Az elterjedéséről azonban nagyon keveset lehet tudni, ezért a Magyar Haltani Társaság (MHTT) azt kéri a horgászoktól, hogy ha észreveszik a halakban, fényképezzék le, és küldjék el e-mailben.
A mikrospórások vagy kisspórások parányi élőlények, melyeket sokáig az egysejtű állatok közé tartozónak véltek, de kiderült, hogy a gombák rokonai. Ezek olyan élősködők, amelyek csak az eukarióta, azaz valódi sejtmaggal rendelkező sejtekben tudnak szaporodni, mert hiányoznak belőlük azok a sejtalkotók, amelyek nélkülözhetetlenek az örökítő DNS-molekulák és a fehérjeszintézishez szükséges RNS-molekulák felépítéséhez. Viszont rendelkeznek olyan enzimekkel és képességekkel, amelyekkel a gazdasejtet átállítják a saját anyagaik szintézisére és ezzel újabb mikrospórás utódok létrehozására. Úgy tűnik, ez a szaporodásmód jól bevált.
A fajok számát egyesek millióra becsülik, mások úgy vélik, annyi faj lehet belőlük, amennyi az eukarióta állatfajok összes száma. Már megtalálták ezeket minden nagyobb állatcsoportban, melyekben a legkülönbözőbb szerveket és szöveteket fertőzték meg, de eddig még csak körülbelül 1500 fajt írtak le közülük. Legtöbbjüket a rovarokban észlelték – az egyik a hazai méhészetekben is pusztít –, de a rákfélékben is gyakran előfordulnak, 150 fajuk pedig a gerinceseket veszélyezteti.
A halak petefészkét károsító, korábban Pleistophora oolytica nevű mikrospórás faj hazai előfordulásáról elsőként azok a hazai szakemberek értesültek, akik 2002-ben a budapesti Országos Állategészségügyi Intézetben meghallgatták dr. Csaba György halkórtani szakértő állatorvosnak az előadását, melyben beszámolt arról, hogy munkatársaival két csuka sorvadt és elhalásokkal tarkított petefészkének sejtjeiben a mikrospórások közé tartozó Pleistophora oolytica fürtszerű halmazait figyelték meg.
A kórokozót – melynek neve már Ovipleistophora mirandellae – 2002-ben egy hazai bodorka sorvadó petefészkében is kimutatták, de más halfajokban sem kizárt az előfordulása.
Ez a parazita elhullást nem okoz, azonban a petefészek károsodása a beteg hal szaporodását megakadályozza. Feltételezhető tehát, hogy a természetes vizekből befogott csukák mesterséges szaporításának olykor tapasztalható sikertelenségéért is ez a parazita felelős.
Mivel nagyon keveset lehet tudni ennek a parazitának a hazai elterjedéséről, az MHTT azt kéri a horgászoktól, ha találkoznak hasonló esetekkel, akár más halfajoknál is, készítsenek fényképet a sorvadt petefészekről, és a lelőhely adataival együtt küldjék be a haltanitarsasag@gmail.com e-mail-címre.
Forrás: pecaverzum.hu
Indexkép: Pixabay
