A borostyán fajtától és körülményektől függően elérheti a 150–500 centiméteres hosszt is, leginkább az árnyékos és félárnyékos helyeket kedveli, és ha jól érzi magát, kertünk mutatós dísze lehet. Jól tűri a hideget, nagyszerűen takar, gyorsan növő, igénytelen növény, azonban fontos tudni, hogy minden része mérgező.
A közönséges borostyán a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) mérgező kerti növényeinek listáján is szerepel, mert minden része mérgező, különösen a bogyói. Az egyébként nagyon keserű bogyók fogyasztása után gyomor- és bélpanaszok jelentkezhetnek, emellett sápadtságot és skarlátszerű kiütést okoz, amely először rendszerint a lábon, majd az arcon és a háton mutatkozik meg. A súlyos mérgezésnek erős hányás, hasmenés és görcsök lehetnek a tünetei.
A borostyán leveleivel való huzamosabb érintkezés a növény falcarionoltartalma miatt bőrirritációt okozhat, ami a közönséges borostyán mellett a szobaborostyánra is vonatkozik.
Az NNK tájékoztatása szerint hazánkban évente kb. 250 növények általi mérgezés fordul elő, túlnyomó többségben az 1–4 éves gyermekek körében. Ezért azt tanácsolják a kisgyermekes családoknak, hogy ne tartsanak mérgező díszcserjéket és dísznövényeket sem a kertben, sem a lakásban. Ha a növényt nem tudjuk eltávolítani a kertből, tegyük a gyermekek számára elérhetetlenné azokat; kerítsük el, vagy legalább szedjük le az elérhető magasságban található bogyókat.
Az NNK arra is felhívja a figyelmet, hogy a növények hatóanyag-tartalma napszaktól és évszaktól függően változhat, valamint toxikus anyagaik sem egyenletesen oszlanak el, hanem változó mennyiségben termelődnek az egyes növényi részekben. Ez az oka annak, hogy míg egyes növények bizonyos részei veszélytelenek, sőt akár ehetők is, másik részük viszont toxikus. De gyakran még fogyasztani sem kell ahhoz a mérgező növényből, hogy kárt okozzanak: már egyes vadon termő vagy dísznövények morzsolgatása is súlyos bőrelváltozásokat okozhat.
Mérgezés gyanúja esetén az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatot kell felhívni, amelytől hasznos információkat kaphatunk a további teendőkkel kapcsolatban.
Az NNK azt írja, mérgezést okozó dózis vagy bizonytalan mennyiség bejutása esetén a méreganyag megkötésére elsősegélyszinten aktív szén adható.
Növényi mérgezés esetén nem tanácsos tejet adni, mert a tejfehérje a toxikus anyagok kioldódásának vagy felszívódásának elősegítésével erősítheti a méreg hatását. Kisgyermekeknél nem javasolt a hánytatás sem az esetleges komplikációk miatt.
Forrás: divany.hu
Indexkép: Pixabay
