A CEEweb a Biológiai sokféleségért szervezésében, az AGROMIX (Horizon 2020) projekt keretében egy online szakpolitikai műhelymunka került megrendezésre az “Agrárerdészeti megoldások a közép-kelet-európai régióban” címmel július 27-én.
Az agrárerdészeti rendszerek előnyeinek kihasználatlansága összefüggésbe hozható az agrárerdészettel kapcsolatos korlátozott ismeretekkel – fotó: pixabay.com
Az Agromix projekt bemutatása
Az első előadást Magyar Linda (CEEweb) tartotta, aki bemutatta az Agromix projektet, valamint az agrárerdészet és a vegyes gazdálkodás definícióit. Varga Ádám (CEEweb) a projekt szakpolitikai munkacsomagját ismertette, megosztva a korábbi rendezvények eredményeit és a szakpolitikai műhelytalálkozók első fordulójának tanulságait.
Az első műhelytalálkozók során tapasztaltak alapján kiderült, hogy szükség van olyan eseményekre, ahol a gazdálkodók, döntéshozók és más érdekelt felek közötti megbeszélések és az agrárerdészeti gyakorlatok előnyeivel kapcsolatos szemléletformálást célozza, ez az eredmény a második műhelytalálkozó során tovább erősödött.
Az agrárerdészeti rendszerek lehetséges fejlesztése a közép- és kelet-európai országokban
Paloma de Linares, a MATE Doktori Iskola doktorandusza és a CEEweb szakértője bemutatta az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodó potenciális mezőgazdasági és erdészeti rendszerek forgatókönyveivel kapcsolatos kutatását.
Kiemelte az agrárerdészeti rendszerekben rejlő lehetőségeket például a szénmegkötésben. Az adaptációt támogató, főbb megvalósítandó rendszerekre vonatkozó javaslatok az erdőkertek, a mezővédő erdősávok és sövények, a köztes termesztés, és a többhasznosítású gyümölcsösök.
Az agrárerdészeti rendszerek megismertetése a gazdálkodókkal
Az előadást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Gyenes Adrienn (szakpolitikai szakértő) és Dósa Ildikó (erdészeti szakértő) tartotta. Az első részben Gyenes Adrienn bemutatta az agrárerdészeti rendszerekre való áttérés fő kihívásait és akadályait a gazdálkodók számára.
Az agrárerdészeti rendszerek előnyeinek kihasználatlansága összefüggésbe hozható az agrárerdészettel kapcsolatos korlátozott ismeretekkel, a megfelelő gépek hiányával és e rendszerek összetettségével – annak ellenére, hogy az utóbbi néhány évben megnövekedett finanszírozás áll rendelkezésre, az agrárerdészet még mindig nem tekinthető elterjedt gyakorlatnak Magyarországon. A második részben Dósa Ildikó egy magyarországi agrárerdészeti bemutatóterület kialakítását mutatta be.
A javaslatok szerint érdemes javítani, bővíteni mezőgazdasági termelés meglévő formáit – fotó: pixabay.com
Agrárerdészet Lengyelországban és az OIKOS farm bemutatása
Pawel Radzikowski (Polish Agroforestry Association – Lengyel Agrárerdészeti Szövetség) bemutatta a lengyelországi mezőgazdasági és agrárerdészeti gyakorlatok jellemzőit, ismertette a főbb szakpolitikákat, a finanszírozást és az agrárerdészet fejlesztését támogató szereplőket.
Marcin Wójcik, az OIKOS gazdaság tulajdonosa bemutatta az agrárerdészeti rendszerek bevezetésének főbb mozgatórugóit. Az előnyök között elősorban a talaj védelme, a terület vízgazdálkodásának védelme és az ökoszisztéma stabilitásának fenntartása említhető, amelyek együttesen hozzájárulnak az éghajlatváltozással kapcsolatos hatások mérsékléséhez. A gazdaság főként fás legelőkkel és sövények telepítésével járul hozzá a hatások mérsékléséhez.
A gazdaságok irányítását hozzá kell igazítani a védett területeken folytatott gazdálkodás követelményeihez – fotó: pixabay.com
Agrárerdészet Szerbiában, a kísérleti gazdaságok bemutatása
Az előző előadáshoz hasonlóan Dragan Roganovic (Network for Rural Development of Serbia) betekintést nyújtott a szerbiai agrárpolitikai háttérbe és finanszírozásba. Az agrárerdészet és a vegyes gazdálkodási rendszerek a természeti adottságok miatt hagyományos módszernek tekinthető Szerbiában, azonban ezekhez a megoldásokhoz nem állnak rendelkezésre speciális, támogató szakpolitikák.
Az előadás második részében az Agromix projekt kísérleti gazdaságaival kapcsolatos kihívásokat ismertette, és ajánlásokat fogalmazott meg az agroökológiai átmenet támogatására vonatkozóan. A javaslatok szerint érdemes javítani, bővíteni mezőgazdasági termelés meglévő formáit, a gazdaságok irányítását pedig hozzá kell igazítani a védett területeken folytatott gazdálkodás követelményeihez. A biotermelés bevezetése lehetőséget nyújt ezeknek a gazdaságoknak a jövedelem növelésére.
A rendezvénynek a folytatása augusztus 9-én, Sárváron tervezett terepi nap, melynek során jó gyakorlatok kerülnek bemutatásra az agrárerdészetben. Regisztrációs link: https://docs.google.com/forms/d/1Z2akm7ltgGCK0a6FryUYDK9Z7wtgjP6JVMoYGLaShds/edit
Amennyiben többet szeretne megtudni az agrárerdészetről, az Agromix projektről, valamint a CEEwebről, keresse Magyar Linda vezető szakértőt (CEEweb) az lmagyar@ceeweb.org, vagy Varga Ádámot (CEEweb) az avarga@ceeweb.org email címen.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
