A karácsony a legmeghittebb ünnepünk, amelyen, ha igazán szerencsések vagyunk, mellettünk lehetnek a szeretteink. A karácsony legszebb pillanatait pedig szentestekor szoktuk átélni. Ma pedig eljött a szenteste napja.
Ilyenkor összegyűlik a család, és közös vacsora mellett végre jut idő az együttlétre, a beszélgetésekre, az ünneplésre. Ezen az estén azokról is megemlékezünk, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk, és akik csak a szívünkben vannak ott velünk, a karácsonyfa fényénél.
A karácsony a keresztények legfontosabb ünnepe, amely alkalmával Jézus születését ünnepeljük. December 24-én van szenteste, továbbá Ádám és Éva napja, mely nap az adventi időszak utolsó napja is egyben. Ismerd meg, mióta és hogyan ünnepeljük.
Szenteste
Bár hivatalosan ez a nap még nem karácsony napja, Magyarországon december 24-én tartjuk a szentestét. Ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát, majd összegyűlik a család és a vacsora után megajándékozzuk egymást. A nap az éjféli misével zárul. De ahány család, annyi szokás, és ez már nagyon régen is így volt. Azonban az alapok, a hagyományok közösek. Aki teheti, ezt a napot a családja körében tölti.
A karácsony története
A karácsony alkalmával Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékezünk. A történetet a Bibliából ismerhetjük meg, az Újszövetség leírásából. Jézus istállóban született, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, aki férjével, Józseffel, népszámlálásra érkezett Betlehembe. A napkeleti bölcsek, akiket hazánkban „háromkirályok" néven ismerünk, elindultak, hogy ajándékokkal köszöntsék a Megváltót. Útjukon egy csillag vezette el őket Jézushoz. Ez adja alapját a betlehemezésnek.
Annak ellenére, hogy a karácsony a keresztények ünnepe, a világ minden táján ünneplik, nem csak a keresztény vallásúak. Az ünneppel együtt jár a karácsonyfa díszítése, az ajándékozás, a különféle karácsonyi zenék és az üdvözletek küldése. Már az advent időszakában elkezdődik az otthonok ünnepi díszbe öltöztetése, és a különféle finomságok kitalálása, és megvalósítása. Mert az ünnep fontos rész az ünnepi étkezés is, ahol végre jut idő arra, hogy egy asztalhoz ülve étkezzen és beszélgessen a család.
December 24-én díszítjük el a karácsonyfát. Fotó: Pixabay
A karácsony szó valószínűleg a latin creatio, vagyis teremtés kifejezésből származik. Hagyományos magyar elnevezése a kiskarácsony és a nagykarácsony, amely a valóságban két külön ünnepet takar. A nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, a kiskarácsony pedig január 1-je, Újév napja.
Miután a kereszténység engedélyezett vallássá vált, a karácsony hivatalos ünnep lehetett. A december 25-ei ünnep római eredetű, amely a 4–5. században terjedt el az egész kereszténységben. A feldíszített karácsonyfa a karácsony ünnepének egyik szimbóluma. A legelső karácsonyfát a 16. században, a Német-római Birodalomban állították fel. 1647-ben Oliver Cromwell minden karácsonyi ünnepséget betiltott és illegálissá nyilváníttatott, mivel erkölcstelennek tartotta, hogy az emberek ezen a szent napon mulatozzanak. Angliában a tiltást csak 1660-ban, a halála után oldották fel.
A 16. században új tartalommal töltötték meg az ünnepet. Az emberek már nem csupán a templomban, hanem otthon is elkezdték olvasni a Bibliát, és ünnepelni az addig csak templomokban megült ünnepeket. Ekkor alakult ki az otthoni karácsonyfa-állítás szokása is. A karácsonyfákat ekkor még csak édességekkel és gyümölcsökkel díszítették, majd később jelentek meg az üvegből és egyéb anyagokból készített karácsonyfadíszek.
Magyarországon a szocializmus idején próbálták minél kevésbé hangsúlyossá tenni az ünnepet, így a karácsony másnapját munkanappá nyilvánították, és nem volt ajánlott az éjféli misék látogatása sem. Ekkor nevezték át advent harmadik és negyedik vasárnapját ezüst-, illetve aranyvasárnappá. A nem keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony a szeretet és a családi összetartozás jelképévé vált. Elterjedt szokássá vált a szeretteink megajándékozása. Napjainkban már az egész világon ünneplik a karácsonyt, de családonként más és más módon, és más és más jelentést hordozva.
A magyar karácsony
Magyarországon a karácsony fénypontja a hívek számára az éjféli mise, melyre december 24-én éjfélkor kerül sor. December 24-én korábban a hagyományok szerint a katolikus családok böjtöltek, és csak este fogyasztották el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma volt, melyet bableves követett, hús nélkül, és az étkezést mákos guba zárta. Magyarországon először Brunszvik Teréz állított karácsonyfát 1824-ben, de csak a 40-es években vált általánossá.
A szenteste folyamán együtt vacsorázik a család. Fotó: Pixabay
A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal nagyon fontos szerepet töltött be az ünnepkor. A karácsonyi abrosznak és a feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi abroszt csak ezen az ünnepen használták, és tavasszal vetőabrosz is volt, amelyből elvetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen. A megterített asztalra is gabonamagvakat helyeztek, majd később ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak.
Az asztal alá szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát is a jószág alá tették, hogy egészséges legyen. Ahol nem volt jószág, ott a gyümölcsfákra kötöztek belőle, jó termést remélve. A gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, különben a tyúkjai nem tojtak jól. A december 24-ei vacsora után az egész család elment az éjféli misére. December 25-én következett a karácsonyi ebéd vagy a karácsonyi vacsora, amelynek alkalmával a nagyobb család és a rokonság összegyűlt, hogy egy asztalnál fogyasszák el az ételeket.
A betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, mely a mai napig sok helyen a karácsony része. Manapság főleg iskolákban betlehemeznek, de karácsonyi vásárok alkalmával is elő szoktak adni betlehemi jeleneteket. A legtöbb faluban és városban állítanak betlehemet is, néhol élő állatok közreműködésével. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható. A pásztorjáték szereplői voltak a kistemplomot vivő két angyal, a három pásztor, illetve a szatmári országrészben őket kiegészítette a huszár és a betyár alakja is.
Ezen a napon nem végeztek mezei munkákat. Az asszonyok főztek és sütöttek, a férfiak pedig kiseperték az udvart, kitisztították az istállót. A kölcsönkért tárgyakat visszaadták, mert úgy vélték, ha másnál maradnak, az elviszi a háziak szerencséjét. Jellemző volt erre a napra az úgynevezett köszöntés, aminek minden vidéken más hagyományai voltak.
A karácsonyi dekoráció már advent alatt elkészül. Fotó: Pixabay
A köszöntést délben a gyerekek kezdték, majd vacsora után a fiatalok folytatták, és este a felnőttek fejezték be. Közben kántáltak, vagyis énekelve járták a házakat, betlehemeztek, és szálláskeresőt játszottak, amikor is eljátszották a betlehemi szálláskeresést. Ez főleg a Dunántúlon terjedt el. A köszöntés célja az volt, hogy a következő évben termékenység, bőség és szerencse legyen.
A katolikusok számára a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise. Az éjféli misét Rómában az 5. században vezették be. A pápa másnap is tart misét, amikor kiáll a vatikáni palota erkélyére, és onnan adja áldását az emberiségnek.
Az angolszász karácsony
Az angolszász országok karácsonya némileg eltér a miénktől. Az Egyesült Királyságban a karácsonyi készülődés már októberben megkezdődik. A bejárati ajtókat fenyőággal, gyertyával, dióval dekorálják és már ekkor feldíszítik a karácsonyfát. Ott nem ünneplik a december 6-ai Mikulás-napot, náluk Santa Claus, vagyis a Mikulás, karácsonykor hozza az ajándékokat a gyerekeknek.
Velünk ellentétben a december 24-e számukra nem igazi ünnep. Ekkor még dolgoznak, és a munkaidő végeztével elmennek a kollégáikkal egy munkahelyi évbúcsúztató partira. Az anglikán templomokban is van éjféli mise ezen a napon, de azt általában éjfél előtt, 23 óra 30 perckor kezdik.
Az angolszász országokban december 25-én reggel bontják ki a becsomagolt ajándékokat, amelyek sok családban már egész hónapban gyűlnek a karácsonyfa alatt. Az ajándékbontás után következik az ünnepi ebéd. A hagyományos karácsonyi ebéd a gesztenyével töltött pulyka, melyet zöldségekkel és vörösáfonya-szósszal tálalnak. A desszert a karácsonyi puding elnevezésű sütemény, mely szárított gyümölcsökből, citrom- és narancsléből, brandyből és édes fűszerekből áll.
Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a királynő karácsonyi üzenete, mely 1932-ben hangzott el először. A beszédet a BBC közvetíti, és a legtöbb angol ember megnézi.
A mai, modern karácsony
A karácsonyi készülődés már advent idején elkezdődik, amikor az emberek ünnepi díszbe öltöztetik az otthonukat, karácsonyi asztaldíszeket, kopogtatókat helyeznek el, és elkezdik kitalálni, kinek mit ajándékozzanak. Ilyenkor nagyon sok akció van, így ez is befolyásolja az ajándék jellegét. A nagyobb városokban karácsonyi vásárokat tartanak, ahol a vásárfia mellett forralt bort, sült gesztenyét és kürtöskalácsot is lehet vásárolni. Az Országház előtt állítják fel az ország karácsonyfáját.
Régebben divat volt karácsonyra képeslapokat írni, és postán feladni, de sajnos manapság ez a hagyomány már kezd kikopni. Aki még szeretne köszöntőt küldeni, az általában e-mailben, vagy SMS-ben küldi azt el ismerőseinek.
A családokban a karácsonyfa feldíszítésére is 24-én kerül sor, majd a család összegyűlik, és együtt elkölti a vacsorát. Általában halászlé, rántott hal, töltött káposzta és mákos guba kerül az asztalra, de az ünnep nélkülözhetetlen desszertje a bejgli is. A vacsora után történik az ajándékozás, és sokan elmennek az éjféli misére, vagy a televízióban nézik meg azt.
Reméljük te is a szeretteid körében töltöd ezt a csodálatos ünnepet. Békés, boldog, meghitt karácsonyt kíván az Agroinform.hu csapata!
