Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) legfrissebb hidrológiai előrejelzései szerint olyan mértékű aszályra kell felkészülnünk, amilyenhez fogható még nem sújtotta hazánkat – derült ki Tahy Ágnes kiemelt műszaki referens előadásából, amely a Balaton Fejlesztési Tanács Víz Világnapi konferenciáján hangzott el nemrég Siófokon, erről írt a hirbalaton.hu.

Az előadó elsősorban az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT4) eddigi eredményeiről és annak felülvizsgálatáról beszélt, majd részletesen kitért a Balaton vízgyűjtő területének aktuális helyzetére is. Tahy Ágnes elmondása szerint jelenleg négy komoly kihívással kell szembenézni: az éghajlatváltozással, a biodiverzitás csökkenésével, a természeti és humán erőforrások szűkösségével, valamint a vízszennyezéssel.

A klímaváltozás hatásai már egyértelműen érezhetők, például a növekvő hőmérséklet miatt megnőtt a párolgás mértéke, amit a Balatonnál is évek óta tapasztalni lehet. Az előrejelzések szerint a Kárpát-medencében a téli félév csapadékosabbá válhat, míg a nyári hónapokban kevesebb csapadék várható. Ez azonban nem mindig valósul meg: az idei tél például nem hozta meg a várt esőt sem, ami felveti az éghajlati modellek pontosságának kérdését – figyelmeztetett a szakértő.

A tél különösen fontos időszak lenne a felszín alatti vizek feltöltődése szempontjából, ám éppen ezek hiánya vezetett ahhoz, hogy jelenleg rendkívül alacsony szintet mutatnak az ország felszín alatti vízkészletei. A szakember szerint ez a fő oka annak, hogy rendkívüli aszály várható, amely súlyosan érintheti az ország vízgazdálkodását, mezőgazdaságát és természetes ökoszisztémáit.

A Balaton vízállása is figyelmeztető jeleket mutat. A tó körülbelül 9-11 évente kerül komoly aszályos helyzetbe – ilyen volt például 2003, 2012 és legutóbb 2022. A jelek szerint az utóbbi nem lezárása, hanem kezdete volt egy újabb, hosszan tartó aszályos periódusnak.

Mit tehetünk a helyzet enyhítésére? – tette fel a kérdést Tahy Ágnes, majd válaszában a rugalmasabb és nagyobb vízvisszatartási kapacitások kiépítését emelte ki. A vízügy olyan projekteken dolgozik, melyek segítségével jobban szabályozható lenne a Balaton vízszintje, valamint több vizet lehetne visszatartani a tó és vízgyűjtő területén.

A már megvalósított projekteken túl további fejlesztések is szükségesek, mivel a klímaváltozás okozta hatások egyre gyorsabban következnek be, és a vízgazdálkodási rendszereknek ezzel lépést kell tartaniuk. Külön említést kapott a Balaton tíz centiméterrel megemelt szabályozási felső vízszintje is, amelynek vizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy sokkal súlyosabb károkat okoz a vízhiány, mint amit az emelt vízszint jelenthetne.

Indexkép: Stadler István/Csodálatos Balaton Facebook-oldala