A közös bennük: a termesztési körülményekhez való alkalmazkodásra, ha kell, változtatásra buzdítják a szántóföldi növénytermesztőket.
A hozzászólásokért kattintson a névre!
 |
 |
 |
Tóth Tibor ügyvezető igazgató
Gabonakutató Nonprofit Kft.
Kihívások a hazai vetőmagágazat szemszögéből
A Gabonakutató Kft. ügyvezető igazgatójaként és a MATE Agrárcsoport vezérigazgatójaként a következő sorokban a magyar vetőmagágazat kihívásairól osztanám meg gondolataimat.
Magyarországon a vetőmagtermelés, -feldolgozás és -kereskedelem fontos része a mezőgazdaságnak, de a teljes nemzetgazdaságnak is: évente 100 milliárd forint értékű vetőmagot termelnek és értékesítenek a piaci szereplők 120-130 ezer hektár szántóföldön (100 növényfaj 1500 fajtájának vetőmagját termelik Magyarországon, a három legfontosabb a búza, a kukorica és a napraforgó). A vetőmag jelentős része exportra kerül (EU-n belüli és EU-n kívüli).
Az elmúlt években itt történt egy nagyon jelentős átalakulás, mert a fő exportországok az EU-tól keletre, Oroszország és Ukrajna voltak. Az orosz-ukrán konfliktus miatt a kereskedelem szinte teljesen megszűnt. Az orosz-ukrán konfliktus miatt a nemzetközi cégek egyik évről a másikra 60%-kal csökkentették vetőmagtermelésüket, így Magyarország már messze nincs a top 10-es listán. Elkezdtek alternatív utak kialakulni Szerbián, Törökországon keresztül, de Oroszország is elkezdte saját vetőmagellátását erősíteni, és egyre kevésbé szorul rá az EU-s és így a magyar vetőmagra.
A jelentős nemesítő és vetőmagtermelő cégek mindegyike létrehozott Magyarországon saját vetőmagüzemet és -termelő hálózatot, valamint vetőmag-nemesítő állomást is, illetve jelentős szolgáltató ágazat is ráépült a vetőmagtermelésre. A csökkenő export ezt a szolgáltató ágazatot érintette először, a csökkenő megrendelések miatt nem tudnak mérethatékonyan működni.
Az elmúlt években a jelentős múlttal és elismertséggel rendelkező és a magyar vetőmagtermelés hírnevét megalapozó állami vetőmag-felügyelet (Nébih) is nehéz helyzetbe került, ezt a helyzetet az átruházott jogkör engedélyezése enyhítette, de várható, hogy a jövőben változni fog a vetőmag-ellenőrzés és -minősítés helyzete. Szükséges egy korszerű és hatékony vetőmag-minősítési rendszer.
A klímaváltozás komoly probléma a vetőmagtermelési ágazatban. Az egyre szélsőségesebb időjárás jelentős károkat okoz a vetőmagtermelésben. Még öntözött körülmények között is jelentés termésveszteségek léphetnek fel a légköri aszály és a forróság miatt. A másik tényező a tavaszi, nyári viharok vagy éppen az özönvízszerű őszi csapadékok, ezek mind-mind veszélyeztetik a termelést. Ezek egy része ellen lehet védekezni, de jelentős részük ellen sajnos nem. Az öntözésfejlesztések fontosak és szükségesek, de sajnos nem oldanak meg minden problémát.
A piaci szereplők egy része önállóan is fejleszt, és egyre hatékonyabban képes dolgozni, de a kisebb szereplők támogatása szükséges, hogy a teljes magyar ágazat ne veszítsen jelentőségéből és megtartsa a versenyképességét.
Elmondható, hogy Magyarországon a vetőmagtermelés elemei közül – az infrastruktúra és a jó minőségű talaj mellett – a szaktudás is kiemelkedő fontosságú. Az agráregyetemek jelentős szerepet vállaltak és vállalnak a jövőben is, hogy megfelelő tudással rendelkező szakembergárda segítse a legmodernebb vetőmagtermelést. Ez komoly vonzóerő az ágazati szereplőknek, hogy Magyarországon termeljenek vetőmagot.
Az idén fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Gabonakutató nemesítői kiemelt hangsúlyt fektetnek, hogy az ország egyik legszélesebb vetőmagkínálata alkalmazkodóképességével, stressztűrésével választ adjon fent leírt kihívásokra.
Bene Zoltán cégvezető
Karintia Kft.
Új korszak küszöbén...
Soha nem volt még ekkora tétje a pontos piaci helyzetértékelésnek. Amennyiben ezt mellőzzük, és változatlanul, a szokásaink szerint haladunk tovább, indokolatlanul kockáztatunk. Tartok tőle, hogy óhatatlanul bele fogunk futni egy lehetetlen versenybe a nagy keleti termelőkkel.
Alkalmazkodnunk kell! Ehhez pedig a stratégiai alapokig szükséges visszanyúlnunk. Ennek okai az elmúlt években szembejövő olyan kihívások, mint az
• átrendeződő terménykereskedelmi piacok,
• klímaváltozás,
• inputanyag-árváltozások.
De maradjunk motiváltak! Tekinthetünk ezekre a kihívásokra úgy is, mint egy jelentősen megváltozott termesztési állapotra, mely új utakat nyit meg a gazdák előtt. A növénytermesztés diverzifikációja elkerülhetetlenné válik. Piacképesebb, takarékosabb és jövedelmezőbb növények termesztésére van szükség.
De bármilyen új növény termesztésébe is kezdünk, azt megelőzőleg térképezzük fel annak stabil értékesíthetőségét. A hullámzó piaci kereslet miatt pedig ne csak az idei évet vegyük alapul! Mi is ezt tesszük a saját fajtakínálatunk összeállításánál. Ott ugyanis legalább 3-5 éves ciklusokban kell gondolkodnunk. Még nagyobb a tét a cégcsoportunk érdekeltségi köréhez tartozó szója- és kalászosnemesítőink körében, akikkel 7-10 évvel előre kell hogy tervezzünk.
Lehetetlen? Nem az! Gondoljunk csak bele, hogy van-e olyan növényünk, ami országosan jövedelmezőbben termeszthető és sokkal nagyobb a helyi/régiós kereslet iránta, mint a termelői kínálat. Igen, ez az egyre több hazai gazda által termesztett SZÓJA, ami iránt 10x nagyobb az EU27 területén a globális kereslet, mint az itt megtermelt mennyiség. A hazai szójatermesztés mellett pedig erős érvek szólnak.
A PRÉMIUM BÚZA termesztése ugyancsak beleillik a jövőképbe. Sajnos be kell hogy lássuk, a megváltozott piaci környezet és a klímaváltozás együttesen tesznek keresztbe a bő termőképességű búza termesztésének is. Ez nem a bőtermő fajták teljes mellőzését jelenti, hanem azt, hogy nem mindenhol érdemes ezek vetését erőltetni. A prémium minőségű búzafajták (nem összekeverendő a magas fehérjetartalmú búzafajtákkal!) kiváló reológiai paramétereivel szemben (W, P, L, P/L, stb.) ugyanis a keletről érkező gabonák nem fognak tudni versenyezni. Kitehetjük a MEGTELT táblát viszont a minőséget mellőző tételek esetében.
A modern, 6-8 t/ha-os termőképességű PRÉMIUM BÚZAFAJTÁK ugyanakkor az ország legnagyobb területén létjogosultsággal rendelkeznek. Tekintettel ezen fajták BIOtermeszthetőségére, a betegség-ellenálló képesség és az átlag feletti N-hasznosító képesség egy minimumfeltétel, biztosítva ezzel a takarékosabb termeszthetőséget is.
Kedves Gazdálkodók!
Mi ezt valljuk: ne a körülmények tegyenek minket tönkre, hanem az alkalmazkodás tegyen minket sikeressé!
Alkalmazkodjon a SZÓJA és a PRÉMIUM BÚZA genetikáinkkal, alkalmazkodjon velünk! A Karintia segíti Önt is a sikeres gazdálkodás érdekében, az inputanyag beszerzésétől egészen a termény értékesítéséig.
Szanyi István ügyvezető igazgató
KWS Magyarország Kft.
Komoly kihívások – érdemi megoldások a KWS részéről
Nincsenek már kételyek: a klímaváltozás valóság, és a legkitettebb ágazatunk a szántóföldi növénytermesztés. Nemcsak az aszály, de a szélsőséges csapadékviszonyok és a hőstressz, ami a legnagyobb mértékben sújthatja az érintett kultúrákat. A komoly terméskiesés mellett az idei esztendő erősen rávilágított a kártevők és a kórokozók által okozott kártételre is, ami a kukorica esetében az aflatoxin-fertőzés szélesebb körű megjelenését is magával hozta.
Annak ellenére, hogy a terményárak idén emelkedésbe kezdtek és az inputanyagok ára is csökkent, sajnos a termelők profitabilitása alacsony maradt, sőt sok esetben a gazdaságosság is megkérdőjeleződik. Az inputok terén a termelők 2 alapvető stratégiát választottak – megjegyzem: mindkettő a maga helyén helytálló. Az egyik a termelői inputok beszerzési költségének minimalizálása, a másik pedig, hogy azokon a területeken, ahol valódi esély van a gazdaságos termelésre, minőségi vetőmagot és egyéb inputot választanak.
Mégis hogyan tud reagálni a KWS mint vetőmagvállalat a termelőket sújtó kihívásokra?
Kockázatkezelés és kockázatmegosztás felsőfokon
• Széles termékpaletta: A KWS a fajok széles kínálatával áll az európai és a hazai gazdák rendelkezésére (őszi kalászosok, repce, szemes és silókukorica, napraforgó, szemes és silócirok, zöldítő keverékek). A fenti kihívásokra adott egyik legkézenfekvőbb megoldás az időjárási szélsőségek kockázatának elosztása az őszi, illetve a tavaszi fajok arányának változtatásával.
• KWS-innováció, -termékfejlesztés – 2 nemesítő állomás is erősíti hazánkban a KWS nemzetközi kukorica- és napraforgó-nemesítői hálózatát. Évente 1 milliárd forintot költünk csak itthon a fejlesztésre, mert nehéz időkben is hiszünk a jövőben és az érdemi megoldásokban.
• Modern, versenyképes hibridek – a 2024-es esztendőben 2 növényfaj esetében is győztes hibriddel szerepeltünk a gazdák által legjobban követett független GOSZ-VSZT-NAK-kísérletekben (KWS MIKADOS – repce és KWS OLTENIO – kukorica)
• TOP4 – egyedi kukorica-kockázatkezelési rendszer a KWS-től: A KWS TOP4 modern hibridrendszere lehetőséget nyújt a magyarországi kukoricatermesztőknek, hogy felkészüljenek és megosszák a kockázatot az eltérő érésidő, terméspotenciál-karakter, különböző virágzási idők és tőszámhasználat segítségével. A KWS MODERN hibridjeinek négyes csapata erre ad megoldást egy olyan többtényezős elemzés alapján, melybe csak be kell helyettesítsük a termelési adottságainkat, és máris megkapjuk a hibridkombinációt.
Kívánok mindenkinek áldott, békés karácsonyt és egy sikerekben gazdagabb következő új esztendőt!
KÖRKÉRDÉS programunkkal újra jelentkezünk hétről hétre. Olyan témákat helyezünk fókuszba, melyek a gazdálkodók számára támpontot adhatnak az inputanyag-beszerzés terén, valamint az egyes agrotechnológiai kérdésekben.
_fill_540x300_0.jpg)