Az európai termelők érdekvédelmi szervezete méz-méhész munkacsoportjának elnöke, Yvan Hennion főállású méhész Észak-Franciaországban. Háromszáz kaptárt és 800 méhcsaládot kezel, s mint azt a Copa-Cogeca kapcsolódó sajtóanyagában írta: sok méhésztársához hasonlóan nehéz időszakon ment keresztül.

Mint rámutatott: az európai mézpiac évek óta válságban van és a méhészek előtt álló kihívások most kritikus ponthoz érnek.

"Olyan tényezők kombinációja, mint az olcsó import beáramlása, a hamisított mézzel elárasztott piac, az éghajlatváltozás, valamint az invazív fajok és kártevők térdre kényszerítették a méhészeti ágazatot, veszélyeztetve megélhetésünket. Kollégáim és én a Copa-Cogecánál folyamatosan kongattuk a vészharangot a mézhamisítás miatt és ma úgy érzem, ismét fel kell szólalnom, mert a helyzet katasztrofálissá vált. A mézhamisítással kapcsolatos növekvő aggodalmakra válaszul az EU – kollégáim és az én kérésemet követően – fontos lépéseket tett a probléma kezelésére. A határellenőrzések megerősítése és a mézirányelv felülvizsgálata jelentős lépés volt az európai méhészek védelme és a tisztességesebb és átláthatóbb piac előmozdítása terén. Azonban még mindig messze vagyunk attól, hogy elérjük a 0%-os hamisításra vonatkozó célunkat 2030-ig."

méz, méhész

A kínai és ukrán méz az import több mint 70%-át teszi ki – forrás: Pixabay

Rámutatott: ezért nagy elvárásokat támasztanak a közelgő európai "mézplatformmal foglalkozó szakértői csoporttal" szemben, hogy azonosítsa az olyannyira szükséges eszközök végrehajtásának hatékony módjait. Szilárd rendszerre van szükség a mézellátási lánc jobb nyomon követése és a csalások felderítése érdekében. Emellett javítani kell a méz értékelésére használt minőségi előírásokat, valamint létre kell hozni egy európai referencialaboratóriumot az analitikai vizsgálatok naprakésszé tétele és harmonizálása érdekében. Mindenekelőtt azonban döntő fontosságú, hogy valamennyi tagállam bevezesse azt az új intézkedést, mely szerint az elülső címkén kötelező feltüntetni a származási országot. A tégelyen, vagy üvegen kötelezően fel kell tüntetni a méz összetevőinek valamennyi származási országát a keverékben lévő pontos százalékos aránnyal együtt.

"Ez a legfrissebb piaci adatok fényében még fontosabb. 2024 első felében az EU-ba importált méz átlagára kilogrammonként mindössze 2,17 euró volt, ez 14%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A kínai és ukrán méz az import több mint 70%-át teszi ki, megdöbbentően alacsony, 1,28 euró/kg, illetve 1,75 euró/kg áron. Eközben egy kilogramm méz előállítása 3-4 euróba kerül. A hatalmas árrés lehetetlenné teszi számunkra a versenyt, nem meglepő, hogy mézünk eladatlanul halmozódik fel a raktárakban. Folyamatosan megkérdőjelezzük, hogyan lehet a mézet ilyen olcsón adni, miközben nyereséges marad a termelés is. Egyes országokban, különösen azokban, amelyek jobban ki vannak téve a nemzetközi kereskedelemnek, a méhészek arra kényszerülnek, hogy csökkentsék áraikat, csak azért, hogy a piacon maradhassanak. Különösen nehéz a kereskedelmi célra termelő méhészek helyzete. Ha kiszorulunk a piacról, annak következményei a méztermelésre, a beporzási szolgáltatásokra és a helyi gazdaságok működésére pusztító hatásúak lehetnek."

méz, méhész

Különösen nehéz a kereskedelmi célra termelő méhészek helyzete, véli a munkacsoport elnöke – forrás: Pixabay

Az elnök szerint ha az egyre ellenségesebb piacon nem teszünk semmit az európai méhészet és a méhészek védelmében, akkor az öreg kontinensen a méhészet alig lehet több, mint hobbi. Fennáll annak veszélye, hogy Európa elveszíti kulcsfontosságú méztermelő szerepét és pusztán az importált méz piacává válik.

"Tekintettel arra, hogy rendkívüli válság idején nem állnak rendelkezésre hatékony jogi eszközök a támogatásunkra, itt az ideje, hogy a tagállamok fokozzák és nemzeti szintű támogatási intézkedéseket hozzanak létre a méhészek védelme, valamint a mézágazat hosszú élettartamának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Bizakodásra ad okot, hogy a magyar elnökség a közelgő, novemberi SCA-ülésen napirendre tűzi a méhészetet. Most arra van szükség, hogy a tagállamok megragadják ezt a lehetőséget, szembe kell néznünk az előttünk álló kihívásokkal és olyan tartós megoldásokon kell dolgoznunk, amelyek biztosítják az európai méhészet jövőjét" – írta a szakember.