Ezt Dr. Kovács Gergő Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense, a Növénytermesztési Tudományok Intézet igazgatóhelyettese mondta a minap Keszthelyen, a Phylazonit és az AXIÁL közös, Alap a talaj című roadshow-jának utolsó állomásán.
A szakember Okszerű agrotechnika a jelenkor kihívásaihoz igazítva címet viselő előadásában kiemelte: a következő időszakban megváltozott körülmények között kell gazdálkodnunk, sőt, lehet, hogy már az előző 10-20 évben így kellett volna eljárnunk.
Óriási szerepe lesz a talajművelésnek
– Vitatkozhatunk azon, hogy a klímaváltozást mi, emberek okozzuk, vagy "csak" felgyorsítjuk a folyamatot. Azonban szerintem nem érdemes, mindegy, mert ez sem a növényeinket, sem a pénztárcánkat nem érdekli – szögezte le elöljáróban Dr. Kovács Gergő Péter. – Az viszont biztos, hogy annyira megváltozott a klíma, nagyobbak lettek a kilengések, több a szélsőség, hogy nem termelhetünk már ugyanúgy, mint eddig. Kritikus fontosságúvá vált a talajnedvesség megőrzése, ami a talajfelszín lezárásával, a szervesanyag-tartalom növelésével és a kevesebb talajmozgatással lehetséges. A talajművelésnek óriási szerepe van a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében.
Dr. Kovács Gergő Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense, a Növénytermesztési Tudományok Intézet helyettes vezetője – fotó: Horváth Attila
Az egyetemi docens klímánk átalakulása kapcsán azt mondta: egyre több az aszályos időszak, ami sajnos, már egymást követő években ismétlődik. Ugyan a csapadékmennyiségünk változatlan, de az eloszlása nagyon kedvezőtlen. Többféle szcenárió létezik a klímaváltozásra, ezek szerint Magyarországon a megszokott csapadékmennyiség megmarad, ám az eloszlásában még komolyabb problémák lesznek.
– A csendes nyári esők a múlté, ma már trópusi monszunokról kell beszélnünk, amikor egyetlen nap, sőt, 2-3 óra leforgása alatt 20-30 milliméter, vagy még több csapadék esik – mondta Dr. Kovács Gergő Péter. – Erre se a talajaink, se az épített környezetünk nincsenek felkészülve. A 2000-es évek eleje óta drasztikusan felgyorsult a földfelszín felmelegedése is. Sőt, 2024-ben a világ minden pontján és az év minden hónapjában rekordot döntött a felmelegedés, a mért adatok alapján folyamatosan nő a hőmérséklet. Sajnálatos módon ez fokozottan igaz az északi féltekére. Mindig azt halljuk, hogy 2 °C alatt kell tartanunk a globális felszínközeli átlag-hőmérséklet emelkedést. Nos, van egy rossz hírem: ezt már nemcsak elértük, hanem meg is haladtuk. A legnagyobb mértékben éppen Európában, a földrészünk szép lassan megfő. Eljött hát az ébresztő ideje: el kell azon gondolkoznunk, hogy tartható-e továbbra is az a talajművelési rendszer és gazdálkodási mód, amit megszoktunk, vagy lépnünk kell.
Szabadulni kell a dogmáktól
Sajnos, nehezen szabadulunk attól a dogmától, amit évtizedeken át tanítottak az egyetemen: a klasszikus talajművelési rendszer tarlóhántással indul, majd a hántott tartó ápolása, alapművelés, alapművelés elmunkálása kétszer (ugyanakkor sajnos, az alapművelést nem zártuk le rögtön), magágyelőkészítés akár két menetben, mert fontos, hogy a szemnek tetszetős, aprómorzsás legyen a talaj, ami már nem a "jó" kategória, hiszen ilyenkor már inkább poros, majd vetés és elmunkálás. Ez a klasszikus metódus, amit a magyar gazdák jelentős hányada a mai napig követ. S ebben a rendszerben bizony, számos ponton lehet hibázni is. Túl száraz, vagy túl nedves a talaj, a munkagép már nem a kívánt állapotot állítja elő.
A forgatást előbb-utóbb el kell hagynunk, a klímaváltozás mindenkit rá fog kényszeríteni – forrás: Pixabay
– Alapvetően arra kell törekednünk, hogy minél kevesebbszer bolygassuk, műveljük a talajt, így jobban tudjuk óvni a talajszerkezetet, a talajnedvességet, a talaj szervesanyag-tartalmát és a humuszt is – szögezte le. – Ezek révén nő annak pufferképessége. Minél többet mozgatjuk a talajt, annál nagyobb lendülettel égetjük el a széntartalmát, azaz éppen két utóbbit. Ma már több munkafolyamat elvégezhető egyetlen munkamenetben. Ez a kedvezőtlen talajtömörödés miatt is fontos. A gyökérzet az ilyen talajban nem tud fejlődni és a tápanyag felvételére sem képes. A talajtömörödés azonban nemcsak a sok munkamenettől, hanem éppen a művelés hiányától, például a talajnedvesség megőrzése szempontjából rendkívül előnyös no-till technológia és direktvetés mellett is kialakulhat. Jogos a kérdés: de akkor mit tegyünk?
A művelési technológiák nem zárják ki egymást
A docens szerint érdemes a művelési technológiákat bizonyos időközönként váltogatni. Tehát 5-6 évente közbeiktatni egy erőteljesebb talajmozgatást, akár egy mélylazítást, kultivátorozást, ezt követően ismét alkalmazható a direktvetéses technológia, 3-4 éven át biztosan.
– Az egyes talajművelési rendszerek nem zárják ki egymást, azoknak a kombinációját kellene alkalmaznunk évjárathatástól és talajállapottól függően – magyarázta. – A forgatásos alapművelésről azonban mindenképpen át kell térnünk a forgatás nélkülire, mert a klímaváltozást ezt ki fogja kényszeríteni belőlünk. Ami pedig aktuálisan a tarlóművelést illeti: nem minden esetben kell azonnal elvégezni a betakarítás után, várhatunk vele. A nyaraink egyre csapadékmentesebbek lesznek, s éppen a tarlóval tudjuk megvédeni a talajaink nedvességtartalmát, szerkezetét. Egy elporosodott talaj nem lesz jobb, ha még megműveljük. Ha mégis a tarlóhántás mellett döntünk, akkor azt úgy kell elvégezni, hogy a növényi maradványok több mint 50 százaléka a talaj felszínén, vagy a felső néhány centis talajrétegben legyen egyenletesen elkeverve, elterítve. Nem szabad mélyre dolgozni, mert nem fognak feltáródni.
A tarlóhántást úgy kell elvégezni, hogy a növényi maradványok több mint 50 százaléka a talaj felszínén, vagy a felső néhány centis talajrétegben legyen egyenletesen elkeverve, elterítve – forrás: Pixabay
Dr. Kovács Gergő Péter szerint így védve lesz a talaj nemcsak a kiszáradástól, hanem a hirtelen érkező, nagy mennyiségű csapadék negatív hatásaitól is, egy rossz szerkezetű talajt ugyanis az eső eliszapol.
Egyre több lesz a csapadékmentes nap
– Magyarországon folyamatosan nő a csapadékmentes napok száma, s lehet, hogy az így megőrzött nedvesség éppen segít átlendülni a növényeknek a következő esőig – figyelmeztetett a szakember. – Különösen jó szolgálatot tehetnek ez ügyben a takarónövények. Összefoglalva: a jövőben igen fontos lesz az adaptáció. A forgatás elhagyása, a munkaműveletek drasztikus csökkentése, a sekélyművelés és a direktvetés alkalmazása, HA a talajállapotom megengedi (ezt mindenképpen aláhúznám) és a takarónövények használata. S az is nagyon fontos, hogy a döntéseinket ne a szokás, hanem a rendelkezésre álló adatok alapján hozzuk meg.
