Az ipari csarnokok és logisztikai központok esetében ugyanis fontos szerepe van a megfelelő temperálásnak, mert az üzemeltetési költségek aránytalanul nagy részét viszi el a hűtés és a fűtés – lévén ezek jellemzően egyszintes, nagy alapterületű épületek, melyek jelentős mértékben kitettek a nagy felületű födém felől a külső hőmérséklet változásának és a napsugárzásnak.


A zöldtetőknek két alaptípusa van. Az egyik az intenzív, amikor a tulajdonos a zöldtetőt használni is akarja, tehát valójában egy zöldített tetőterasz évelő növényekkel, cserjékkel, cserepes növényekkel, kaspós fákkal beültetve. Ez iránt elsősorban a magánszemélyeknek és az irodaházak üzemeltetői érdeklődnek.

A másik az extenzív zöldtető, amely csak korlátozottan járható, kizárólag azt a célt szolgálja, hogy az alatta található tetőfelületet megóvja a hőhatástól, az UV sugárzástól, a fizikai ráhatástól (jégeső), vagy a fagytól, mindeközben pedig széndioxidot kössön meg. Kiemelkedő a szerepe a nagy tetőfelületű ipari, kereskedelmi és logisztikai ingatlanok esetében, ahol az üzemeltetési költségek között nagy szeletet jelent a temperálás.

GIBox

A varjúháj 5-20 centiméterre nő meg, szépen terül, ezért a növényzet a telepítés után néhány hónap alatt benövi a modulok egymáshoz érő falát is, onnantól kezdve egybefüggő zöldfelületet alkot – forrás: GIBox

A zöldtetők nemcsak funkció, hanem több más paraméter alapján is jól megkülönböztethetők. Nem elhanyagolható szempont például, hogy a tető mennyi vizet tart meg a lehulló csapadékból, mennyire könnyű, vagy nehéz telepíteni, milyen előkészületeket igényel a telepítés és így tovább.

Nágel Péter kertészmérnök startupja szabadalmi eljárásra nyújtott be egy újszerű moduláris zöldtető rendszert.

A technológia feltalálója elmondta: a GIBox-modulok alja egy 10 centiméteres hőszigetelés, amely felett gyakran áll néhány centiméter víz, és amit sohasem ér közvetlen hősugárzás, mivel felette 8 centiméter vastag a növényzet gyökérzetének helyet adó kavicságy, amire árnyékot vet maga a növény. Az eddigi szenzoros mérések alapján az eredeti tető felszínén mért hőmérséklet télen átlagosan 5-8 fokkal magasabb, melegben viszont átlagosan 6-11 fokkal alacsonyabb, mint a külső hőmérséklet.


Ez, a modulok alatti felületen mért hőmérsékleti kiegyenlítés 15-20 centiméteres EPS szigeteléssel egyenértékű fűtési és hűtési energia megtakarítását teszi lehetővé, ami különösen nagyobb csarnokoknál, ipari létesítményeknél, irodaházak és lakóépületek legfelső szintjein jelenthet hatalmas megtakarítást a felhasználóknak.

A GIBox jól teljesített az augusztusi hőhullám során tapasztalt forróságban is. A hőmérséklet-különbség az árnyékban mért hőmérséklet és a ládák alatt mért hőmérséklet között a legmelegebb órákban meghaladta az 5 fokot is. A tetőn fémmel burkolt felületek megközelítették a 200 fokos hőmérsékletet, a fával burkolt felületeké 80 fok fölé emelkedett, a tetőfelszín hőmérséklete még az északi tájolású cseréppel fedett felületeken is elérte a 60 fokot. Ezekkel szemben a „kiszáradt", azaz száraz GIBox-ládák felszíne 40-55 fokos tartományban maradt, a vizet tartalmazó GIBox ládák felszíne pedig nem haladta meg a léghőmérsékletet, azaz 40 fokot.


Más előnyökkel is bír a technológia: a 40x60 centiméteres modulok súlya növényekkel betelepítve, szárazon 12-14 kilogramm, tehát lényegében bárki elbírja, dolgozhat vele, telepítheti. A modulok egymás mellé telepítve és vízzel telten egy négyzetméteren 146 kilogrammot nyomnak egyenletesen elosztva a felületen, elvileg ennyit minden hagyományos tetőszerkezet elbír az előírás szerinti 60 centiméteres hótakaróval együtt – ha lesz még ilyen valaha Magyarországon...

Egyetlen modul 21 liter, azaz négyzetméterenként 87 milliméter (!) vizet tart meg a rendszer, mely a beletelepített növényekkel önellátó, minimális gondozást igényel. A sedum fajok (varjúháj) rendkívül szárazságtűrő növények, lassan veszik fel és párologtatják el az összegyűlt csapadékot, és ha az teljesen ki is száradna, a növény akkor is több hónapig képes életben maradni. A varjúháj 5-20 centiméterre nő meg, szépen terül, ezért a növényzet a telepítés után néhány hónap alatt benövi a modulok egymáshoz érő falát is, onnantól kezdve egybefüggő zöldfelületet alkot, ezzel azt is megakadályozza, hogy modulok közvetlen napsugárzásnak legyenek kitéve.

Forrás: Economx