Az ukrán tengeri gabonaexport várhatóan 20 százalékkal csökken januárban az előző hónaphoz képest a vörös-tengeri válság és a kínai holdújévhez kapcsolódó ünnepek miatt – közölte egy neve elhallgatását kérő, magas rangú ukrán kormánytisztviselő a Reuters-szal.
A lapnak Mikola Szolszkij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztere is arról beszélt, igaz számok nélkül, hogy a Vörös-tengeren kialakult helyzet az ukrán mezőgazdasági export lelassulásához vezetett januárban, ugyanis az ukrán élelmiszerexport egy része éppen ezen a hajózási útvonalon halad Ázsiába (ezen belül Kínába) és az afrikai országokba.
Újabb áremelkedési hullám jöhet
A világ hajóforgalmának fontos része a Vörös-tengeren keresztül zajlik, azonban a húszi támadások miatt az útvonal veszélyessé vált. Ezért a cégek a hosszabb, az Afrikát (Jóreménység-fokot) megkerülő útvonalakat választják. Ennek következményei igen jelentősek:
- hosszabb a szállítási idő,
- drágább a szállítási költség,
- gondokat okoz a szállítási kapacitásokban, mert hosszabb ideig foglaltak a konténerek és a hajók.
A szállítás problémák szinte valamennyi ágazatot érintik már most, ha pedig a vörös-tengeri szállítási útvonal hónapokra kiesik, akkor komoly ellátási problémák fognak jelentkeznek és újabb áremelkedések jöhetnek.
A Reutersnek több cég nyilatkozott a helyzetről, az amerikai Tractor Supply Company például arról számolt be, hogy szállításai 2-20 napot késnek. Magyarországon pedig az esztergomi Suzuki-gyárban motorhiány keletkezett és a termelést egy hétre szüneteltetni kell.
A Danone azt közölte a lappal, hogy szállítmányait átirányította a hosszabb útvonalra és ha a helyzet 2-3 hónapon túl is fennáll, alternatív megoldásokat keres majd. – Alternatív, de jóval drágább szállítási mód lehet a légi vagy a közúti szállítmányozás. – A Lidl is azt közölte, hogy szállítmányaik megkerülik Afrikát. Nagy-Britannia második legnagyobb élelmiszerbolt-hálózata, a Sainsbury's pedig azt tette nyilvánossá, hogy a szállítmányok átütemezésén túl rendszeres egyeztetéseket folytatnak a brit kormánnyal.
Nem maradtak következmények nélkül a támadások
Az önvédelemhez fűződő jog alapján hajtott végre támadásokat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen – áll a január 12-én kiadott közleményben.
A londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett kommünikét a brit és az amerikai kormány mellett Németország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea, Hollandia, Dánia és Bahrein is aláírta.
A közlemény hangsúlyozza, hogy az akció előzményeként, a sorozatos figyelmeztetések ellenére a húszik jogsértő, veszélyes és destabilizáló támadásokat hajtottak végre a Vörös-tengeren közlekedő hajók ellen.
A nyilatkozat kiemeli, hogy az elmúlt hetekben számos ország követelte hivatalos felhívásokban a húsziktól a támadások leállítását, és ugyanerre szólította fel a jemeni húszi lázadókat az ENSZ Biztonsági Tanácsának január 10-én elfogadott 2722-es számú határozata is.
A húszik november közepe óta kéttucatnál is több támadást intéztek kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren, és ez "nemzetközi léptékű kihívásnak" felel meg.
A precíziós ellencsapások célja az volt, hogy gyengítsék a húszik képességét a világkereskedelem és a nemzetközi hajózószemélyzetek élete elleni támadások elkövetésére a világ egyik legkritikusabb fontosságú hajózási útvonalán – áll a közös nyilatkozatban.
Az aláíró országok hangsúlyozták: céljuk továbbra is a feszültség enyhítése és a stabilitás helyreállítása a Vörös-tengeren. "Legyen azonban világos az üzenetünk: nem fogunk habozni, ha emberéleteket kell megvédeni és a kereskedelem szabad áramlását kell biztosítani a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi útvonalán a fenyegetések folytatódása esetén" – fogalmaz a közös közlemény.
Indexkép: Shutterstock