Az első őszi hónapban rendkívüli szélsőségeket produkált az időjárás: a kezdeti kánikulát sokfelé közel 15 °C-os lehűlés, átmenetileg késő őszesen hideg idő követte, összességében azonban a szeptember (az előző 14 hónaphoz hasonlóan) melegebb volt az átlagosnál, ha nem is annyira, mint az augusztus. A havi középhőmérséklet a Dunántúl nagy részén 1 °C , míg a Dunától keletre jellemzően 2 °C körüli mértékben haladta meg a sokévi átlagot, ahogy az alábbi térképen látható.
A szeptemberi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2024-ben – forrás: HungaroMet
Szeptember első harmadában folytatódott a nyár nagy részét jellemző kánikula, a hőmérséklet 5–7 °C-kal meghaladta a sokévi átlagot. A dekád végén egy hullámzó frontrendszer, illetve a Közép-Európában sokfelé súlyos árvizeket okozó (Boris névre keresztelt) ciklon hatására erőteljes lehűlés kezdődött. Míg az első héten jellemzően 30–35 °C között alakultak a hőmérséklet csúcsértékei, addig a hónap közepén legtöbb helyen 15 °C alatt maradtak, sőt – a tartósan esős vidékeken – néhol a 10 °C-ot is alig haladták meg.
Ezt követően gyors melegedés zajlott, 17-e után az átlag fölé emelkedett a hőmérséklet. Az országos kánikula azonban nem tért vissza, csak 27-én fordultak elő 30 °C-ot meghaladó csúcsértékek a Tiszántúl déli részén, illetve a déli határ közelében. A hónap végére ismét erős lehűlést hozott egy erős hidegfront, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A szeptemberi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2024-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza
A hónap elején, a legmelegebb napokon két alkalommal is magasabb hőmérsékletértékeket mértek, mint az adott napokon korábban bármikor. A szeptemberben regisztrált legmagasabb hőmérséklet, a 3-án Körösszakálon mért 36,5 °C napi hőmérsékleti rekordot is jelentett, emellett új napi maximumrekord volt a 4-én, Baján, a csillagvizsgáló területén mért 36,2 °C is. Ezeken a napokon (ahogy az első hét más napjain is) országszerte rekkenő hőség volt, délen sokfelé a 35 °C-ot is elérte, sőt néhol meg is haladta a hőmérséklet.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2024. szeptember 3-án – forrás: MeteoPlaza
A hónap közepén és végén az átvonult hidegfrontok után érkező hideg levegőben néhol gyenge faggyal járó, erős lehűlést alakult ki a hajnali órákban, főként az Északi-középhegyég völgyeiben, a Duna–Tisza köze és a Nyírség mélyebben fekvő területein, valamint a délnyugati határszélen.
A meteorológiai állomásokon mért legalacsonyabb hőmérséklet szeptemberben -1,9 °C volt, amit 30-án hajnalban regisztráltak a Nógrád vármegyei Zabarban. Ez több mint 2 °C-kal magasabb az ehhez a naphoz tartozó hidegrekordnál, a 2018. szeptember 30-án, szintén Zabarban mért -4,2 °C-nál. Az ország túlnyomó részén azonban ezen a napon sem csökkent +5 °C alá a hőmérséklet a 2 m-es magasságban, ahogy a 4. ábrán is látható.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2024. szeptember 30-án – forrás: MeteoPlaza
A nyári szárazság szeptember első hetében ugyan még folytatódott, utána azonban országszerte kiadós eső esett. Még a legkevésbé csapadékos, tiszántúli területeken is meghaladta az 50 mm-t a havi csapadékösszeg, a Dunántúl nagy részén és az Északi-középhegység környezetében ugyanakkor az átlag kétszeresénél is több, 100 mm-t meghaladó mennyiség esett, sőt a nyugati határszélen 150 mm-nél is többet mértek helyenként, ahogy a mellékelt térképen is látható.
A szeptemberi csapadékösszeg 2024-ben – forrás: MeteoPlaza
Az első héten még folytatódott a nyarat sokfelé jellemző szárazság. Az ország nagy részén egy csepp eső sem esett, ami az átlagosnál lényegesen korábban beérett kukorica és napraforgó betakarítását segítette ugyan, de a kiszáradt talaj miatt akadályozta a talaj-előkészítő munkákat és a őszi repce vetését.
A második héten gyökeres változást hozott a felettünk húzódó hullámzó frontrendszer, illetve a korábban már említett Boris ciklon, ami Európa középső területein sokfelé extrém mennyiségű esőt, pusztító áradásokat okozott. Az átvonulását kísérő, ismétlődő, kiadós esők hatására 9-e után országszerte megszűnt a sokfelé hónapok óta tartó aszály.
A bő egyhetes esős időszakot 16-a után szárazabb időjárású napok követték, több mint 10 napon keresztül az ország túlnyomó részén nem esett számottevő eső. A hónap vége felé, főleg 28-án hozott ismét kiadós esőt az ország nagy részén az átvonuló hidegfront, hatására a csapadékmennyiség területi átlaga szeptember végén megközelítette a sokévi átlag kétszeresét, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A szeptemberi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2024-ben – forrás: MeteoPlaza
A bőséges csapadék hatására a talaj felső rétegeiben a nedvességtartalom jelentősen növekedett szeptemberben. A hónap közepén a talajfelszín sárossá vált, helyenként belvízfoltok alakultak ki, a Dunán és a nyugati folyókon levonuló árhullámok miatt az árterek víz alá kerültek.
A hónap második felében átmenetileg csökkent, majd a 28-a körüli esők hatására ismét nőtt a felső 20 cm-es rétegben a növények számára hasznosítható víztartalom aránya, az ország nagy részén a 90%-ot is meghaladta a hónap végén, még az utolsó front alkalmával a legkevésbé csapadékos, északnyugati tájakon is 70% felett maradt.
A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma 2024. szeptember végén – forrás: HungaroMet
Mivel a szeptemberi csapadék túlnyomó részét lassú, ismétlődő esők adták, a gyors lefolyással járó felhőszakadás nem volt jellemző, a víz túlnyomó része a földbe szivárgott. A párolgás is kisebb volt a nyárinál, az egész országban jelentősen csökkent a felső 1 m-es talajréteg vízhiánya. A nyugati és északi vármegyékben sokfelé már 100 mm-nél is kevesebb csapadékra lenne szükség, hogy ebben a rétegben telítődjön a talaj, még a legszárazabb vidékeken, Csongrád-Csanád vármegye egyes részein is több mint 30 mm-rel, 170 mm alá csökkent a deficit.
A felső 1 m-es talajréteg számított vízhiánya 2024. szeptember végén mm-ben – forrás: HungaroMet
Az ország közel kétharmadát sújtó súlyos nyári aszály okozta pusztítást már nem nagyon fokozta a szeptember első hetének száraz meleg időjárása, ugyanakkor hatására csökkent a kényszerérés miatt betakarítható kukorica-, napraforgó-állományokban a szemek nedvességtartalma. Ez az idő kedvező volt a megszokottnál jóval korábban kezdődő betakarítási munkák, a szőlő és egyéb gyümölcsök szüretelése szempontjából. A száraz talaj azonban nehezítette a talaj-előkészítő munkákat és a őszi káposztarepce vetését.
A hónap derekán érkezett kiadós esők csak átmenetileg akadályozták az aktuális teendőket, a talajnedvesség növelésével ugyanakkor segítették az elvetett magok kelését, és a talajmunkák is könnyebbé váltak, jobbak lettek a feltételek a későbbi őszi vetések szempontjából. Az esők kedvezőtlen hatása lehetett, hogy a még be nem takarított szőlő esetében az arra érzékenyebb fajtáknál kirepedhettek a szemek. Az esős időszak azonban nem volt hosszú, mind az őszi munkák, mind a növények szempontjából javult a helyzet.
Hőstressz csak a hónap első hetében fordult elő, később már nem rontotta túlságosan nagy meleg az érés körülményeit. Kora őszi fagyok nagy területen nem tizedelték meg a betakarítás előtt álló terményeket. 2 m-es magasságban csak nagyon kevés helyen, főként az Északi-középhegység völgyeiben csökkent fagypont alá a hőmérséklet. Gyenge talajmenti fagy több helyen fordulhatott elő ugyan, de ezek csak kis körzetekben okozhattak gondot, elsősorban a Duna–Tisza köze, a Nyírség és a délnyugati határszél mélyebben fekvő részein. A talajnedvesség növekedésével a hosszú aszályos időszak mindenütt lezárult, a növények életfolyamatait vízhiány sehol sem akadályozza, az őszi vetések szempontjából is kedvezővé váltak a feltételek.
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
