A szép, zöld gyep, minden kerttulajdonos álma. És bár tavasszal lehet, hogy bosszankodva néztük, hogy már megint le kell nyírni a füvet, most egészen biztosan szívesebben nyírnánk, minthogy azt látjuk, hogy az egész fű ki van égve. Egyetlen biztos pontként a gyomok virítanak benne zölden, minden más hasonlít inkább szénára, mint fűre.
A szárazság semminek nem tett jót, így sajnos most igen kevés kertben lehet gyönyörködni a gyepszőnyegben. A forró, nyári levegő nem a fű barátja. Különösen, ha nem folyamatosan foglalkoztunk a gyepünkkel. De szerencsére még így is menthető a füvünk, ha nem hagyjuk magára, és új életet próbálunk lehelni bele az alábbi feladatok végrehajtásával.
Ezt tedd, ha kiszáradt a gyeped
1. Szerencsére a fűnek általában csak a felszíne szárad ki, így a gyökerek túlélik a legnagyobb szárazságot is. Ehhez természetesen arra van szükség, ho
gy ne hagyjuk hetekig szenvedni a füvet, hanem alaposan öntözzük be reggelente. Lehet, hogy a hatás nem fog azonnal látszani, de legalább megmarad a füvünk, és idővel újra szívesen fogunk ránézni és rálépni.
2. Nem elég csak a víz, ha kiégett a füvünk. A tápanyagot is pótolni kell. Erre a legalkalmasabb időpont a nyár vége, vagy az ősz eleje. Ilyenkor sok káliumra és kevés nitrogénre van szüksége a fűnek, hogy regenerálódjon, és fel tudjon készülni a télre.
A kiégett fű egyáltalán nem szép látvány, de tehetünk érte, hogy szebb legyen. Fotó: Shutterstock
A növények, így a fű számára is ugyanis a legfontosabb tápanyagok a nitrogén (N), amely a növekedést segíti, a foszfor (P), amely a gyökérképződést támogatja, és a kálium (K), amely erősíti a sejtfalat, szabályozza a vízháztartást és segít a fűnek, hogy jobban átvészelje a telet. A fotoszintézishez pedig magnézium (Mg) és vas (Fe) szükséges.
Tavasszal főleg nitrogénben gazdag műtrágyára van szüksége a gyepnek, amellyel meg tudjuk erősíteni a hosszú, téli hónapok után. Ha ezt megadjuk neki, akkor 8-10 hétig nem szükséges újabb tápanyagot pótolni. Nyáron azonban újabb dózisra van szüksége, melyet érdemes legalább kéthavonta megadni neki. Azonban ekkor már nem elég csak a nitrogént pótolni, hiszen ekkor a levélzet megnyúlna, és ritkásnak tűnne. Így hát érdemes minden szükséges tápanyagot megadni neki nyáron.
3. Két héttel azután, hogy trágyáztuk, lazítsuk meg a gyepet. Ekkor el tudjuk távolítani azokat a csomókat, amelyek filcesedtek, és a végleg kipusztult fű helyére fűmagot vethetünk. Ügyeljünk rá, hogy a mag csak akkor csírázik majd ki, ha rendszeresen öntözzük.
4. A fűmagok esetében válasszunk olyan fajtát, amelyik jobban viseli a szárazságot, így a kánikula idején is tovább lesz szép a pázsit, illetve, ha meg is ég, sokkal hamarabb fog tudni regenerálódni.
5. Nagyon fontos a helyes öntözés! Tartsuk szem előtt, hogy ne pár percet szánjunk az öntözésre, hanem alaposan locsoljuk meg, hogy egészen a gyökerekig eljusson a víz. Azonban soha ne hagyjuk állni a vizet a füvön, a pangó víz ugyanis egyáltalán nem tesz jót neki.
A füvet a nyári, meleg időszakban ne öntözzük este, ekkor ugyanis a talaj fel van melegedve, és a víz hatására nagy lesz a kipárologtatás, így a fű hamarosan a gombás fertőzések melegágya lehet. Időzítsük inkább az öntözést reggelre.
6. Ha úgy érezzük, le kell nyírni a füvet, ne nyírjuk túlságosan rövidre, hiszen úgy még kevésbé lesz képes megvédeni magát a napsütéssel szemben. Nyáron azért sem szükséges túl gyakran vágni, mert a tűző napsütés a rövid fűszálakat sokkal gyorsabban tudja kiégetni, mint amikor a hosszabb fűszálak árnyékot vetnek egymásra. A fűnyírás időpontjára semmi esetre se a déli órákat válasszuk. Elég kéthetente nyírni, sőt, ha ki van száradva, még ritkábban is. A kaszálék soha nem maradhat a gyepen, hiszen akkor az nem jut elég napfényhez, nem járja át jól a levegő, és emiatt gombás fertőzések támadhatják meg.
A levágott rész soha ne haladja meg a fű teljes hosszának egyharmadát, különben könnyen megsárgul és rengeteg nitrogént is veszíthet a füvünk. Ahogy egyre hűvösebb lesz az idő, úgy hagyjuk egyre hosszabbra a füvet.
7. A gyepszellőztetés csodákra képes. Egy ilyen nyár után pedig szinte kötelező. Ráadásul az utána elénk táruló borzasztó látvány sem fog minket olyan nagyon megviselni, hiszen sajnos a legtöbb esetben most egyébként sem erőtől duzzadó képet mutatott a gyepünk.
Az idősebb gyepnek mindenképp szüksége van gyepszellőztetésre, de még a fiatalabb gyep is egészen biztosan meg fogja hálálni azt, ha kap egy kis mesterséges lélegeztetést. Ezt évente kétszer, tavasszal és ősszel kell elvégezni.
A kiégett gyepből is lehet újra élettel teli, például a gyepszellőztetéssel. Fotó: Shutterstock
A gyepszellőztetés folyamata arra szolgál, hogy az elhalt, elsárgult növényi részeket eltávolítsuk az élő szálak közül, és hogy meglazítsuk a talaj felszínét, hogy jobban tudjon szellőzni. A gyökérzet így több levegőhöz jut, a talajnak pedig sokkal jobb lesz a vízáteresztő képessége.
A gyepszellőztetés lépései
1. Az első lépés egy alapos fűnyírás.
2. Ezután végezzük el a gyepszellőzetetést. A megfelelő gépbeállítás próbáját inkább a fű szélén végezzük, ahol nem látszik olyan nagyon, ha elsőre túlzásokba estünk.
3. A szellőztetés után szórjunk el pár maroknyi fűmagot is, hiszen a frissítés egészen biztosan jót fog tenni a gyepnek.
4. Ezt követően pótoljuk a gyep tápanyagveszteségét, majd alaposan öntözzük meg, és hagyjuk regenerálódni.
5. Egy ideig ne lépjünk rá a fűre, és a kerti medencét se most helyezzük üzembe rajta.
6. A következő fűnyírással addig kell várni, míg a régi fűszálak elérik a 8 cm-t. Ekkor vágjuk vissza körülbelül 4-5 cm magasságúra a füvet.
Mindenkinek csodálatos gyepszőnyeget kívánunk!