Tömegesen terjed a magyar kertekben a betyárkóró. Sokan ártalmatlannak hiszik, azonban komoly károkat képes okozni, hiszen megakadályozza más növények fejlődését.

Rendkívül gyorsan terjed

A parlagfűhöz hasonlóan nagyon gyorsan terjed, ha valahol meghagyjuk, akkor van lehetősége elvetni a saját magjait, így következő évben már százával, ha nem ezrével térnek vissza. Egy idő után odáig fajul helyzet, hogy képtelenség kiirtani.

Az őszirózsafélék családjába tartozó, az őszirózsaformák alcsaládjába sorolt betyárkóró eredetileg Észak- és Közép-Amerikából származik. Európában a XVII. században jelent meg először, mára azonban mindenhol ott van. Nemcsak a legelőkön kell számolni velük, hanem a szántókon, vasúti töltéseken, utak mentén és persze a házikertben is.

Az invazív faj szőrös dudvaszárral rendelkezik és elérheti akár az egy méteres magasságot. Hegyes levelei lándzsásak, ép vagy fűrészes szélűek, májust végétől egészen október elejéig hozza a virágait. Bár a népi gyógyászatban gyakran használják hasmenés ellen és reumás fájdalmakra, a kertben nincs helye.

100-150 ezer mag egyetlen növényen

Az inváziós jelzőt nem véletlenül kapta, hiszen egyetlen növény 100-150 ezer magot is hozhat. A gyors terjedését az is segíti, hogy a terméseit a szél könnyen felkapja, majd messzire viszi azokat. Ezáltal hiába irtjuk a telkünkön, a szomszédos területekről is bekerülhet a kertbe.

Kora tavasztól késő őszig csírázik, kellő eső és nedvesség mellett pedig áttelelhet. Nyirkos talajon nagyon jól érzi magát, a legtöbb gondot tehát az őszi időszakban okozza. Kellemetlen tulajdonsága még, hogy olyan kémiai anyagot termel, amivel képes meggátolni a többi növény csírázását, fejlődését. Minden körülötte lévő gyomot elpusztít.

Kedvező feltételek

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete és az ELTE kutatói korábban a betyárkóró növekedésének és maghozamának, illetve tömegességének változásait kutatták egy kiskunsági csapadékmanipulációs terepkísérletben. Kiderült, hogy a növény jobban terjed az aszályos időszakban, amikor az őshonos növényzet a vízhiány miatt visszaszorul, esetleg ki is pusztul.

Minden kertben találkozhatunk vele - fotó: Wikipédia

Az eredmények azt mutatják, hogy a nyári aszályok megnövekedett hossza és gyakorisága kedvezni fog a betyárkóró fennmaradásának, sőt, segítheti a tömeges elterjedését a nyílt homokpusztagyepekben - írta meg a divany.hu.

Fontos tehát megállítani a terjedését, kiirtani, amikor csak találkozunk vele, így esélye sincs virágot hozni és elszaporodni. A legjobb gyökerestől eltávolítani, szükség esetén pedig használjunk gyomirtó szereket.