"Javában folynak a vadgesztenyelevél-aknázómoly második nemzedéke elleni permetezések. Az idén egyre nagyobb gondot okoz a guignardia gomba fertőzése is. Elképzelhető, hogy a gomba ellen még egy kezelést is be kell ütemezni az idén. Ahol egy harmadik kezelést pl. lombtrágyázást is lehetővé tesz a költségvetés, ott a felszívódó Topas 100 EC-vel és a Cuproxat FW-vel is egészítsék ki a permetlevet és most inkább a gomba fertőzéséhez igazítsák a permetezés időpontját és ne a hiánybetegségek megjelenéséhez.
Arra is fel kell készülni, hogy gyakoribbak lesznek a lakossági bejelentések, miszerint foltosak a levelek, azaz nem sikerült a moly elleni védekezés. A felületes szemlélő a gomba tüneteit valóban összetévesztheti a molyok aknáival. Lásd az alábbi fényképet, mely 06.24-én készült" – írja Zsigó György, idei hatodik közterületi hírlevelében.
Foltosak a levelek – fotó: Zsigó György/NMNK
Továbbra sem pihenhetnek a permetezőgépek
"Az amerikai lepkekabóca fehér viaszszálas lárvatelepei egyre több növényen tűnnek fel. Egy szakcikk szerint 78 növénycsalád 330 faján mutatták ki a jelenlétét. A legjelentősebb közterületi fafajokon is megtalálták. A szívásával nem okoz súlyos kárt a közterületi növényekben, de hat-nyolc évvel ezelőtt, miatta kaptuk a legtöbb bejelentést a lakosoktól. A padokra, autókra csöpögő mézharmatát reklamálták.
Talán az aszályos időjárás és a nálunk is terjedő parazitája (egy ollósdarázs faj) miatt csökkent le az utóbbi években az egyedszámuk. Újra megjelent! A fotó a lárvákról és a mézharmatcseppes fagyallevélről 06.27-én készült.
Amerikai lepkekabóca fehér viaszszálas lárvatelepei – fotó: Zsigó György/NMNK
Nehéz ellene a védekezés! A lárvatelepeket védő fehér viaszszálakból álló védőburkot is fel kell oldani, ahhoz, hogy a rovarölő szerek elérjék a rovarokat. Az olajos Vektafid A-val vagy egyéb adalékkal segíthetik a Mospilan 20 SG + Decis Mega kombináció hatását. A korábbi visszajelzések szerint a poliszulfid kén, a narancsolaj vagy a káliszappan hatóanyagú készítmények is eredményesek voltak. Erről kérdezzék a növényorvosukat.
Sok tápnövényű kártevők, tehát a permetezés után a közeli kertekből, utcákból visszaköltözhetnek, rövid időn belül újra megjelenhetnek a szárnyas imágók a növényeken. Meg kell értetni a panaszosokkal, hogy nem lehet egytelen kezeléssel eltüntetni a közterületi növényekről a lepkekabócákat.
A borostyán és a vadszőlő is a kedvenc élőhelyei közé tartoznak, itt is irthatóak. Tojás alakban telel át a kéregrepedésekben, a mélyen repedezett kérgű fákat kedveli tojásrakás céljából" – írja a növényorvos.
Parlagfű – fotó: Zsigó György/NMNK
"A parlagfű zsenge bimbóját ma fotóztam. Már az előző levéleben is írtam az irtási előírásokról, most a Pest Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatóját is elolvashatják az érdeklődök a cikk végén.
A jogszabályok alkalmazásában nincs különbség, tehát bármelyik vármegye kiadhatta volna ezt a tájékoztatót. Két mondatot kiemelek a tájékoztatóból, mert ezekkel a feladatokkal valószínűleg a közterületi kertészeket bízzák meg. „A 221/2008. (VIII.30.) Korm. rendelet 3. §-a értelmében belterületen helyszíni ellenőrzést a jegyző végez és szintén a jegyző feladata, hogy belterületen az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal rendszeresített, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján és a Földhivatali Portálon közzétett formanyomtatvány felhasználásával jegyzőkönyvet vegyen fel.” „Abban az esetben, ha az önkormányzati tulajdonban lévő belterületi ingatlanon az önkormányzat nem tesz eleget védekezési kötelezettségének az NTO intézkedik a közérdekű védekezés végrehajtásáról.” (NTO: a megyei kormányhivatalhoz tartozó Élelmiszerláncbiztonsági, Állategészségügyi, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya.)
Talán segítséget jelent a kormányhivatalokban működő NTO-k elérhetőségének ismerete is, amit szintén az alábbiakban találhatnak meg az érintettek – írja Zsigó György.
Tájékoztató parlagfű-mentesítéssel kapcsolatban
A parlagfű gazdasági és közegészségügyi szempontból egyaránt a legjelentősebb gyomok közé tartozik. A parlagfű-mentesítés közös ügyünk, de elsősorban az ingatlan tulajdonosának, illetve az ingatlan használójának törvénybe foglalt kötelezettsége. A Fővárosi és a Pest Vármegyei Kormányhivatal ingatlanügyi hatóságai és a jegyzők minden évben helyszíni ellenőrzést végeznek e kötelezettség betartatása érdekében.
A parlagfüves területek ellenőrzése 2024. május 13-án megkezdődött.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban Éltv.) 17. § (4) bekezdése értelmében: „A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani."
Az Éltv. 50. § (4) bekezdése kimondja, hogy parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a 17. § (4) bekezdésében szereplő parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. Tehát a hatósági intézkedés (közérdekű védekezés elrendelése, bírság kiszabása) jogalapja a védekezési kötelezettség elmulasztása, és nem az egészségkárosítás tényállás megvalósulása.
Amennyiben a földhasználó a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, és az ingatlanján a parlagfű fejlettsége legalább virágbimbós állapotban van, közérdekű védekezést kell elrendelni.
Külterületen a földhivatali mezőgazdászok a parlagfüves területekről jegyzőkönyvet vesznek fel és a Parlagfű Információs Rendszeren keresztül a Pest Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Állategészségügyi, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya (a továbbiakban: NTO) részére továbbítják azt ügyintézésre. Amennyiben a jegyzőkönyv alapján a területen a parlagfű száras-leveles állapotban van, az NTO felhívhatja az ingatlan használójának figyelmét a jogszabályi kötelezettségének teljesítésére az eljárás megindítását mellőzve, de a virágbimbó kialakulását követően már eljárást indít és közérdekű védekezést rendel el.
Parlagfű felszaporodására számíthatunk mezőgazdasági és belterületi területeken egyaránt – fotó: Zsigó György/NMNK
Az NTO a kultúrnövény károsodásával együtt járó közérdekű védekezést csak abban az esetben rendeli el, ha a virágbimbós parlagfű borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a értelmében belterületen helyszíni ellenőrzést a jegyző végez és szintén a jegyző feladata, hogy belterületen az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal rendszeresített, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján és a Földhivatali Portálon közzétett formanyomtatvány felhasználásával jegyzőkönyvet vegyen fel.
A közérdekű védekezést belterületen a jegyző, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen a fővárosi főjegyző; külterületen (Pest vármegye és Budapest) pedig az NTO rendeli el. Abban az esetben, ha az önkormányzati tulajdonban lévő belterületi ingatlanon az önkormányzat nem tesz eleget védekezési kötelezettségének az NTO intézkedik a közérdekű védekezés végrehajtásáról.
A közérdekű védekezést a hatóságok által megbízott vállalkozók végzik. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem kerül sor sem kaszálásra, sem okafogyott kiszállásra, ha az ügyfél időközben maga tesz eleget a kötelezettségének és arról az NTO-t időben értesíti. A közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket az ügyfélnek kell megfizetnie. A növényvédelmi bírság kiszabására az NTO jogosult, ezért a belterületi ingatlanok esetében a jegyző a közérdekű védekezés elrendelését követően az ügyben keletkezett iratokat továbbítja az eljárásra jogosult hatóságnak.
A növényvédelmi bírság alapja a parlagfűvel fertőzött terület nagysága.
Nagyon fontos ezért belterületen is az ingatlanak parlagfűvel borított részének m2 -ben való meghatározása! A bírság mértéke belterületen és külterületen is egyaránt 15.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig terjed. A parlagfű elleni védekezést elmulasztó – a bírság megfizetésén túl – a közérdekű védekezéssel kapcsolatos költség megtérítésére is kötelezett. A költség köztartozásnak minősül.
A közérdekű védekezés elrendelése után minden esetben növényvédelmi bírság kiszabására kerül sor, az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII.31.) Korm. rendelet alapján.
Parlagfű felszaporodására számíthatunk mezőgazdasági és belterületi területeken egyaránt. A parlagfű megjelenhet művelés alatt álló, és elhanyagolt, felhagyott művelésű szőlőkben, gyümölcsösökben, hétvégi kertekben, zártkerti ingatlanokon, valamint a vonalas létesítmények (utak, vasút) nyomvonala mentén ugyancsak. Tekintettel arra, hogy a parlagfű-mentesítés közös ügyünk, és annak eredménye pedig csak összefogással lehet sikeres, a felelősségteljes, jogszabálykövető magatartás mindannyiunk érdeke.
Kormányhivatalok címei, elérhetőségei
|