Ha nem kapcsoljuk a traktorhoz az ekét, nem tudunk szántani, így haszontalan mindkét vas. Az egyre többféle informatikai eszköz összekapcsolása, az adatáramlás biztosítása ugyan ilyen fontos. Tegyük hasznossá informatikai „vasainkat”, alakítsuk ki hardver és szoftver eszközeink egységes platformját!
Mi a cél az informatikai rendszerintegrációval?
Nyűg a digitális eszközök használata? Rengeteg időt és pénzt emészt fel, és kevés eredményt ad? Szeretnénk egy automatizált folyamatot, ahol a szükséges adatok begyűjtése, feldolgozása és a kívánt eredmények előállítása mélyebb informatikai tudás és állandó kézi beavatkozás nélkül történik?
Egy modern technológiai platformtól elvárjuk, hogy lehetővé tegye szinte bármilyen funkciójú szoftver (terepi adatgyűjtés, precíziós műveletirányítás, üzemirányítás, ügyfélkezelés, logisztikai megoldás, adatelemzés, vagy üzleti adatok, kimutatások előállítása) összekapcsolását gyorsan, egyszerűen és a megrendelő igényeinek megfelelően.
Egy jó gyakorlat délről
A példaértékű kísérleti projekt célja egy közös döntéstámogató rendszer kidolgozása az olajfatermelők, tanácsadók és agrár-élelmiszeripari feldolgozók számára, a közös problémák kezelésére, beleértve a trágyázást, az öntözést és az integrált növényvédelmet, és az élelmiszerlánc-nyomkövetési rendszert.
Az egységes technológiai platform integrálja a helyszíni érzékelők (meteorológiai-, talaj- és növényszenzorok, digitális rovarcsapdák) adatait, a távolról (műholdról vagy drónról) érzékelt adatokat, a modellezési környezetet és a gazdaságirányítási rendszert, kombinálva a környezeti információkat a terményjellemzőkkel, valamint az erőforrás felhasználással, hogy elősegítse az olajfaültetvények környezeti- és gazdasági szempontból is fenntartható termelését.
A megoldás alapja egy felhőalapú ökoszisztéma, amely az adatgyűjtés, -elemzés és -megjelenítés legmodernebb technológiáit kínálja felhasználóbarát felülettel. A szereplők közötti bizalom és átláthatóság érdekében, valamint az értékláncban kicserélt adatok integritásának biztosítására blokklánc-alapú adatcsere-protokollt használnak.
A rendszer óriási előnye, hogy valós idejű szenzoros adatokat kombinál historikus adatsorokkal és műholdas térképekkel. Az adatokat elemzi a mesterséges intelligencia, amely folyamatos előrejelzést is ad a tápanyag- és vízutánpótlás, és permetezés szükségességére: meghatározza, hogy várhatóan mikor, miből és mennyit és hová érdemes kijuttatni. A fejlesztés következő lépésében a kijuttatási feladatokat már autonóm robotok fogják elvégezni. A valós adatok visszacsatolásával a rendszer pontossága egyre finomodhat, idővel az emberi közreműködés az automatika felügyeletére és karbantartására redukálható.
Ha ilyen egyszerű, nálunk miért nem működik?
Mert a megvalósítás nem egyszerű. Különböző gyártók eltérő formátumú és működési logikájú termékeit együttműködésre bírni komoly kihívás, mindegyik rendszer architektúrájának ismerete szükséges, és sok élő munkát igényel a megoldás. Egy lépéssel közelebb járunk, ha a rendszer elemei nyílt protokollokat és szabványokat használnak, megkönnyítve az érzékelők integrációját, az interoperabilitást és az adatcserét. Ráadásul a hatékony együttműködés kereteit is ki kell dolgozni, ahhoz, hogy a közös üzleti előnyök kiaknázására kialakuló együttműködés a gazdálkodók, a szaktanácsadók, a technológia fejlesztők, a rendszerintegrátorok között valóban gyümölcsöző lehessen mindenkinek.
Egy lehetséges út
Az európai kezdeményezésű H2020 DEMETER projekt olyan átfogó megközelítést választott, amely heterogén technológiákat, platformokat és rendszereket integrál, miközben stratégiai irányként támogatja a gördülékeny adatcserét a teljes agrár-élelmiszeripari láncban. A szükséges összetevők:
-
Szükséges egy Nyílt Kommunikációs Tér, egy online kommunikációs platform, amely minden érdekelt fél (gazdálkodók, tanácsadók és beszállítók) számára elérhető, ahol együttműködhetnek, megoszthatják egymással bevált gyakorlataikat, és megoldandó problémáikat. A mezőgazdasági termelő vagy szaktanácsadó által kifejezett igényt elemzik, és a megoldás érdekében bevonják az érdekelt feleket (fejlesztők, startupok) az ötleteikkel. A folyamat végeredménye a kihíváshoz legjobban illő ötlet kiválasztása és az optimális megoldás kidolgozása, lehetőleg a DEMETER meglévő erőforrásaira támaszkodva.
-
A DEMETER Erőforráskezelő Rendszer olyan regisztrált megoldások, hardverek és szoftverek gyűjtőhelye, melyek egymással „egy nyelvet beszélnek”, azaz a fejlesztőik egy közös adatmodellhez igazították a termékeiket. Itt központosítva megtalálható az összes olyan összetevő, eszköz, szolgáltatás, adatforrás, platform stb. teljes leírása, amelyek kiaknázhatók és végső soron telepíthetők. A DEMETER-szolgáltatók felajánlhatják erőforrásaikat, míg a DEMETER-fogyasztók böngészhetnek a katalógusban, és megtalálhatják az igényeiknek megfelelő összetevőket.
-
Közös Adatmodell és ontológia, amely leírja a DEMETER-alkalmazásokhoz szükséges összes adatot, és amelynek használata biztosítja az adatok és a különböző összetevők közötti együttműködést. Az DEMETER Közös Adatmodell fogalmakat és szókincset vesz át a meglévő agrárinformatikai modellekből, és egyesíti őket, így biztosítva a szemantikai interoperabilitást számos jól ismert és széles körben elterjedt szabványosított megoldással. A DEMETER-alkalmazásoknak kompatibilisnek kell lenniük, és ezt a megfelelő adatburkoló létrehozásával érik el, amely lefordítja az adott összetevő által használt adatokat a közös modellre és viszont.
-
A Mezőgazdasági Interoperabilitási Tér biztosítja a közös fejlesztési felületet, CI/CD eszközrendszert, amely a fejlesztési és működési folyamatokat egyetlen munkafolyamatban egyesíti. A DEMETER által használt GitLab olyan eszközcsomag, amelyet arra használnak, hogy a kifejlesztett alkalmazásokat a végső felhasználókhoz eljuttassák az automatizálás bevezetésével az alkalmazásfejlesztés szakaszaiba
Technical Components - DEMETER (h2020-demeter.eu)
Tennivalóink
A hazai technológiai platform kereteinek megteremtése, az agrárdigitalizációs eszközök közötti adatmegosztás és együttműködés megkönnyítése.
Tudáscsere-mechanizmusok kiépítése, interoperabilitási tér létrehozása az agrár-élelmiszeripari területen, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők és más érdekelt felek számára, hogy bővítsék a különböző beszállítóktól származó eszközök legmegfelelőbb kombinációjára vonatkozó választási lehetőségeket, valamint a már meglévő rendszerek, gépek új technológiákkal való kombinálását.
Új, adatközpontú üzleti modellek kialakítása a gazdálkodók számára és az értéklánc egészében, mely úgy kezeli a digitális agráradatokat, mint értékes bevételi és tudásmegosztási forrást.
Olyan teljesítményértékelési mechanizmus létrehozása a mezőgazdasági megoldások és vállalkozások számára, amely termelékenységi és fenntarthatósági teljesítménymutatók alapján megkönnyítheti a versengő szolgáltatások, gépek, érzékelők és platformok összehasonlítását.
Fejlesszünk együtt!
Felhőalapú, központosított adatok, valós idejű kapcsolat az internetképes érzékelőkkel, adatcsere képesség minden munkagéppel és berendezéssel, automatizált nagy adatfeldolgozási kapacitás, előrejelzést is nyújtó generatív mesterséges intelligencia – korunk kihívásaira a 4iG szakemberei hatékony megoldásokkal szolgálnak.
A 4iG Nyrt. Magyarország és a nyugat-balkáni régió egyik vezető távközlési és IT-csoportja, a tudásalapú, digitális gazdaság egyik élenjáró vállalata. Megoldásainkkal a teljes IT életciklust le tudjuk fedni az infrastruktúra-üzemeltetéstől a kiberbiztonsággal kapcsolatos feladatokig. A távközlési kapacitást felhőszolgáltatással összekapcsolva a terepi adatgyűjtésektől az adatforgalmazáson keresztül az adatfeldolgozásig, mesterséges intelligencia alapú adatelemzésig és adatmegjelenítésig támogathatjuk a mezőgazdaság digitalizációjának minden fázisát.
Digitalizáció az agráriumban és az élelmiszeriparban
Felkeltettük érdeklődését? Kövessen minket, forduljon hozzánk bizalommal!
|