A kertek nagy része sajnos télen és a tavasz legelején nem igazán élettel teli. Azonban vannak olyan növények, amelyekre egész évben számíthatunk. Ilyen például a borostyán, amelyik egész évben életet visz a kertbe és a balkonládákba. Ráadásul a gondozása is igazán egyszerű, így hát nem véletlen, hogy nagyon közkedvelt a kerttulajdonosok körében. Sőt, még az árnyékos és félárnyékos helyeket is szereti, így a kertünk olyan eldugott részeit is széppé varázsolja, ahol más növény nem él meg.
Ha pedig gondoskodunk róla, hogy a borostyán kellő mennyiségű vízhez jusson és rendszeresen öntözzük, a napos helyeken is jól fogja érezni magát. Télen azonban a borostyán vágyik a hűvösebb iránt. Minél zöldebb, annál jobban szereti a hűvösebb és az árnyékosabb helyeket, és minél tarkább, annál inkább kedveli a meleget és szeret a napfényben fürdőzni. De vajon igazak a borostyánról szóló pletykák, miszerint képes elpusztítani a fáinkat és megrongálni az épületeinket, kerítéseinket? Nézzünk utána, milyen szándékai vannak a borostyánnak.
A borostyán és a fa
A borostyán, amennyiben nagyon fiatal fára kúszik fel, sajnos valóban képes azt elpusztítani, hiszen a csemete nem fogja túlélni a fény hiányát. Azonban az idősebb fákat nem kell féltenünk a borostyántól. A borostyán azért kúszik fel a fákra, mert úgy több fényhez jut. Azonban a kifejlett fák esetében bőségesen jut azoknak is a fotoszintézishez szükséges fényből, hiszen a borostyán a törzsükön kapaszkodik fel, és nem takarja el az ágakat és a koronát sem.
A borostyán szebbé varázsolja a kerítést és a házfalakat. Fotó: Pixabay
Azonban, egy kisebb, vagy egy beteg fa esetében előfordulhat, hogy a borostyán súlyát már nem fogják elbírni, de ez igen ritka esetekben történik csak meg. Ilyenkor sajnos közbe kell lépnünk, és mielőbb meg kell szabadítani a fát a borostyán által okozott tehertől.
A borostyán, a házfal és a kerítés
A borostyán szebbé tudja varázsolni a csúnya házfalakat és a nem túlságosan esztétikus kerítést is. Vannak azonban, akik úgy vélik, a borostyán tönkre teszi a házfalat, a kerítést, ráadásul nem csak hogy leomlik miatta a vakolat, de még rengeteg bogarat és kártevőt is vonz az otthonunk közelébe.
A babona szerint viszont abban a házban, ahol borostyán fut a falakon, a lakóknak nem kell tartaniuk a boszorkányoktól, hiszen megvédi őket a gonosztól. De egyes babonák szerint ne vigyük be a házba, mert bánatot okoz, sőt, rontja a hajadonok férjhezmeneteli esélyét is. Habár, a plafon körül megjelenő penészfoltok ellen kiváló, ha lógatunk belőle pár cseréppel a falra.
Valójában azonban a borostyán egy igen közkedvelt futónövény, így hát kiváló választás, ha zöldebbé szeretnénk tenni a házfalat, vagy a kerítést. A borostyán a kapaszkodó gyökereivel házfalakra, kerítésekre és fákra is képes felkúszni, így akár több méter magas részt is be lehet vele fedni. Kárt pedig csak azokban a falakban és kerítésekben okoz, amelyek el vannak hanyagolva. Egy jól megépített ház falában és egy jól elkészített kerítésben egészen biztosan nem fog kárt tenni.
Így neveljük a borostyánt
A borostyán nem válogatós, ha a talajról vagy a fényviszonyokról van szó. Az elültetés utáni első évben a borostyán esetében ne számítsunk erőteljes növekedésre, de utána nagyon gyors növekedésnek fog indulni. Folyamatosan felfelé törekszik, így ha ebben gátolni szeretnénk, akkor legyünk résen, és folyamatosan gondoskodjunk metszéséről.
A metszésre mindenképpen még a virágbimbók megjelenése előtt kell sort keríteni. Idősebb korában a borostyán, amennyiben nincs kapaszkodó felülete, oldalhajtásokat hoz, így gyönyörű sűrű bokor válhat belőle. Minden esetben a bimbók vagy levelek felett kell elvágni a hajtásokat, ahonnan újak fognak nőni. Három féle metszést különböztetünk meg a borostyán esetében.
1. Az általános metszés során a cél, hogy a borostyán mindig szép maradjon, és új hajtásokat hozzon.
2. A növekedést elősegítő metszést Megyeri Szabolcs szerint akkor kell elvégezni, ha még nem érte el a borostyán a kívánt magasságot, de azt szeretnénk, ha magasabbra törne. Ekkor a hajtások csúcsát kell lemetszeni, ahonnan gyorsan új hajtások és kapaszkodó gyökerek fognak fejlődni, így a borostyán erőteljesebben fog felfele mászni. Erre a késő téli vagy kora tavaszi időszak a legalkalmasabb.
3. A fiatalító metszést akkor alkalmazzuk, amikor a borostyán már nagyon nagy és öreg. Ekkor erőteljes visszametszésre van szükség a késő téli vagy kora tavaszi időszakban. A metszés után az idős növény friss, erőteljes hajtásokat nevel majd.
Borostyán az otthonunkban
A borostyán a balkonládában és szobanövényként is megállja a helyét. Nem csak hogy be tudjuk általa csempészni a természetet az otthonunkba, de még a penészfoltok képződésének megakadályozásában is segítségünkre lesz.
A borostyán igazi futónövény, amelyik mindenhol utat tör magának. Fotó: Pixabay
Azonban, ha szobanövényként tartjuk a borostyánt, ügyeljünk rá, hogy kellő mennyiségű fényhez jusson, mert ha nem jut számára kellő fény, akkor nagyon gyenge lesz, és élénk színében sem gyönyörködhetünk többé.
Az öntözésénél ügyeljünk arra, hogy ne száradjon ki, de ne álljon a pangó vízben. Ha a talaj felső 5 cm-e száraz, akkor már ideje öntözni. Fontos, hogy ha szobanövényként tartjuk, akkor a talaj legyen jó vízáteresztő képességű, és havonta egy alkalommal adjunk neki tápanyagot is. A legjobb a nitrogénben gazdag műtrágya, melyet tavasszal, nyáron és ősszel biztosítsunk a borostyán számára. Télen felesleges, mert mivel a borostyán ilyenkor a nyugalmi idejét tölti, a tápanyag nem tud hasznosulni. Ha azt szeretnénk, hogy valóban jól érezze magát az otthonunkban, két havonta mossuk meg a leveleit, így megszabadítva a portól és a kártevőktől.
A borostyán nem parazita
A borostyán nem parazita, hiszen annak ellenére, hogy kúszik, rendelkezik saját gyökérzettel. Így tehát nem nem veszélyezteti a fa vízellátását. A borostyán a talajgyökereken keresztül veszi fel a vizet és a tápanyagot, emellett pedig vannak olyan gyökerei is, amelyeket a kúszáshoz használ. A fák körül található gyökerei a kúszást segítik elő, azonban a tápanyagot a borostyán nem a fából, hanem a talajból veszi fel. Legfeljebb a fák törzsén lévő kis odvakban megálló vizet szívja fel a gyökerei segítségével, de ezzel nem károsítja a fát.
Mint ahogyan a fát nem fogja megfojtani. Sőt, a borostyán levelei természetes védőpajzsot képeznek a fényérzékeny fák köré is. Segítségükkel a fa törzsét nem érik el az erős napsugarak, és így nem fogják károsítani azt. A borostyán nem csak a kérgüket védi, de még a hideggel szemben is ellenállóbá teszi a fákat, hiszen a legnagyobb fagyokban is beborítja a törzsüket.
Így szaporítsd a borostyánt
A borostyán szaporítása legegyszerűbben vízben vagy földben gyökerező fejdugvánnyal történik. Ilyenkor a talajjal érintkező, kapaszkodó gyökere átalakul tápanyag felvételére is alkalmas gyökérré. Amikor ez megtörténik, a gyökérzeténél fogva le lehet választani az anyanövényről és el lehet ültetni.
Ősszel virágba borul, télen viszont sötétkék bogyós termésével díszíti a kertet, amely mérgező, így emberi fogyasztásra alkalmatlan, viszont a madarak kedvelik. A méhek mellett sajnos a darazsakat is vonzza. Azonban egész évben zölddé varázsolja a balkonládát, még akkor is, amikor a növények nagy része levelek nélkül várja a szebb időket.
A borostyánnak sok fajtája létezik. A fehér-tarka levelű borostyán egy örökzöld kúszónövény, amely nem csupán a falakat, de a talajt is tökéletesen képes befutni. Levélzetét karéjos, zöld és fehér színben pompázó levelek alkotják. Fekete termései különleges ékességei.
Adjunk hát esélyt a borostyánnak, mind a kertben, mind otthonunkban, mind a balkonládában.
