Ha nyár, akkor dinnye. A dinnye pedig nem csak finom, de kiválóan oltja a szomjunkat akkor is, amikor úgy érezzük, szinte már semmi más nem segít. Ilyenkor alig várjuk, hogy kivegyük a hűtőből, és együnk egy szeletet. De sokszor csalódás ér bennünket, amikor felvágjuk.
Te is jártál már úgy, hogy amikor felvágtad a görögdinnyét, belül furcsa üregeket találtál? Mit tettél? Megettétek, vagy esetleg nem mertétek elfogyasztani? A jelenség nem ritka, a neve pedig "szívüreg".
Miért üreges belül a dinnye?
Az úgynevezett "szívüreg" akkor keletkezik, amikor a megporzás nem elégséges. A dinnye belső mintázata meglepő lehet, azonban semmi hatással nincs annak ízére és minőségére, így a dinnye teljes biztonsággal fogyasztható.
A dinnye az üregek ellenére is fogyasztható, az nincs hatással az ízére és a minőségére. Fotó: Shutterstock
Az üregesedés okát sokan kutatják, és több megoldás is született rá. Vannak, akik úgy vélik, hogy azért keletkeznek üregek a dinnye belsejében, mert a héja gyorsabban növekszik, mint a húsa, így sokan plusz nitrogén adagolásával és még több öntözéssel akarták orvosolni a problémát, azonban ez nem vezetett eredményre.
Ezért arra jutottak, hogy a dinnye üregessége inkább a megporzás alatt uralkodó időjárással van összefüggésben. Az elégtelen beporzás következtében csökkent mennyiségben szabadulnak fel azok a növényi hormonok, amelyek a raktározószövet kifejlődését szabályozzák, ez okozhatja az üregek megjelenését.
Más termelők tapasztalata szerint akkor jelentkezik a leggyakrabban az üregesedés, amikor a termésfejlődés idején a meleg és a hideg időjárás gyorsan és nagy hőmérséklet-különbségekkel váltja egymást, illetve, amikor a a száraz, illetve a csapadékos időszakok nagy szélsőségekkel követik egymást. Esős időben a termés növekedése felgyorsul. A termés belsejében a sejtek osztódása nem tud ekkora mértékben növekedni, ezért a terméshús szövethiány miatt felszakad. A görögdinnye üregesedése fajtától is függ, hiszen a narancssárga, illetve a sárga húsú fajták hajlamosabbak az üregesedésre, mint a piros húsúak.
Annak érdekében, hogy a termelők jobban megérthessék és kivédhessék a görögdinnye üregesedés kialakulásának a körülményeit, a Cornwall Egyetem Szaktanácsadó Központjában kísérletbe kezdtek - tudjuk meg az ujszo.com cikkéből. Kezdetben visszafogták a víz- és a tápanyag-kijuttatást, majd megnövelték az adagokat, minek következtében azt tapasztalták, hogy a terméskötés első hetében megemelt tápanyagadag elősegíti az üregesedést. Így hát azt tanácsolják a termelőknek, hogy a betakarítás előtti időszakban mérsékeljék a nitrogéntrágyázást, és arra is ügyeljenek, hogy ne öntözzék túl az állományt. Emellett azzal is védekezhetnek az üregesedés ellen, hogy a kevésbé érzékeny fajták közül választanak.
Termesztéstechnológiai szempontból a kiegyenlített víz- és tápanyagellátás a legkedvezőbb a növény fejlődése, illetve az üregesedés megelőzése érdekében.
Nehéz a döntés? Így válaszd ki a legédesebb dinnyét!
Emlékszem, amikor édesapám és nagypapám dobosokat megszégyenítő ritmusérzékkel püfölték felváltva a dinnyéket, majd szakértő tekintettel egymásra néztek, és közös bólintással állapították meg, hogy ismét sikerült megtalálniuk a tökéletes darabot. Azonban manapság már az a hír járja, hogy a kongó hang nem minden és a fülünk helyett inkább a szemünkre érdemes hagyatkozni. Na és persze az orrunkra.
Ha a dinnyén sárgás foltot találunk, akkor ezen a helyen érintkezett a dinnye a talajjal, így ott éretlen maradt, hiszen azon a területen nem kapott elegendő napfényt. Minél sötétebb a folt, annál édesebb a görögdinnye. Ha nagyon világos a folt, akkor nagyon korán szedték le a dinnyét, így nem tudott rendesen beérni.
De a szára is bőven szolgál információval. A zöld vagy csavart szárú dinnyét inkább hagyjuk ott az árusnál. Azt válasszuk ki, amelyiknek a szára már elszáradt, mert az a dinnye édesebb lesz. De a szemünk mellett az orrunk is sokban segíthet, hogy vadászkutya módjára ki tudjuk szagolni a mézédes görögdinnyét.
Ha édes, erős dinnye illata van, akkor érett, de ha túlságosan erős a dinnye illata, akkor túlérett is lehet. Az pedig tévhit, hogy minél kisebb a dinnye, annál édesebb. A dinnyénél nem a méret a lényeg, így inkább a héját figyeljük meg. Az éret dinnye színe mélyzöld, a csíkos fajtánál a csíkok erősen elütnek egymástól. Ha fényes a dinnye, azt inkább hagyjuk ott, hiszen a mézédes, érett dinnye héja leginkább matt, homályos.
Ismerd meg a görögdinnyét
A dinnye kobaktermés, és akár 10-15 kg nagyságú is lehet. Közel 500 ismert fajtája van. Magyarország klímája kiváló a görögdinnye termesztésére, így nagyon sok magyar görögdinnye kerül külföldre. És igen, a görögdinnye, habár a neve alapján nem gondolnánk, Afrika déli részéről származik, és semmi köze nincs névadójához.
A görögdinnye kerti termesztésnek semmi akadálya, csupán azt kell mérlegelni, hogy mekkora hely áll ehhez rendelkezésünkre, hiszen a görögdinnye helyigénye egyáltalán nem kicsi. Egy tőnek egy négyzetméterre van szüksége ahhoz, hogy tökéletes legyen a termése.
Legyen saját görögdinnyéd
A görögdinnyének sok helyre van szüksége, így először is azt döntsük el, hogy hol tud kellőképpen fejlődni úgy, hogy a dinnye se zavarjon minket, és a többi növény se zavarja a dinnyét. A görögdinnyét legegyszerűbben magról tudjuk szaporítani, melyeket áprilisban és májusban érdemes elvetni.
A kertedben is érdemes helyet adni a görögdinnyének, akár magaságyásban is. Fotó: Shutterstock
A dinnyét fészkes vetéssel vessük, vagyis készítsünk a magoknak egy kis fészket, és a fészekbe szórjunk 4-5 magot. Mivel a görögdinnye fényigényes, így a kert legvilágosabb részét érdemes kiválasztani számára. A legjobban a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajt kedveli. A palánták hat hét után kelnek ki, melyeket egyelni kell, majd ültessük őket egy-másfél méteres sor és tőtávolságra.
A görögdinnye esetében kulcsfontosságú az öntözés, ezen kívül pedig a gyomlálásra is nagy szüksége van. A termés júliustól szeptemberig folyamatosan szedhető. A görögdinnye indáit forgatni kell a gyümölcs ideális fejlődéséhez.
Szerencsére bőségesen válogathatunk a hazai görögdinnye fajták közül. A Hevesi Csányi a nevéhez méltó módon Heves Megyéből származik. Termése kissé megnyúlt, súlya 8-10 kg, felülete sima. A húsa igazán gyönyörű vörös, az íze pedig finom édes. Ezt a fajtát nagyon könnyen lehet gondozni, így ideális a kiskertekbe is.
De ha nincs kertünk, vagy kisebb helyünk van csak a kertben, a magaságyás is kiváló lehetőség arra, hogy dinnyét termesszünk. Ebben az esetben is nagyon fontos, hogy a dinnyét napos helyre ültessük, hiszen legalább naponta 8 órányi napfényre van szüksége.
Habár felfelé fog terjeszkedni, a gyökere attól még ugyanolyan terebélyes marad, mintha hagyományosan nevelnénk. Ha nincs elég hely a gyökerei számára, nem lesz megfelelő a termés sem. A dinnyével együtt ne termesszünk más növényt a magaságyásban, hogy elegendő hely maradjon az indái számára.
Legyen erős a rács, amire felfuttatjuk a dinnyét, hiszen nem lesz kis méretű a termése, és azt is el kell, hogy bírja. Habár azt gondolnánk, a dinnye magától fel fog futni a futtatóra, ez sajnos nem így van. Az indákat nekünk kell feltenni és odaerősíteni a rácsokhoz. A kötözéshez erős anyagot válasszunk, hogy egészen biztosan elbírják a termést.
Habár a görögdinnye folyamatosan hozza az új indákat, elég, ha csak 8-10 fő szárat futtatunk fel, az összes többi oldalhajtást le kell metszeni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a növény energiáinak nagy részét fogja ezeknek az indáknak a növelésére fordítani, és jóval kevesebb energia és tápanyag jut a termésre.
Azért, hogy az érésben lévő görögdinnye ne essen le az indáról, érdemes hálót húzni rá érés közben, és úgy felfüggeszteni a futtatóra. Nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű vizet biztosítsunk a dinnye számára. A mulcsozás pedig sokat segít, hogy a dinnye talaja ne száradjon ki olyan hamar.
Ki ne dobd a héját
A görögdinnyének nem csupán a húsa ehető. A dinnyehéj is rengeteg értékes anyagot tartalmaz, ráadásul még finom is. A dinnyehéjnak magas B- és C-vitamin tartalma van. A benne található citrullin nevű aminosav argininná alakul, amely fontos a szív és a keringési rendszer egészségére vonatkozóan. Azonban nyersen nincs túl nagy élvezeti értéke, ezért érdemes belőle savanyúságot készíteni.
Ehhez először is nagyon alaposan mossuk meg. A dinnyén kívül szükségünk lesz még 2-3 gerezd fokhagymára, friss kaporra, egy fél teáskanál mustármagra, 2 bögre vízre és egy negyed bögre sóra. Biztosak lehetünk benne, hogy ilyen hozzávalókkal ebből csak valami igazán finom születhet.
Először is, forraljuk fel a vizet, adjuk hozzá a sót és keverjük el benne, míg teljesen fel nem oldódik. Vágjuk le a dinnye héjáról a külső, zöld részt, majd vágjuk kockára. Tegyük bele egy befőttesüvegbe, és adjuk hozzá a szeletelt fokhagymát, a kaprot és a mustármagot. Hűtsük le a sós oldatot, majd adjuk hozzá a dinnyéhez, de az üveg felső negyedét hagyjuk szabadon. Ezután nincs is más dolgunk, mint feltenni a lezárt üveget a polcra, és majd később elfogyasztani a finom savanyúságot.
A görögdinnye finom és egészséges
A görögdinnyében, annak ellenére, hogy 90%-a víz, sok a C-vitamin, a kalcium, a magnézium, a rost és a kálium is, ezen kívül tartalmaz még A-vitamint, B1-, B3- és B6-vitamint, valamint sokféle karotinoidot, például likopint.
A görögdinnye magas káliumtartalma miatt segít átmosni a veséket, csökkenti a vérben a húgysav koncentrációját, serkenti a vizeletürítést, így segít a szervezet méregtelenítésében. Segít csökkenteni a testhőmérsékletet és a vérnyomást, a benne található karotinoidok erősítik az érfalakat, és megakadályozzák a vérrögök kialakulását.
A benne található likopin komoly szerepet játszik a rákmegelőzésben. Ráadásul tökéletes megoldás a forró nyári napok idején, amikor már ununk inni, hiszen kiváló szomjoltó. És hát ugye mennyivel szórakoztatóbb dinnyét eszegetni, mint meginni egy pohár vizet?
A dinnye energiával lát el bennünket, hidratál, és igazán jól is esik a forró nyári napokon. Tartsunk belőle minél többet a kertben!
_fill_540x300_0.jpg)
