A vadászat több ezer éve jelen van az emberi kultúrában, és mindig is fontos szerepet játszott a túlélésben, a közösségek fejlődésében, valamint a természet megismerésében. Azonban a modern világban, ahol már nem az élelem megszerzése az elsődleges cél, a vadászat szerepe átalakult. Napjainkban a fenntartható vadgazdálkodás egyik legfontosabb pillére lett, amely nélkülözhetetlen a vadállomány egészségének megőrzéséhez és a természet egyensúlyának fenntartásához.
A vadászat több ezer éve jelen van az emberi kultúrában – fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Az erdők és a vadállomány szoros kapcsolatban állnak egymással
Az erdők biztosítják a vadak élőhelyét és számos állatfaj számára nyújtanak táplálékot, búvóhelyet és szaporodási lehetőséget. Ugyanakkor a vadállomány – különösen a nagyvad, mint a gímszarvasok – komoly hatással vannak az erdei ökoszisztémákra.
Túlszaporodás esetén kárt okozhatnak az erdő fiatalos állományaiban, a vegetációban, és ezáltal veszélyeztethetik az erdő megújulását. Ezt a kényes egyensúlyt segít fenntartani a felelős vadászat.
A vadászat nemcsak a vadállomány szabályozásában játszik szerepet, hanem fontos környezetvédelmi feladatot is ellát. A vadászat hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez azáltal, hogy segít megakadályozni az egyes fajok túlzott elszaporodását, ami hosszú távon az ökológiai rendszerek összeomlásához vezethetne.
A vadászat során alkalmazott fenntartható vadgazdálkodás és az élőhelyek megőrzése olyan környezettudatos gyakorlatokat támogat, amelyek az erdők és benne a vad jövőjét egyaránt biztosítják.
A trófeaszemle nemcsak az egyes vadászatok sikerének mértéke, hanem emlékeztet bennünket arra, hogy milyen felelősséggel tartozunk a természet iránt. A gímbika elejtése egy hosszú folyamat része, amelyben a vadász feladata nemcsak az állat elejtése, hanem annak biztosítása is, hogy a jövő generációi is találkozhassanak a természettel, és élvezhessék a vadászat szépségeit és értékeit.
A vadászat nemcsak a vadállomány szabályozásában játszik szerepet, hanem fontos környezetvédelmi feladatot is ellát – fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt területeken magas a védett (természetvédelmi oltalom alatt álló, ill. Natura 2000) területek aránya (75,3%), továbbá nagy hangsúlyt kap az erdők közjóléti szerepe. Emiatt a nagy vágásterületeket kerülő, a kerítés nélküli erdőfelújításokat, valamint a folyamatos erdőborítást lehetővé tevő erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása szükséges, amelyeket elsősorban alacsony vadsűrűséggel lehet biztosítani.
A trófeaszemlén a bőgési idényben 170 elejtett gímbikából a Pilisi Parkerdő 145-öt tudott felsorakoztatni. A már lebírált trófeákból (142 db) 5 aranyérmet, 21 ezüstérmet és 56 bronzérmet kapott.
Hibás kilövést összesen 4 bikánál állapított meg a hatóság, ami a kirándulók által tömegesen látogatott erdőkben a vadászat nehézségi fokát tekintve az erdész-vadász szakszemélyzet hozzáértését dicséri.
A trófeaszemle nemcsak az egyes vadászatok sikerének mértéke, hanem emlékeztet bennünket arra, hogy milyen felelősséggel tartozunk a természet iránt – fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A vadászat – különösen a gímszarvas vadászata – nem csupán a trófeáról szól. Egy mélyebb kapcsolatot jelképez az erdővel és annak lakóival, valamint egy közösségi és környezeti felelősségvállalást, amely túlmutat az egyéni élményen. Csak akkor tarthatjuk meg ezt az egyensúlyt, ha továbbra is tisztelettel és gondossággal közelítünk a természethez, és szem előtt tartjuk a fenntarthatóságot.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)