Az északi papírdarazsakról egy ideje már tudjuk, hogy a fejükön található, enyhén eltérő mintázatok miatt képesek megkülönböztetni és felismerni egymást. Azt azonban máig nem vizsgálták, hogy hogyan teszik mindezt. Egy új kutatásból azonban kiderült, hogy az emberekhez hasonlóan képesek megállapítani egymásról, hogy ki az "illető" - írta meg a Qubit.
Az agyi aktivitást figyelték
A kutatók a rovarok agyi aktivitását vették alapul. Ez alapján meghatározták, hogy melyik sejtcsoport felelős az arcfelismerésért. Megfigyelték, hogy a neuronok nagyon hasonlóan tüzelnek akkor, amikor egy darázs egy hozzá hasonló másik darazsat lát. Így azonosítják egymást a főemlősök, köztük az emberek is.
A kutatók 18 rovar agyműködését nézték meg, majd tanulmányozták, hogy milyen agyi aktivitást mutatnak, amikor más darazsat és akkor, amikor semleges tárgyat mutatták nekik. Végül kiderült, hogy a vizsgált 790 neuronból 150 mutatott aktivitást, amikor a rovarok egy társuk képét vélték felfedezni maguk előtt.
Arcfelismerő rovarok
A kísérletből kiderült az is, hogy a tüzelő neuronok valamilyen összefüggésben állhatnak az arcfelismeréssel. Ez azonban még közel sem azt jelenti, hogy a főemlősök és a darazsak esetében végbemenő agyi folyamatok összehasonlíthatóak lennének egymással. Az pedig végképp nehezen megfejhető, hogy mi zajlik a darazsak agyában.
A kutatók pont az arcmemóriájuk miatt választották ezeket a rovarokat a kísérlethez. 45 perc is elég volt nekik ahhoz, hogy egy másik darázs társaságában, akár egy hét múlva is emlékezzenek a másikra. A szuperképességnek azonban akadnak korlátai.
A memóriabajnok darázs, akinek mint kiderült, kiváló az emlékezőképessége - fotó: pexels.com
A kísérletben ugyanis csak akkor történt agyi aktivitás, ha éles és tiszta képet kaptak a fejmintázatról. A rovarok ráadásul kizárólag 6-10 arcra tudnak emlékezni, míg a főemlősöknek és az embereknek ennél kevesebb információ is elegendő ahhoz, hogy ennél több társukat képesek legyenek beazonosítani.