Csongrád-Csanád megyében, a Szegvári Vadásztársaság területén Molnár Nándor hivatásos vadász a csapdáit ellenőrizte október első felében, amikor egyik nagyméretű ládacsapdájában, legnagyobb meglepetésére, egy fiatal aranysakált pillantott meg - írja az Agro Jager News
Aranysakál – fotó: Molnár Nándor – Agro Jager News
Időnként felbukkannak vándorló egyedek
Ez még a szakmában is ritkaságnak számít, mivel a „toportyán" rendkívül óvatos, a fiatal példányokat azonban könnyebb megtéveszteni. A vadászterület déli részén eddig aranysakállal még nem találkozott, bár Alföld ezen szegletében időnként felbukkannak vándorló egyedek.
Éjszakánként kereső hőkamerájával folyamatosan monitorozza a helyi vadállományt. A faj stabil populációt még nem tudott létrehozni, mivel a helyi illetékes hivatásos vadászok aktivitása folyamatos. A Csongrád-Csanád megyei vadgazdálkodók, ha szükséges egymást segítik, és információval látják el, ha egy falka feltűnik.
Mindent megtesznek azért, hogy ne szaporodjon el a nádi farkas
Az aranysakál megjelenése a természetvédelem és a vadgazdálkodás számára sem előnyös, mivel a vadászható fajok mellett, a védett és fokozottan védett emlős, madárfajokat, hüllőket, kétéltűeket is elfogyasztja. Az aranysakálok főleg a terület nyugati feléből, az ártérből bukkannak fel időnként. A Tisza ártere egy olyan védett, tökéletes élőhely, amely az aranysakál számára az egyik legjobbnak tekinthető.
Az ártéren folyamatos a takarás, el tud bújni, és bármelyik napszakban zavartalanul is mozoghat. A helyi vadgazdálkodóknak a terepviszonyok miatt a hajtásokat kifejezetten nehéz itt megvalósítani. A visszatelepült ragadozóból tavaly összesen kilenc egyedet, idén hatot hoztak terítékre lőfegyverrel és csapdával.
A tapasztalt hivatásos vadász csapdaparkot üzemeltet, melyek közül hattyúnyak csapdákat is előszerettel használ. Ilyenkor nyúlfejet, kacsa-, és libafejet használ csalizáskor. A csapda környékét, valamint a csalit minden esetben halolajjal önt le azért, hogy minden más „szag" eltűnjön. Szegváron, ha lehetőség van rá, akkor magasabb pontokra helyezi ki a csapdáit, mert a változó szélirány miatt gyorsabban megtalálják az éhes ragadozók a felkínált csalit. Mivel az Alföldön az őz-, valamint az apróvadállománya kimagasló jelentőségű, mindent megtesznek azért, hogy ne szaporodjon el a nádi farkas.
A tapasztalt hivatásos vadász csapdaparkot üzemeltet – fotó: Molnár Nándor – Agro Jager News
Az aranysakál megjelenése óta az őz állománya valamelyest csökkent
A pontos okait nem ismeri senki, de a sakál az őzgidákat kifejezetten pusztítja. Az Alföldön a hivatásos vadászok áldozatos munkájának köszönhetően az aranysakál vélhetően nem fog jelentősen elszaporodni. A ragadozó gyérítésével a helyi védett, természetvédelmi oltalom alatt álló fajokat is védjük – zárta beszámolóját Molnár Nándor hivatásos vadász.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
