Megkérdeztük erről a Magyar Államkincstárt is, ahonnét azt a választ kaptuk, hogy a területi monitoring rendszer (TMR) elsősorban azt vizsgálja, hogy a támogatásra jelentkező területeken történt-e öntözés. Ez a rendszer azonban nem közvetlenül a kút üzemeltetési engedélyek ellenőrzésére szolgál, hanem az öntözés jelölésének valóságtartalmát vizsgálja. Ha a gazdálkodó nem jelölte az öntözés tényét a kérelemben, de a monitoring rendszer kimutatja annak meglétét, akkor az adatokat korrigálni kell.
A kútüzemeltetési engedélyek, a kutak működésének tényleges vizsgálata már mintavételes helyszíni ellenőrzés keretében történik a JFGK 1 és a termeléshez kötött közvetlen támogatások kapcsán.
Ilyenkor az alábbi kérdéseket vizsgálják:
- A gazdálkodó rendelkezik-e hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel vagy bejelentette-e a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot?
- Vezeti-e naprakészen az öntözési üzemnaplót, amely összhangban van az engedéllyel vagy a bejelentéssel?
- Megfelelő mérőórával vagy más hiteles mérési módszerrel rendelkezik-e a kivett vízmennyiség mérésére?
- Teljesítette-e az éves vízfogyasztási adatszolgáltatási kötelezettségét a hatóság felé?
Engedély nélküli vízhasználat esetén szankciók léphetnek életbe, amelyek pénzbírságtól kezdve akár támogatásvesztésig is terjedhetnek.
Pályázati ellenőrzések és a cégháló vizsgálata
A Magyar Államkincstár válasza alapján a pályázatoknál a tulajdonosi szerkezet és a cégháló vizsgálata több szempontból is fontos.
A pályázatok kapcsán a céghálónak, a tulajdonosi struktúrának például bizonyos összeférhetetlenségi kérdések kapcsán is jelentősége van. Ilyen alapvető kérdés az árajánlatadók függetlenségének kérdése, ami azt írja elő, hogy egy pályázatban az árajánlatot adóknak egymástól és a pályázótól is függetlennek kell lennie. Az ennek való megfelelés alapvetően a pályázó felelőssége, amit ugyanakkor az ügyintézés során a Kincstárnak ellenőriznie kell.
Egy másik vonatkozás, ahol a tulajdonosi struktúrának jelentősége van, az átláthatóság-vizsgálat. Ennek keretében addig kell a pályázó tulajdonosi struktúráját vizsgálni, amíg a tulajdonosi kör természetes személyekig végigvezetve beazonosítható. Ha ez nem tud teljesülni, akkor a pályázó nem minősül átláthatónak és nem részesülhet támogatásban.
Egy harmadik terület, ahol a tulajdonosi struktúrának, a céghálónak szerepe van, az a KKV-vizsgálat. Az, hogy egy cég mikro-, kis-, közép- esetleg nagyvállalkozásnak minősül-e, nem önmagában a pályázó árbevételi, illetve foglalkoztatási adatain múlik, hanem abba a tulajdonosi struktúrától függő, kapcsolt és partner vállalkozások is beleszámítanak. Ez a minősítés számos pályázati felhívás esetében jogosultsági feltétel, így azt a Kincstárnak ellenőriznie kell.
Indexkép: Pixabay
