz belőle, ez a mésztej.
Ha a mésztej leülepszik, akkor tiszta, felúszó rész jön létre, amelynek a neve mészvíz vagy meszes víz. A fák törzsének meszezésre a legalkalmasabb az 5-8%-os mésztej. Ezt úgy tudjuk előállítani, hogy egy rész oltott mészhez nyolc rész vizet adunk, amit ezután hosszasan elkeverünk. Mindig csak annyit keverjünk ki, amennyit aznap fel fogunk használni, azonban az elkészült mésztejet két órán át hagyjuk pihenni, mielőtt a fán alkalmaznánk azt.
Használhatjuk a hagyományos meszelőt is az eljáráshoz, de praktikusabb, ha egy erős sörtéjű gyökérkefét választunk, mert ezzel a kéreg leváló részeit is le tudjuk szedni, így sokkal jobban be tudjuk fedni a fa törzsét a mésszel.
A hernyófogó öv segítségével nagyon sok kártevőtől tudjuk megvédeni a gyümölcsfákat. Fotó: Shutterstock
Az elkészült mésztejet a fák törzsére és a vastagabb vázágaira kell felvinni. A fehér felület hatására a napfény visszaverődik, a vékony, fehér mészbevonat így megakadályozza, hogy a fa szövetei a napsütéses, téli órákban felmelegedjenek, éjszaka pedig lehűljenek, hiszen ez az edénynyalábok roncsolódását, és fagyrepedések, fagyfoltok keletkezését idézheti elő. A fehér törzsű fák tavasszal később melegednek fel, és 4–8 nappal később indul meg a nedvkeringésük is, tehát kevésbé vannak kitéve a tavaszi fagyok károsító hatásának.
A meszet nem kell eltávolítani a fáról, mert tavasszal az eső le fogja róla mosni. Éppen ezért érdemes a meszelést száraz időjárás esetén végezni, hogy ne végezzünk felesleges munkát. Akár több rétegben is felvihetjük, miután az első réteg megszáradt, ha igazán biztosra szeretnénk menni.
A meszezésre a legalkalmasabbak a kora téli hónapok, hiszen ekkor már nem mossák le az őszi esők, tél végére pedig már ki tudja fejteni a hatását. Ráadásul a mész azért is hasznos, mert alatta el fognak pusztulni a különféle rovarok és gombák. A talajba kerülő mész pedig segít az elsavanyodott talaj mész tartalmát növelni. A vastag mészréteg azonban nem tesz jót, hiszen alatta el tudnak telelni a kártevők tojásai, és a gombák spórái, tehát ezt is, mint mindent, mértékkel végezzük.
Ne maradjon el az őszi lemosó permetezés sem
Nagyon fontos, hogy az őszi lemosó permetezést fagymentes, száraz napon végezzük el. Az őszi lemosó permetezésre réz- és kéntartalmú készítményeket használhatunk. A réztartalmú szerek segítenek megelőzni például a tűzelhalást, az ágelhalást, a levéllyukacsosodást és a levélfoltosságot. A kéntartalmú szerek segítenek a lisztharmat megelőzésében és az atkák ellen is nagyon hatásosak.
Azért fontos a lemosó permetezés, mert így már rügyfakadás előtt csökkenteni tudjuk a fák kártevőit. A lemosó permetezést azért hívjuk így, mert nagy mennyiségű lé szükséges az elvégzéséhez. Ezért ne spóroljunk a permetszerrel, hanem alaposan mossuk át vele a növényeket. Ne hagyjuk ki a legmagasabb pontokat sem. Ne csak a fákat, hanem a fából készült kerti építményeket is permetezzük le, hiszen azokban is rengeteg kártevő bújhat meg.
_fill_540x300_0.jpg)
