Sokan el sem tudják képzelni a napjukat kávé nélkül. Már a néha nagyon is nehezen induló reggelekhez is egy csésze kávé ad segítséget, de a kávé ennél jóval többet tehet értünk. Persze, csak ha tudjuk a titkát. Különösen a kávézacc titkát, amelyik sokkal hasznosabb annál, mintsem a szemétben kössön ki.
Ki ne dobd! Rengeteg dologra jó a kávézacc!
A kávét nagyon sokan szeretjük. A Nemzetközi Kávészervezet adatai szerint 2020–2021-ben a világon több mint 166 ezer zsák kávét fogyasztottak el - tudjuk meg a divany.hu cikkéből. Azonban sajnos, a legtöbben, miután lefőzték a kávét, a zaccot a szemétbe dobják. Pedig, ha tudnák, mi mindenre jó, egészen biztosan jobban megbecsülnék.
1. Kezdjük például a bőrünkre gyakorolt hatásával. A kávézaccot mézzel és kókuszolajjal vagy olívaolajjal elkeverve természetes és nagyon hatásos bőrradírt készíthetünk, mely a mechanikain kívül még hámlasztó hatással is bír, és így segít eltávolítani az elhalt hámsejteket. De még a cellulitisz elleni harcban is sokat tesz értünk a kávézacc. A fenti keverék ugyanis kiváló arra is, hogy a zaccból kioldódó koffein segítse a zsír lebontását és fokozza a véráramlást az adott területen, ezáltal csökkentve a cellulitisz megjelenését.
2. De még a növényeink is hálásak lesznek a kávézaccért. A kávézacc ugyanis számos kulcsfontosságú ásványi anyagot tartalmaz, mint amilyen a növények növekedéséhez elengedhetetlen nitrogén, kalcium, kálium, vas, foszfor, magnézium és króm. Ehhez pedig nem kell mást tennünk, mint a növények tövéhez szórni. Sőt, hintsünk szét egy kis kávézaccot a kerti növények töve köré, és így tartsuk tőlük távol a hangyákat, valamint a házas- és a meztelencsigákat.
A kávé, azon túl, hogy felélénkít bennünket, még a zaccal is a segítségünkre van. Fotó: Shutterstock
De a hortenzia, a kamélia, az azálea, a rododendron, vagy a rózsa is nagy kávézacc rajongók, hiszen kedvelik a savas kémhatást. Keverjük össze a zaccot megszárított fűnyesedékkel, száraz levelekkel vagy szalmával, így semleges kémhatás alakul majd ki a növények közelében. De a komposztba is érdemes beletenni, hiszen a kávézacc értékesebbé teszi azt. A kávézacc gazdag nitrogénben, és a komposztba keverve elősegíti és felgyorsítja a komposzt érlelődését. Azonban egyszerre ne használjunk túl nagy mennyiségű, frissen keletkezett kávézaccot a kertben, hiszen a lebomlásához egy kis időre van szükség.
3. A rovarok nem kedvelik a kávét, és a zaccot sem. A kávé diterpéneket tartalmaz, amelyek mérgezők a rovarok számára. Ezért használjuk bátran a kávézaccot rovarriasztóként is. És habár számunkra a kávénak és a zaccnak is nagyon kellemes az illata, a kávézacc emellett segít semlegesíteni a kellemetlen szagokat is, az azokat okozó molekulák megkötésével. Tegyünk belőle egy kis tálkába a hűtőnkbe, a fagyasztóba, vagy éppen a fürdőszobába, de egy kis vászonzsákba csomagolva akár a cipőnkbe, a tornazsákba, vagy az autóba is. Sőt, ha a hagyma, vagy a fokhagyma felaprítása után bedörzsöljük vele a kezünket, eltávolítja a nemkívánatos szagokat.
4. Mivel a kávézacc állaga igen durva, alkalmas arra is, hogy eltávolítsa a makacsabb szennyeződéseket. Sem a serpenyők, sem a mosogató, sem a konyhai pult, sőt, még a grill sem fog ellenállni tisztító erejének. Antibakteriális és vírusellenes tulajdonságai ráadásul még nagyobb segítséget jelentenek a takarítás során. Azonban ügyeljünk rá, hogy a kényes felületeket felsértheti.
5. A kávézacc második forrázata segítségével olcsó és teljesen természetes festéket készíthetünk, amellyel akár pamut, műselyem, celofán, lenvászon és papír is színezhető, de akár húsvéti tojásokat is színezhetünk vele. Sőt, a fából készült bútorok esetében még a kisebb karcolásokat is segít eltüntetni. Ehhez sűrű pasztájával dörzsöljük be a sérült részt egy vattakorong segítségével, majd addig hagyjuk a felületen, míg az el nem éri a kívánt színt, és el nem fedi a karcolásokat.
Nem csak a zacc miatt szeretjük a kávét
A kutatások alapján a Parkinson-kór kialakulásának kockázata kisebb a kávéfogyasztók körében - tudjuk meg a magyarhirlap.hu cikkéből.
A tanulmányt készítő nemzetközi kutatócsoport 184.024 emberről átlagosan 13 éven keresztül gyűjtött adatokat. A vizsgálat ezek alapján megállapította, hogy a kávéfogyasztóknál kisebb volt a Parkinson-kór kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik egyáltalán nem fogyasztottak kávét. A több száz Parkinson-kóros emberből álló minta további elemzése során megmérték a koffein elsődleges metabolitjainak, a paraxantin és a teofillin szintjét a vérben. Megállapították, hogy ezek fordított összefüggést mutatnak a Parkinson-kór kialakulásának kockázatával.
Nem ez az első tanulmány, amely kapcsolatot talált a kávé és a Parkinson-kór között, de ez a kutatás a koffeinbevitel biomarkereit is vizsgálta, évekkel a Parkinson-kór diagnosztizálása előtt. Kiderült, hogy a kávéfogyasztók felső 25 százalékánál negyven százalékkal kisebb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór, mint azoknál, akik egyáltalán nem isznak kávét, tehát úgy tűnik, hogy a koffeinnel és összetevőivel kapcsolatban van valami, ami védi az emberek agyát. Ennek oka korábbi kutatások alapján az lehet, hogy a koffein az agyban a dopamin áramlását fenn tudja tartani. A Parkinson-kórra pedig jellemző, hogy az agyban csökken a dopamin szintje.
Tudj meg többet a kávéról
Sokszor olvashatjuk a különféle kávék csomagolásán, hogy honnan és milyen cserjéből származnak, azonban csak kevesen tudják, mi rejlik a nevek mögött. A különféle kávécserjék terméséből ugyanis különböző minőségű kávék készülhetnek.
A Coffea nemzetségen belül három olyan kávécserje is van, amelyet a kávé ital alapanyagként termesztenek. A legelterjedtebb a Coffea arabica, amely a világ kávétermésének nagy részét adja. A második a Coffea canephora, vagy ismertebb nevén robusta, a harmadik pedig a Coffea liberica, amelyik túl keserű főzetet ad, ezért kevésbé ismert és népszerű.
Az Etiópiában őshonos kávénövény tavasszal apró fehér virágokat hoz, majd apró bogyókat nevel, amelyek idővel zöldről feketés hüvelyre sötétednek. Ezek mindegyike két magot tartalmaz, amelyek végül a kávéfőzéshez használt kávébabokká válnak. Azonban a magvakon kívül minden növényi rész mérgező az emberre és az állatokra nézve is.
A kávénak különleges termesztési körülményekre van szüksége, ezért a kávéink nagy részét 900 méter fölötti magasságban, trópusi éghajlaton, tápanyagdús talajban termesztik, ahol egyenletes az éves csapadékeloszlás, ami még inkább elősegíti, hogy csodás alapanyag teremjen kávéink számára. Ebből adódóan hazánkban nem lehet kávécserjét termeszteni, azonban dísznövényként tartva nekünk is lehet esélyünk arra, hogy saját kávét szüretelhessünk.
Így lehet saját kávécserjéd
Nevelhetünk kávécserjét dísznövényként, de akár kávéfogyasztás céljából is. Ehhez azonban elég sok türelem, és legalább 4-5 év szükséges. A Coffea arabica 'Nana' egy törpe fajta, amelyik mindössze 30 cm magasra nő, és tökéletes beltéri növényként.
A kávécserjét szaporíthatjuk magról, vagy a levágott hajtást dugványozhatjuk, illetve vásárolhatunk kész kávécserjét is. A dugványozásra a nyár eleje a legalkalmasabb. Ilyenkor az anyanövényről vágjunk le hajtásokat, amelyeket tegyünk vízbe úgy, hogy az alsó leveleket levágjuk. A hajtás legyen körülbelül 20-25 cm hosszú. Miután megjelentek a gyökerek, ültessük el laza, tápanyagdús, jó vízáteresztő képességű földbe, és ügyeljünk a rendszeres öntözésére.
Bármilyen finom is, ne igyuk korlátlan mennyiségben a kávét. Fotó: Shutterstock
A kávécserje szereti a trópusi éghajlatot, így fontos számára a magas páratartalom. Ügyeljünk a rendszeres öntözésére és arra, hogy leveleit időnként permetezzük le vízzel. Fontos, hogy a növényt ne érje huzat. A kávécserje nyugodtan a kertben töltheti a tavaszt és a nyarat, azonban arra ügyeljünk, hogy a túlságosan erős napsugarakat nem jól viseli, így keressünk neki inkább félárnyékos helyet. Érdemes minden évben tavasszal átültetni, és fontos, hogy ekkor részesüljön egy növekedésindító tápoldatozásban, és levéldísznövényeknek való tápoldatot is adjunk neki egészen őszig, két-három hetente.
Az ideális talaj a kávécserje számára a gazdag, tőzeg alapú virágföld, kiváló vízelvezetéssel. A kávécserje a savas talajt részesíti előnyben, ezért ha a növény nem virágzik, adjunk hozzá szerves anyagokat, például tőzegmohát a talaj pH-értékének növeléséhez. Az optimális hőmérséklet a kávécserje számára nappal 21-25 Celsius-fok, éjszaka 19-21 Celsius-fok között van. A magasabb hőmérséklet felgyorsíthatja a növekedést, de a kávébab termesztéséhez nem ideális, hiszen annak lassan és egyenletesen kell beérnie.
A kávécserjét évente kétszer, tavasszal és ősszel kell metszeni. Ekkor megújíthatjuk a növényt, de oda kell figyelnünk a magasságára is, hiszen ha nem metsszük meg, akár a két méteres magasságot is könnyedén el tudja érni.
Minden tavasszal ültessük át a kávécserjét, fokozatosan növelve a cserép méretét. Nagyon fontos, hogy a cserép alján legyenek nyílások, hogy a kávécserje ne álljon pangó vízben. A kávécserje nem kedveli a hideget, így ősszel, amikor a hőmérséklet tartósan 20 Celsius-fok alá esik, mindenképp vigyük be. Az ideális ilyenkor a számára egy körülbelül 15 Celsius-fokos, világos helyiség. Fontos, hogy a teleltetése alatt is rendszeresen öntözzük, és néha permetezzük le a leveleit. A kávécserjét megtámadhatják a levéltetvek és az atkák, így hát rendszeresen vizsgáljuk át, és ha szükséges, kezeljük növényvédő szerekkel.
Ha pedig kellően türelmesek vagyunk, akkor 3-5 év után termés is lesz a kávécserjén. Amikor a növény gyümölcsei vörösre érnek és kissé lágy tapintásúak lesznek, szedjük le őket a kávécserjéről. Ezután válasszuk le a belső kávébabot a gyümölcsről úgy, hogy a gyümölcsöt egy tál vízben pépesítjük.
A belsõ bab leválasztása után szárítsuk meg addig, amíg a héja könnyen le nem válik. Ez akár hetekig is el tud tartani. A szárított kávébabot ezután meg lehet pörkölni és meg lehet őrölni, majd elfogyaszthatjuk az első, saját termesztésű kávénkat.
A kávét mindig mértékkel fogyasszuk
A kávé számottevő mennyiségű klorogénsavat, koffeint és terpéneket tartalmaz. A koffein a bélcsatornából gyorsan felszívódik, és eljut a szervezet minden pontjára, így az agyba is, ahol az idegsejtek működését serkenti. A kávéfogyasztás hatását azonban sok minden befolyásolja, így többek között az ital koffeintartalma, a kávészemek minősége és az elkészítés módja is.
A fogyasztását követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, továbbá gátolja a testünkben a fáradtságot jelző anyag, az adenozin hatását. Az adenozin fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy fenntartsa az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, amely oka lehet a koffein fejfájás-csillapító hatásának.
A koffein felgyorsítja a szívverést, megemeli a vérnyomást, ellazítja a hörgőket, és kissé növeli a gyomorsavtermelést. Emellett gyorsítja az anyagcserét és vízhajtó hatása is van. Ezért nagyon fontos, hogy ne éhgyomorra fogyasszuk, és az esti lefekvés előtt sem ajánlott meginni belőle egy csészével, ha jól szeretnénk aludni.
Vannak, akik számára a kávéfogyasztás veszélyeket hordozhat, vérnyomásemelő hatása miatt. Szintén nem ajánlott fogyasztása a várandósság alatt. A kávé, illetve a koffein számos gyógyszer felszívódását és a szervezeten belüli hatását befolyásolhatja, ezért nem javasolt, hogy ha gyógyszert szedünk, azt kávéval vegyük be, vagy közvetlenül a bevétel előtt, vagy utána kávét fogyasszunk.
Ugyanakkor kutatások szerint a koffeinnek is szerepe lehet az idős korral gyakran együtt járó szellemi hanyatlás megelőzésében, a szellemi frissesség megőrzésében. Napi 300 mg koffein elfogyasztása még anélkül stimulálja egy felnőtt szervezetét, hogy károsítaná azt. Egy csésze, vagyis 2 deciliter kávéban átlagosan 90-180 milligramm koffein van. A kávét tehát fogyasszuk mértékkel, és akkor jót fog tenni a szervezetünkkel.
_fill_540x300_0.jpg)
