Az utóbbi évek során néhányszor már előfordult, hogy a szárazság miatt annyi víz párolgott el a tóból, hogy felbukkant egy kisebb sziget, sőt az 1940-es évek előtt többnyire kis félsziget volt a tihanyi tó közepén.
A Tihanyi Visszhang azt írta, hogy a sekély, kisméretű Belső-tó teljesen kiszolgáltatott az időjárásnak, hiszen kizárólag a csapadékvíz táplálja – vulkánkitörések után visszamaradt kráterben gyűlik össze a környező vízgyűjtő területről a csapadékvíz, más utánpótlás nem érkezik a tóba –, így minden bizonnyal földtörténeti létezése óta többször kiapadt, majd újra életre kelt. Az elmúlt három évben többször előbukkant a tóban a sziget, aminek oka az elmúlt időszak csapadékszegény és extrém meleg időjárása. Utoljára a múlt év tavaszán volt összefüggő a tó víztükre.
A meder a legmélyebb részén majdnem négy méter mély, de az átlagos vízmélység csupán egy méter, ezért a tó nagyon érzékenyen reagál az aszályos időszakokra. Az elmúlt néhány évszázadból ránk maradt térképeken egy növényzettel sűrűn benőtt és a jelenleginél jóval kisebb kiterjedésű tó látható, melynek közepén, a jelenleg látható sziget helyén, félsziget húzódik. A múlt évszázad negyvenes éveitől vált jellemzővé az a kép, amit megszoktunk: a korábbinál nagyobb tó, sziget nélkül.
A vízszint jelentősebb csökkenése és a sziget felbukkanása a 2023-as év szenzációja volt. Azóta hol eltűnik, hol újra megjelenik e képződmény.
Pótolható a tihanyi Belső-tó vize?
Már többször felmerült a tihanyi Belső-tó vízpótlásának lehetősége: az elképzelés szerint a Balatonból szivattyúzták volna oda a vizet, azonban ez végül nem történt meg. A csapadékosabb időszak vissza tudja pótolni a hiányzó vízmennyiséget, és akár egészen magas vízállások is előfordulhatnak. Sőt, olyan is volt már, hogy éppen a Belső-tóból kellett a többletet átszivattyúzni a Külső-tóba, tehát a tó vízszintjének ingadozása természetes folyamat.
A tó vízminősége
A tó vízminősége igen aggályos. Az természetes folyamat, hogy egy ilyen lefolyástalan tó vizének sótartalma folyamatosan növekszik. A magas sótartalom gátolja a vízi, vízparti növények, például a nád fejlődését, és megjelennek sótűrő növények is. A vízminőség a halállomány szempontjából is meghatározó, a tó vizének magas szervesanyag-tartalmáról pedig algavirágzások árulkodnak. A településről a csatornázás előtt ide jutó szennyvizek és az intenzív állattartás a tó körül együttesen komoly terhet jelentett. Azonban az intenzív horgászati hasznosítás, különösen az amur horgászati célú betelepítése tovább súlyosbította a helyzetet. Ugyanis az amur kipusztította a tóból a száras növényzetet – a nádast, hínárost –, ezzel teret nyitva és bőséges táplálékot biztosítva az algatömegek növekedésének.
A folyamat visszafordítása időigényes, de a szakemberek megkezdték a munkát a vízminőség javítása érdekében. Kialakítottak egy ülepítőt, amely megszűri a település felől a tóba bejutó csapadékvizet; a parti zóna kíméletével próbálják növelni a nádas területét. A Külső-tóból hínárnövényzetet telepítettek át a Belső-tóba, ami remélhetőleg majd terjeszkedésnek indul. A száras növényzet térhódítása nagyon fontos lenne a tó vízminőségének javulása szempontjából is.
Forrás: veol.hu
Indexkép: Shutterstock
