Súlyos, visszafordíthatatlan következményei lehetnek Ukrajna európai uniós csatlakozásának, a lépés ellehetetlenítené az EU mezőgazdasági termelését, és elvonná a tagállamoktól, így Magyarországtól, és a magyar gazdáktól is az európai uniós agrártámogatások jelentős részét – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.
A közleményben kifejtették, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint aggodalomra ad okot Ukrajna európai uniós csatlakozási szándéka, az Európai Uniótól pedig azt várják, hogy a csatlakozási tárgyalások során nagy hangsúllyal vegye figyelembe az ukrán mezőgazdasági termelés jövőbeli alakulását, s annak az egész unió agrártermelésére gyakorolt hatását.
Hangsúlyozták, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiáll a magyar gazdák és az európai élelmiszertermelés megőrzése mellett.
Részletezték, Ukrajnában 41 millió hektár termőföld van, ebből 32,5 millió hektár szántóföld. A jelenlegi tagországokban élő gazdáknak óriási versenyképességi hátrányt jelentene Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz, mert annyi terület érkezne az unióba, mint a mostani termőterületek harmada.
Ukrajna csatlakozása komoly hatással lenne az európai uniós közös agrárpolitikára – fotó: pixabay.com
Az ukrán földek mintegy harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezében.
Az Ukrajnában működő nyugati hátterű cégek pedig nagy előnyre tesznek szert azáltal, hogy nem kell betartaniuk a szigorú élelmiszerbiztonsági és állatjóléti előírásokat, amelyeket más, uniós országoknak viszont igen, azért hogy támogatásban részesüljenek és termelni tudjanak
– írták a közleményben.
Az Európai Bizottság nem készített elemzést az esetleges ukrán uniós csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, de elmondható, hogy Ukrajna csatlakozása komoly hatással lenne az európai uniós közös agrárpolitikára is, hiszen a jelenleg 157 millió hektárnyi támogatásra jogosult terület 41 millió hektárral bővülne.
A tét tehát nem kicsi: csatlakozásával Ukrajna válna az agrárforrások legnagyobb haszonélvezőjévé, a KAP teljes költségvetésének mintegy harmadát tenné zsebre az ország a közös alapból, megrövidítve ezzel a szigorú európai uniós előírásokat sok éve betartó uniós gazdálkodókat, köztük a magyar termelőket is – emelték ki.
Meg kell jegyezni, hogy a megnövekedett ukrán import okozta piaci zavarok kezelésében a határmenti tagállamok nem számíthattak az Európai Bizottságra, sőt, teljes hozzá nem értésre vall, hogy az uniós importtilalmat a betakarítás idején szüntették meg.
Az ukrán agrárgazdaságok koncentrációja magas, ami gyors beruházási kapacitást biztosít számukra. Ennek köszönhetően Ukrajna nagyon gyorsan és könnyen átállíthatja termelését, ha piaci lehetőség nyílik rá. Jó példa erre a cukortermelés alakulása: Ukrajna a 2021-es 220 ezer hektárról 2024-re több mint 300 ezer hektárnyi cukorrépa termesztésére állt át - hívták fel a figyelmet.
Hozzátették, ha a piaci helyzet megkívánja, mindez a paradicsom, a burgonya, vagy akár a nagyobb beruházásokat igénylő ágazatok esetében is megismétlődhet. Könnyen lehet, hogy a búza, a kukorica, vagy a csirkehús és a tojás után újabb termékkörökben árasztja el ukrán áru a piacot. Ukrajna uniós csatlakozásával ráadásul már arra sem lenne lehetőség, hogy egyoldalú tilalmat tartsunk fenn a magyar gazdák és fogyasztók érdekében – írták.
Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozása veszélyeztetné az európai gazdák megélhetését, ugyanis az európai gazdák nem tudnak versenyezni a nyugati nagytőke tulajdonában álló többszázezer hektáros ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb szabályok betartásával termelnek – írták a közleményben.
Indexkép: pixabay.com
_fill_540x300_0.jpg)
