A hóvirág azon túl, hogy a tavasz egyik első hírnöke, mindannyiunk számára nagyon szeretett virág, és sok szép gyermekkori emlék szereplője. Szinte hihetetlen, hogy manapság már a védelméért kell harcolni, miközben gyerekkorunkban az iskolából hazafelé természetes volt, hogy találkozunk egy hóvirágot árusító nénivel, és meglephetjük ezekkel a kedves virágokkal az anyukánkat és a nagymamánkat.
Azonban ahogyan a vizesedényben hóvirágokat tartó nénik, úgy a hóvirágok is eltűnhetnek. Ezért igazán nagy kincs, ha a saját kertünkben gyönyörködhetünk bennük. Ehhez azonban tenni kell, ráadásul most jött el a cselekvés ideje.
Ismerd meg a hóvirágot
A hóvirág már a hó alatt elkezd növekedni, és az újabb hóesés sem tántorítja el attól, hogy tovább bontogassa csodálatos szirmait. A hóvirágot sokan tejvirágnak is nevezik, mivel a szirmai olyanok, mintha három tejcsepp hintázna egymás mellett. De nevezik még árvavirágnak, gergelynapi virágnak, tavaszikának és hófehérkének is.
A hóvirág a tavasz egyik első hírnöke. Fotó: Shutterstock
A védett kikeleti hóvirág Magyarországon őshonos növény, mellyel leggyakrabban a fák tövében találkozhatunk. 2005-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, természetvédelmi értéke 10.000 Ft/egyed.
A hóvirág már januárban virágzik, és márciusig gyönyörködhetünk ebben a szerény, de annál szebb virágban. Apró termete ellenére igazán erős növény, hiszen a vastag hóréteg és a fagyok sem tudják megállítani tavasszal.
A virághagymából 2-3 zöld színű levele nő, a szár kocsányán pedig egy virág található. Főleg csoportokban találkozhatunk vele.
Így legyen hóvirág a kertedben
A hóvirág hagymáját szeptembertől október végéig lehet elültetni. Ahhoz, hogy igazán szépen mutasson, érdemes csoportosan ültetni a hagymákat.
A hóvirág szereti az árnyas helyeket, így a legjobban egy fa alatt érzi magát. A talaj legyen jó vízelvezetésű, hiszen a hóvirág nem kedveli a pangó vizet. Inkább meszes talajban érzi jól magát. A virághagymákat a csúcsukkal felfelé, 3-5 centiméter mélyre ültessük el, 5-8 centiméteres távolságra egymástól.
Érdemes az ültetés előtt néhány héttel érett komposztot vagy istállótrágyát keverni a földhöz. Viszont a hagymák ültetése során már ne használjunk trágyát, mert az a hagymák rothadását okozhatja. Ha a talaj agyagos, érdemes kavicsot szórni a hagymák alá, hogy segítsük a talaj vízáteresztő képességét. Ha cserépben nevelt hóvirágot szeretnénk kiültetni a kertbe, akkor arra elvirágzás után, vagy ősszel van lehetőség.
A hóvirág nagyon egyszerűen nevelhető, hiszen szinte semmiféle gondozást nem igényel. Ha jól érzi magát, ráadásul egyre több fog nyílni belőle. Öntözésre nincs szüksége, viszont fontos, hogy a virágzás után a leveleket hagyjuk elszáradni, hogy a hagymák regenerálódhassanak. Mivel nagyon gyorsan szaporodik, érdemes 3-4 évente szétültetni a töveket.
A hóvirág szép emlékeket idéz, és csodássá teszi a kora tavaszi kertet. Fotó: Shutterstock
A levelek megsárgulása után óvatosan szedjük fel a hagymákat, majd válasszuk le róluk a fiókhagymákat, és valamennyi hagymát ültessük el újra.
Nem csak a hóvirág díszítheti télen a kerted
A hóvirágon kívül más gyönyörű virágok is díszíthetik a kertet, még a téli, kevésbé virágbarát időszakokban is.
Árvácska
Az árvácska, szomorkás neve ellenére is vidámságot hoz a kertbe. Még ősszel is virágzik, sőt, a szivárvány minden színében pompázik, így mindenki megtalálhatja belőle az ízlésének legjobban megfelelőt.
Az árvácska hazánkban is őshonos. Az árvácska palántákat 10-15 cm-es tőtávolságra érdemes ültetni, hiszen bokrosodni fog. Kedveli a napos és a félárnyékos helyeket is, és igényli a rendszeres locsolást, tavasztól kezdődően pedig 2-3 hetente tápoldatot kell kapnia.
Az árvácska nem foglal le minket túlságosan, így túl sok teendőnk nincs vele. De ha azt szeretnénk, hogy még többször virágozzon, mindenképp távolítsuk el róla az elszáradt virágokat, hiszen így minden energiáját az új virágok meghozatalára tudja fordítani.
Az árvácska kiválóan mutat a tulipán, a nárcisz, vagy a jácint szomszédságában, sőt, akár sziklakerti növényként is megállja a helyét.
Hunyor
A hunyor a boglárka félék családjába tartozik, kis méretű, bokorszerű növény, amely akár a 60 cm-es magasságot is el tudja érni. Levelei közül már januárban előbújnak az első virágok, ha pedig igazán jól érzi magát, egészen májusig gyönyörködhetünk bennük. Virágai rózsaszín, hófehér, barackszínű, és fekete színben pompázhatnak, de akár lehetnek pöttyösek, csíkosak, vagy dupla szirmúak is. A fekete hunyor védett növény, így semmi esetre sem szabad kiásni, ha a szabadban találkozunk vele.
A hunyor gondozása igazán nem igényel komoly kertészeti tudást és tapasztalatot. A hunyor erdei aljnövény, így nagyon kedveli a nedves, tápanyagban dús talajt, így félárnyékos helyre, esetleg egy fa árnyékába ültessük.
A tövek között hagyjunk 20-40 cm távolságot, de akár cserépben is nevelhetjük. A hunyort a csigák is szeretik, így óvjuk őket tőlük. A hunyor nyár végén nyugalmi állapotba kerül, ilyenkor már nem igényel öntözést sem. Bár a legtöbb hunyorfajta télálló, a frissen ültetett töveket télre takarjuk le szalmával, így védve a fagyoktól.
Mindenkinek virágokban gazdag kertet kívánunk!
