A új fajtaként elfogadásra került a sinka – közölte Facebook-oldalán a Hukosz - Magyar Ebfajták Szövetsége.

Hozzátették, hogy a HUKOSZ-MESZ által készített fajtaleírás alapján a HUKOSZ-MESZ és az MKSZ törzskönyvezési állományába került, pásztorok által tenyésztett, kiváló karakterképességű kutyafajta útján ez egy mérföldkő.

A WCHSA az 1. fajtacsoportban – pásztorkutyák között ismerte el a fajtát, mint új magyar nemzeti kutyafajtát – emelték ki.

A sinka a pumi, a puli, a mudi, a kuvasz, a magyar agár, a rövid- és a drótszőrű vizsla, a komondor, az erdélyi kopó mellé került a magyar kutyafajok közé.

A sinka szó a hortobágyi tájnyelvben azt jelenti, hogy sima. Ez a fajta szőrére utal, amely sima, testhez simuló, rövid. Az 1970-es években Hortobágyon, Berettyóújfalu környékén a pásztorok olyan fajta kitenyésztésébe fogtak, aminek a jó munkateljesítmény volt a jellemzője elsősorban és ennek következtében homogén külső jegyek alakultak ki. Tehát nem külső megjelenésre tenyésztettek, szelektáltak, hanem munkára, ami egységes külső megjelenést eredményezett – írtuk korábban a sinkát bemutató cikkünkben.

Színe lehet fekete, fehér, csokoládébarna (pásztorok veresnek mondják), tigriscsíkos (pásztorok cirkásnak hívják), ordas, zsemlesárga, hamvaskék. A felálló, hegyes fül elengedhetetlen. A farok rövid sima szőrzetű és a keresztcsonti tájékra visszakunkorodik. A hátra göndörödő, gyűrűs farok jobbra, egyenesen hátra és balra is tekeredhet. Igaz, hogy a farok tekeredésének irányából is következtetnek a pásztorok egyes kívánatos, vagy kevésbé kívánatos tulajdonságokra és nagy általánosságban a balra tekeredő farkú egyedeket tartják jobb munkaképességűeknek.

Részletes cikkünket a sinkáról itt olvashatod.