A 2024 őszén érkező csapadék mennyisége megfelelő alapot biztosított az őszi vetésű növények számára. Ennek ellenére a téli csapadékra továbbra is szükség lenne a talajvízszint feltöltéséhez, a növények fagyvédelméhez, valamint a talajlakó kártevők, például a mezei pocok gyérítéséhez.

A téli csapadék nemcsak a talaj vízháztartását javítja, hanem hozzájárul a talajszerkezet regenerálásához is. A fagy és a nedvesség együtt lassítja a kártevők szaporodását, miközben elősegíti a szármaradványok gyorsabb lebomlását, amely értékes tápanyagot biztosít a talaj számára. Az elmúlt enyhe telek azonban kedveztek a mezei pockok elszaporodásának, ami súlyos károkat okozhat a mezőgazdaságban.

A mezei pocok (Microtus arvalis) egy rendkívül szapora rágcsáló, amely szinte minden mezőgazdasági kultúrát károsít. Évente akár 5–10 alkalommal is fialhat, egy alomban 10–15 utóddal. A populáció gyors növekedése (háromhetes korukra ivaréretté válnak) miatt a kártevő elleni védekezés a mezőgazdasági termelők egyik legnagyobb kihívásává vált.

A pockok különösen az őszi vetéseket veszélyeztetik. Az aratás után betelepednek a tarlókra, először a maradványokat fogyasztva, majd átváltanak a friss vetésekre. A populáció felmérése egyszerűen elvégezhető a járatok betaposásával és az újbóli nyitások számlálásával: ha 100 négyzetméteren 3–5 járatot találunk, az már indokolja a védekezést.

Hogyan védekezzünk a mezei pocok ellen?

Mechanikai védekezés

A talaj bolygatása, a járatok beomlasztása hatékony módszer lehet a populáció csökkentésére. Ugyanakkor a forgatásos talajművelés visszaszorulásával ez a módszer kevésbé elterjedt.

Biológiai védekezés

A természetes ellenségek, például ragadozómadarak betelepítésével is csökkenthető a pockok száma. Az ülőfák kihelyezése ösztönözheti a ragadozók jelenlétét, de önmagában nem nyújt teljes védelmet.

Kémiai védekezés

Súlyos gradáció esetén elkerülhetetlen a kémiai beavatkozás. Jelenleg három hatóanyag áll rendelkezésre, amelyeket elsősorban járatkezelésre szabad használni. A szerek kijuttatásakor szigorúan be kell tartani az előírásokat: a talajfelszínre történő szórás csak akkor engedélyezett, ha 100 négyzetméterre 25-nél több lakott járat esik. Ilyenkor klórfacinon hatóanyagú szert használhatunk, legfeljebb 15 kilogramm/hektár dózisban.

Fontos, hogy a csalétkeket ne csapadékos időben helyezzük ki, mivel a nedvesség csökkentheti a hatóanyag hatékonyságát.

Kombinált védekezés és megelőzés

A leghatékonyabb védekezés a mechanikai, biológiai és kémiai módszerek kombinálásával érhető el. A problémát érdemes már a nyári betakarítások után kezelni, különösen az árokpartokon és erdősávokban. Az összehangolt védekezés érdekében célszerű a szomszédos gazdákkal együttműködni.

Független szakértő segítsége

A megfelelő hatóanyag kiválasztása és az optimális védekezési stratégia kialakítása érdekében érdemes független növényorvoshoz fordulni. Egy jó szakértő segíthet a költséghatékony és környezetkímélő megoldások alkalmazásában, miközben biztosítja a vetések védelmét a kártevők ellen.

Forrás: morvanövénydoki.hu

Indexkép: Wikipedia