Ha itt az ősz, hűvösebbre fordul az idő, rövidebbé válnak a nappalok, azonban a természet látványa kárpótolhat bennünket. Ilyenkor csodálatos színekben pompáznak a fák, de vajon miért változik meg a falevelek színe, ha itt az ősz?

Persze sokunknak nem éppen a gyönyörködés jut eszébe, amikor reggelre tele van a kertje lehullott falevéllel, azonban az avar, ha zavar, semmiképp se égessük el, hiszen számtalan hasznos dologra fel tudjuk használni. A falevelek ingyen segítséget jelenthetnek, ha okosan használjuk fel őket. És ráadásul bőségesen rendelkezésre állnak a kertünkben.

Ezért lesznek színesek ősszel a falevelek

Ősszel a fák levelei ezernyi csodálatos színben pompáznak. Némelyik sárga, de akad közöttük vörös, narancssárga, vagy éppen barna is. Az elszíneződés oka pedig igazán egyszerű. A klorofill adja a levelek zöld színét, és a tavaszi és a nyári hónapokban bőségesen jut napfény a növényeknek, amelyből klorofillt állítanak elő. A növények a napfényt a növekedésükhöz szükséges energiává alakítják át, amit fotoszintézisnek nevezünk, és emiatt a növények lombozata nyáron zöld színű.

avar

Az avar számtalan hasznot hozhat. Fotó: Shutterstock

Ahogy közeleg az ősz, a nappalok egyre rövidülnek, és a növények egyre kevesebb napfényhez jutnak. A klorofilltermelésük lelassul, így a falevelekben csökken a zöld pigment mennyisége. A levelekben jelen lévő más vegyületek, a karotinoidok és antociánok felelősek az ekkor megfigyelhető változó színekért.

De nem csak a leveleket színezik át. A banánban és a sárgarépában is megtalálható karotinoidok felelősek a sárga, narancssárga és barna színért, míg az antociánok a cseresznyében, a meggyben és az áfonyában kialakuló vörös színért felelősek. Az pedig, hogy melyik falevél milyen színűvé változik ősszel, az függ az adott fa fajtájától, hiszen attól függően van benne több vagy kevesebb ezekből a hatóanyagokból. De a folyamatban szerepet játszik még emellett a hőmérséklet és a talajviszonyok is.

Azonban csak egy darabig gyönyörködhetünk a színes levelekben, hiszen végül a falevelek elszáradnak a napfény és a fotoszintézis hiánya miatt, majd lehullanak, és a pázsiton landolnak.

Ezt tegyük az avarral

Az avar örök problémát jelent a kerttulajdonosoknak, de a közterületeken is nagyon sok munkát ad. Sokáig bevált módszer volt az avartól való megszabadulásra az égetés, majd idővel ez zsákokban történő összegyűjtéssé szelídült.

Azonban manapság már egyre többen vélik úgy, hogy az avar nagyon is hasznos módon használható fel. Természetesen vannak olyan területek, amelyekről mindenképp el kell távolítani. Ilyen a kerten belüli és kívüli járdák és környékük, hiszen itt eső esetén akár még balesetveszélyesek is lehetnek a csúszós falevelek. Azonban a kert többi részében akár még hasznos is lehet az összegyűjtött avar.

1. Ha a kert egy védett helyén felhalmozzuk az avart, azzal sok állatnak biztosíthatjuk a téli búvóhelyet, ahol védett körülmények között tudják megvárni a tavaszt. A sünök például nagyon hasznosak a kertünk számára, így ha tudjuk, biztosítsuk nekik a biztonságos téli pihenőhelyet.

2. A diófa levelével legyünk óvatosak, és ne hagyjuk a fa alatt. A diófa levelében olyan növekedésgátló anyagok vannak, amelyek gátolják a különféle növények fejlődését, így nem árt, ha összeszedjük azokat.

3. A faleveleket fel tudjuk aprítani, akár egy fűnyíró segítségével is. Ehhez várjuk meg, amíg megszáradnak a levelek. Az aprítással a falevelek lebomlási ideje felgyorsul, és akár 2 hónapon belül táplálni tudják a talajt.

4. A faleveleket ne hagyjuk a gyepen, mert az egyáltalán nem tesz jót neki. A fákról nagy mennyiségben lehulló levéltömeg az őszi és téli csapadék hatására ugyanis összepréselődik a talajon és a gyepen, így elzárva előle a levegőt és a fényt. Így pedig egy olyan réteg alakul ki, amely meggátolja a gyep lélegzését, így az szinte megrohad alatta. A fűre hullott gyepet tehát mindenképp szedjük össze és máshol használjuk fel.

avar

A gyepről mindenképp fel kell szedni az avart. Fotó: Shutterstock

5. Például a kerti veteményes ágyásaira is szórhatjuk a gyepről felszedett faleveleket, ugyanis ott nagy hasznot jelentenek. A lehullott levelek lebomlanak a talajon, bomlásuk közben pedig humuszanyagok és más tápanyagok képződnek. De még mulcsként felhasználva is igazán hasznos az avar, hiszen segít megőrizni a talaj nedvességét, remekül szabályozza annak hőmérsékletét és még a gyomokat is féken tudja tartani. Egy idő után pedig magától lebomlik, így alatta porhanyósabbá válik a talaj.

6. A komposztba is kerülhet az avar, azonban ügyeljünk rá, hogy azoknak a fáknak a levelei, amelyek csírázás- vagy gyökeresedés-gátló anyagokat tartalmaznak, mint a dió vagy az akác, ne kerüljenek a növényeinkre. Ezek arra alkalmasak, ha olyan területet szeretnénk gyomtalanítani, amelyre nem akarunk ültetni.

7. A falevelek a virágládákban is jó szolgálatot tehetnek mulcsként, hiszen egyrészt védik, másrészt idővel tápanyagot is biztosítanak az oda ültetett növényeink számára.

8. De akár dekorálhatunk is a száraz levelekkel. Válogassuk ki a legszebbeket, hagyjuk őket megszáradni, majd díszítsünk velük kopogtatót, vagy kapjanak helyet egy szép tálban, az őszi többi terményével együtt.

A komposztban is jó helye van az avarnak

A komposzt szempontjából nagyon fontos, hogy szellőzzön, azonban maradjon is egyben, ne tudja szétszórni egy vihar a kertben a komposztálni kívántakat. A legegyszerűbb megoldás, ha leverünk négy cölöpöt és kifeszítünk köré egy dróthálót, vagy pár raklap segítségével kerítjük körbe a komposztálót.

A komposztba bekerülhet a fűnyírás során keletkezett hulladék, az apróra vágott ágak, gallyak, és persze a lehullott levelek. A száraz gyomok és a fűrészpor is belekerülhet, a tetejét pedig zárjuk le földdel. Nagyon sokat teszünk a kertünkért a komposztálással, és akár három hónap alatt is tökéletes lehet a komposztunk, ha törődünk vele.

Pár naponta, vagy legalább hetente, érdemes átlapátolni és nedvesen tartani a komposztot, így jóval hamarabb kapjuk meg a várva várt, jó minőségű termőföldet. A komposzt esetében a talajban található organizmusok lebontják a hulladékot, így minél vegyesebb a komposztba kerülő hulladék, annál jobb minőségű lesz a keletkező humusz.

A sikeres komposztálás során hő keletkezik, így könnyen le lehet ellenőrizni, milyen állapotban van a komposzt. De a szag is el tud minket igazítani, hiszen ha büdös, akkor ott valami baj van. Ilyenkor nem kap elég oxigént, így gyakrabban kell átkeverni.

A falevelek tehát nem csak a szemünket kápráztathatják el, de jó szolgálatot tehetnek a kertünkben is.