Szerdán az uniós tagállamok képviselői lépéseket tettek a farkasok védelmének gyengítésére, amit Ursula von der Leyen kezdeményezett, miután egy farkas megtámadta a családi pónijukat.

Még hosszú a döntéshozatali folyamat

Ha a jelenlegi döntést miniszteri szinten is elfogadják, az EU benyújthat egy kérelmet a farkasok védelmi státuszának csökkentésére az európai vadon élő növények és állatok, valamint természetes élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény Állandó Bizottságához. Ha a berni bizottság támogatja a védelmi státusz módosítását, az Európai Bizottság javaslatot tehet a farkasok védelmi státuszának megváltoztatására az EU-jogban, valamint konkrét javaslatokat tehet a farkasok jövőbeli vadászati szabályaira. Ez a javaslat újabb többséget igényel az EU-tagállamok és az Európai Parlament részéről.

farkas

Az uniós tagállamok képviselői lépéseket tettek a farkasok védelmének gyengítésére – fotó: Pixabay

A javaslat vegyes reakciókat váltott ki: a haszonállatokat féltő gazdák üdvözölték, a WWF viszont határozottan elutasítja a kezdeményezést, mondván, az hosszú évek nemzetközi természetvédelmi munkáját vetné vissza Európában. Úgy vélik, inkább egy jól megtervezett állatvédelmi kampányra lenne szükség.

Norbert Totschnig német mezőgazdasági miniszter szintén támogatja a farkasok számának csökkentését. Szerinte mióta az európai farkasok száma elérte a 20 ezret, a fajt már nem fenyegeti a kihalás.

A farkasok magyarországi helyzete

A farkasokat a XX. század közepére szinte teljesen kiirtották Magyarországon, majd az 1970-es évekből újra voltak észlelések az Északi-középhegység egyes részein. Az utóbbi évtizedekben pedig néhány család stabilan megtelepedett az országban. Az állatok természetes visszatelepüléssel érkeztek az országba, főleg Szlovákiából költözhettek át.

A farkas hazánkban 2001 óta fokozottan védett fajnak számít. Az újbóli megjelenésük azért előnyös, mert fontos szerepük van a túlszaporodott vadállomány szabályozásában.

A Bükki Nemzeti Park szakemberei szerint az itteni farkasok a néhány száz négyzetkilométeres territóriumaikat őrizve családokat alkotnak. Létszámuk, falkanagyságuk évről évre változik, de annak ellenére, hogy rendszeresen van szaporulat, a Bükk területén tartósan jelen lévő egyedek száma jelentősen nem fog növekedni. A szaporulatnak ugyanis csak kb. a fele éli túl az első két évét; emellett az illegális elejtés is komolyan károsíthatja a bükki farkasállományt.

Olvasd el további cikkeinket is a témában:

Ha elveszítik szigorúan védett státusukat a farkasok, az csak rontani fog a helyzeten?

Semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá a farkasok védettségi szintjének csökkentését?

Segítség, túl sok itt a nagyragadozó! De vajon tényleg? És mihez képest?

Forrás: 444.hu