Nehogy kidobd! Rengeteg mindenre jó a diófa levele!

Itt az ősz, és vele a folyton hulló falevelek időszaka. Habár igazán gyönyörű látvány, ahogy a természet ezernyi, csodálatos színbe öltözteti a fákat, a folyamatosan lehulló levelek állandó munkát, és valljuk be, sok bosszúságot is okoznak. Az avar sokszor zavar. Főleg, ha a járdát naponta már többször kell felseperni, és azt sem tudjuk, hova tegyük a rengeteg levelet.

Habár a lehulló levél nagyon jó szolgálatot tesz a komposztban, a diófa levelével valahogy mindig hadilábon állunk. Tudjuk, hogy nem maradhat a fa alatt, mert ott nem nőnek miatta a növények, de arról, hogy mire lehet hasznosítani a kertben és a kerten kívül, sokféle információ terjeng.

Az tény, hogy jobban járunk, ha nem a bejárat vagy a járda közelében áll a diófa, hiszen igencsak sok munkával jár ősszel a levelek összeszedése. De semmi estre se hagyjuk ki, hogy diófa legyen a kertünkben, hiszen csodás látványa mellett a termése is kiváló. Járjunk hát utána, mire is lehet használni a diófa leveleit.

Erre használd a diófa leveleit

1. A diófában található egy juglon nevű anyag, amely növekedésgátló hatással rendelkezik, ez az oka annak, hogy a diófa alatt nem élnek meg a növények. A lehulló levelek tartalmazzák ezt az anyagot, ezért ezeket nem szabad a földön hagyni. Azonban, a komposztálás során a juglon ugyanúgy lebomlik, mint a levél többi része, így, bár hosszabb ideig tart, de a diófa levele is felhasználható a komposztban.

A diófa levele a kertben is hasznos, és az egészségünkkel is jót tesz. Fotó: Shutterstock

2. A diófa leveléből készült főzet kiváló külsőleges alkalmazásra borogatásként, ekcéma, fagyás, égés, napégés, zúzódások, ínszalag megnyúlás és kötőszöveti gyengeség kezelésére, de csökkenti az ízületi fájdalmakat is. Segít a véraláfutások eloszlatásában, de használják még pattanásokra, kelésekre és korpás fejbőrre is.

Ehhez a diófa leveleit júliusban és augusztusban érdemes összegyűjteni. A főzethez fél liter forró vízben hat órán át kell áztatni 30 g száraz levelet, majd le kell szűrni. A diólevélből készült főzetét a törökök ülőfürdős kúra során is használták, húgyúti gyulladások esetén.

3. A diólevélnek keserű nyálkahártya-összehúzó, tonizáló hatása van, és cserzőanyagokban nagyon gazdag. Összehúzó hatását a levél tannintartalma adja, míg a baktériumölő, gombaölő, rovarölő és rovarriasztó hatását az ellagénsav okozza.

4. A diófa levele juglont, hidrojuglont, cseranyagokat, flavonoidokat és illóolajat tartalmaz. Erős hatóanyagkombináció, ezért terhesség és szoptatás alatt, valamint gyermekeknek 12 éves kor alatt nem ajánlott a belőle készült tea fogyasztása.

5. De a kertben is hasznát vehetjük, azon túl is, hogy belekerül a komposztba. 2 liter vizet forraljunk fel, és tegyük tele az edényt diófalevéllel. Várjuk meg, amíg kihűl, majd szűrjük le és tegyük egy flakonba. Kiváló rovarriasztó lesz belőle, de arra ügyeljünk, hogy a friss vetésre ne kerüljön, mert csírázásgátló anyagot tartalmaz.

6. Sokan helyezik a diófalevelet a kutyák és macskák fekhelyére, mert az távol tudja tartani a bolhákat és egyéb élősködőket. Sőt, állítólag, ha a hangyák útvonalára diólevelet teszünk, akkor összezavarodnak, és hamarosan elhagyják a területet.

7. A diófa leveléből készült tea kiváló az emésztési problémák kezelésére, így gyomorfájdalmak, gyomor- és bélhurut esetére is. De segít az aranyeres panaszok felmerülésekor is.

Így gyűjtsd a diófa levelét

Gyógynövényként a zöld burkot, sőt magát a termést is használják, de a gyógyteát a levélből készítik. A dióleveleket június végétől augusztusig kell gyűjteni, amikor sötétzöld a színük, de még nem jelennek meg rajtuk a rozsdafoltok. Csak ép leveleket szabad gyűjteni. A leszedett, ép, nem foltos leveleket meg kell szárítani, összevágni, majd szellős, száraz helyen tárolni. Átlagosan 4-5 kg friss levélből lesz 1 kg száraz levelünk, amelyből teát készíthetünk.

Akkor száradnak jól a levelek, ha közben zöldek maradnak és nem barnulnak meg, ugyanis a barna színű levél már nem alkalmas a gyógyászatra. Fontos, hogy olyan helyen tároljuk, ahol nem éri nedvesség, így tegyük jól záródó bádogdobozba, fadobozba vagy üvegbe.

Nem csak a szárított, hanem a friss levélből is lehet teát készíteni, azonban ilyenkor ügyelni kell a mennyiségekre, hiszen a recepteknél megadott mennyiségek a szárított levélre vonatkoznak, ellenben a frissből körülbelül négyszer annyit kell számolni.

Ha sok diót szeretnénk, ne feledkezzünk meg a diófa őszi metszéséről. Fotó: Shutterstock

Habár a diófa levele nagyon sok mindenre jó, természetesen nem helyettesítheti a szakszerű orvosi kezelést, fogyasztása és használata előtt pedig mindenképpen kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát!

Ősszel jön el a diófa metszésének az ideje

De nem csak a levele miatt hasznos a diófa, hiszen természetesen leginkább is a dió miatt kedveljük olyan nagyon. Ezen kívül pedig a diófa minden kert ékessége. Nem véletlen, hogy amikor gyermek születik, a család el szokott ültetni egy diófát a kertben. A fa pedig együtt cseperedik a gyermekkel és végig kíséri élete folyamán, árnyat nyújtva a játékhoz és az olvasáshoz, ágakat kínálva a mászáshoz, látványt kínálva a szép gondolatokhoz.

Azonban, ha nem törődünk a diófával megfelelően, sajnos nem gyönyörködhetünk benne hosszú évtizedeken keresztül. Ezért is nagyon fontos, hogy tudjuk, mikor jön el a metszésének ideje. A diófa azon növények közé tartozik, amelyet csak ősszel, leggyakrabban augusztus végén, szeptember elején szabad metszeni. Ha ezt nem tartjuk be, és tavasszal metszenénk meg, a nagy gyökérnyomás miatt olyan sok nedvet veszítene el, hogy szinte elvérezne. Azonban ilyenkor, az ősz kezdetén, annyira kicsi a gyökérnyomása, hogy nem nedvedzik, és a metszés során elszenvedett sebzéseket könnyen elviseli. A száraz ágaktól az év bármely időszakában megszabadulhatunk, ez a szabály csak az élő ágak metszésénél alkalmazandó

A diófák természetüknél fogva csodaszép, szabályos koronát alakítanak ki. A termő diófákat ezért nem kell koronaalakító metszésben részesíteni. Azonban könnyen előfordulhat, hogy a diófa ága olyan területekre is belóg, amely szükségessé teszi a metszését. Ilyen lehet, ha a tetőre lógó ágaktól kell megszabadulnunk, vagy ha nehezen tudunk közlekedni a túl alacsonyan nőtt, vagy túl szélesre kinyúló ágak miatt.

A diófák esetében szükség lehet koronaalakító metszésre.  Az első 8-10 évben szükségtelen a vázágak visszametszése, mivel azok természetes módon, maguktól is szépen elágaznak. Csak azokat az ágakat szükségszerű eltávolítani, amelyek nagyon zavaró irányba nőttek. A sérült, beteg, vagy elszáradt ágaktól azonnal szabaduljunk meg. A fenntartó metszés során a fő szempont a termőrészek megújítása, a kiegyensúlyozott koronaszerkezet megtartása és hogy az ágak elegendő fényt kapjanak a koronán belül. Ha túl sűrűek az ágak, akkor jóval kevesebb lesz a termés, és persze jóval több lesz a lehullott levél is.